Miért választotta a matematikát... Matematikus portrék: Backhausz Ágnes Backhausz Ágnes az ELTE oktatója, kutatásait pedig 6 éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folytatja. Korábban a Struktúrák limeszei, most pedig a Hálózatok dinamikája kutatócsoportban vizsgálja a véletlen gráfok sajátértékeinek viselkedését. Matematikus portrék: Matolcsi Máté Matolcsi Máté a BME egyetemi tanára és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Fiatalon egyformán fontos volt számára a sport és a matematika. Beszél arról, miért fontos az életben a matematika, és mire is lehet használni a Fourier-analízist. Matematikus portrék: Pete Gábor Pete Gábor már óvodás korában megtapasztalta, milyen örömet okoz az egyszerűsítés, az absztrakció. Ma a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Valószínűségszámítás és statisztika osztályának tudományos főmunkatársa. Renyi alfred matematikai kutatóintézet. Több mint tíz éves külföldi kutatásait itthon a Zaj-érzékenység kutatócsoportban folytatja. Matematikus portrék: Rásonyi Miklós A Rényi Alfréd Matematikai Intézetben készült video Rásonyi Miklós tudományos tanácsadót, a Valószínűségszámítás és statisztika osztály vezetőjét mutatja be.
Több éves külföldi oktatói, kutatói munkája után itthon az Intézet Pénzügyi matematika kutatócsoportjában vesz részt. Az interjú végére az is kiderül, mi is lehetett volna belőle, ha nem matematikusnak áll. Matematikus portrék: Varga Dániel Varga Dániel a Prezi cégnél dolgozik, mellette a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója, területe a mesterséges intelligencia, azon belül a deep learning, a mély mesterséges neuronhálók. Rényi. Matematikai és informatikai tudására egyaránt szüksége van, hogy avval foglalkozhasson, ami érdekli. Matematikus portrék: Zombori Zsolt Zombori Zsolt már hétéves korában programokat írt, egyetemistaként a filozófia, majd a logika érdekelte. Három éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a Mesterséges intelligencia kutatócsoportban a gépi tanulás és az automatikus tételbizonyítás témájával foglalkozik. Mesterséges intelligencia: híd elmélet és gyakorlat között Ami tegnap m é g sci-fi volt, ma már a megn ö... Miért szeretem a matematikát? ─ Backhausz Ágnes Miért szeretem a matematikát?
– F. m. Axiomatischer Aufbau der Wahrscheinlichkeitsrechnung (Bericht über die Tagung …, Berlin, 1956); Probabilistic methods in number theory (Proc. Int. Congr. Math., 1958); Sur les graphs aléatories (I-II., Paris, 1962); On the foundations of information theory (Rev. Inst. Internat. Stat., 1965); Wahrscheinlichkeitsrechnung mit einem Anhang über Informationstheorie (2. kiad., Berlin, 1966); Levelek a valószínűségről (Bp., 1967); Dialógusok a matematikáról (3. kiad., Bp., 1969); Valószínűségszámítási feladatgytűjtemény (Bp., 1970); Probability Theory (Bp. –Amsterdam, 1970); On the mathematical theory of trees (Amsterdam, 1970); Naplójegyzetek az információelméletről (Bp., 1970); Foundation of probability (San Francisco–London–Amsterdam, 1970); Ars mathematica (Bp., 1973); Napló az információelméletről (esszék, tanulmányok, összeállította Katona Gyula, Révész Pál bevezetésével, Bp., 1976). – Irod. Turán Pál: R. A. (Matem. L., 1970. 3–4. sz. ); Turán Pál: R. (Magy. Tud., 1970. Rényi Intézet. 7–8. ); Révész Pál: R. valószínűségszámítási munkássága (Matem.
1947 őszén a bp. magántanára lett. 1949-ben a debreceni tudományegy. ny. rk. tanárává, 1950-ben az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetének (később Matematikai Kutató Intézet) ig. -jává, 1952-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) valószínűségszámítási tanszékének vezetőjévé nevezték ki. Mindkét intézményt haláláig vezette. Tudományos munkássága csaknem az egész matematikát felöleli, melynek szinte minden ágában maradandót alkotott. Nevéhez fűződik a m. valószínűségszámítási isk. kialakulása. Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet – Wikipédia. Tudományos kutatásainak kiindulópontja a számelmélet volt. A J. Linnyik által számelméleti célra kidolgozott úgynevezett "nagyszitamódszer"-rel mint leningrádi aspiráns ismerkedett meg, és már pályája elején sejtette, később be is bizonyította, hogy a "nagyszitamódszer"-nek van egy tisztán valószínűségszámítási formája. Ezek a gondolatok vezették a többi között a valószínűségi változók függőségi mértékére vonatkozó eredményekre is. A statisztikában használatos korrelációs együtthatók helyett sokkal megbízhatóbb függőségi mértékeket vezetett be.
Az intézet felépített egy mesterséges intelligen c ia csoportot, melyben elméleti és gépi tanulással gyakorlatban is foglalkozó szakemberek dolgoznak együtt. A csoport gyakorlati szakemberei jártasak és naprakészek a mély tanulás rendkívül gyorsan változó világában, miközben az alapkutatásban is részt tudn a k venni. A csoport elméleti szakemberei pedig világszínvonalú szakértői meglehetősen absztrakt elméleti eszköztáraknak, ami mellett nem riadnak vissza egy-egy szimuláció lefuttatásától sem. Ez az egyensúly teremti meg azt az optimális környezetet, amelyben az ötletek szabadon áramolhatnak az elmélet és a gyakorlat között, megtámogatva a kitűzött célt: hidat építeni a matematikai elmélet és a mély tanulás gyakorlata között. Kiemelt projektek DYNASNET: Dynamics and Structure of Networks Időtartam: 2019. szeptember 1. - 2025. augusztus 31. Teljes költségvetés: €9 315 424 (ebből Rényi: €3 507 573) Finanszírozás: H2020-EU. 1. (ERC Synergy Grant) A hálózatok meghatározzák életünket. Esszenciálisak a biológiában, kommunikációban, társadalmi és gazdasági rendszerekben, gyakorlatilag a tudomány és technológia majdnem minden területén.
Szerző: Óvári Anna | Közzétéve: 2022. 03. 10. 12:05 | Frissítve: 2022. 14:33 A biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben pedig kiszámíthatatlan - ezzel az idézettel zárta Világpolitika 2022 című előadását Nógrádi György szerda este a Kölcsey Központban. A biztonságpolitikai szakértő azt mondta: a Földön jelenleg is több mint harminc háború dúl, de ezek közül azért foglalkozunk az orosz-ukránnal, mert az a szomszédunkban van, és közvetlen hatással van ránk. A Kölcsey Központ báltermében Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő azt mondta: három globális játékosa van a világpolitikának, közülük az egyik Amerika, akik számára ez az utolsó történelmi pillanat, amikor meg tudnák állítani Kínát. A kérdés csak az, hogyan? Sikamlós múltjáról mesélt Nógrádi György - Blikk. Katonailag, politikailag vagy gazdaságilag? - A következő dilemma, hogy én mint az USA gőzerővel fegyverkezek, és a fegyveres erőim zömét a Csendes-óceán térségére viszem Kína ellenére. Ha figyelték pár héttel ezelőtt létrejött egy szövetség: USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Japán és Kína ellenére.
Oroszország el akarja érni a céljait, ezért nem riadt vissza a háborútól – vállalva a morális vereséget is. A helyzet feszült, de az emberiség a harmadik világháború széléről – hála Istennek – kissé visszatáncolt. Nógrádi Györggyel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával az ukrán–orosz háborúról beszélgettünk. – Két hete történt Ukrajna megtámadása, ezzel Európa biztonsága is teljesen megváltozott. Mi történt az elmúlt 14 napban? – Gyakorlatilag a két fél álláspontja már közelíthetetlen volt: ez vezetett a háborúhoz. Kényszerből kötnek koalíciót a Zöldekkel a német liberálisok | Demokrata. Az első lépés az volt, hogy az oroszok Donbászba úgynevezett békefenntartó erőket telepítettek, majd több irányból, Belarusz felől, a Krím félsziget felől és Donbász felől megtámadták Ukrajnát. A világ kettőtől négy napig tartó villámháborút várt, még a CIA is. Ezzel szemben az oroszok rendkívül lassan nyomultak előre. – Mi lehet ennek az oka? – Rengeteg minden. Belarusztól száz kilométerre van Kijev, amely előtt az orosz csapatok megálltak: nyilvánvalóan a politika utasította őket erre.
A kérdés az, hogy megállnak-e a Donyeck–Luhanszki térség határánál, vagy sem. A két terület egy része volt ugyanis a felkelők kezén van. Az oroszok ide nyomultak be – hogy tovább nyomulnak-e Ukrajna nyugati területei felé, az még nem ismert. Tény azonban, hogy robbanások voltak több helyen, de jelenleg lehetetlen megmondani, mik az orosz stratégiai célok. – Tegnap az ukránok mozgósítást rendeltek el. – Igen, de nagyon komoly időbeli hátrányba kerültek, ráadásul bármilyen fegyvert adnak Ukrajnának a nyugatiak, az orosz fölény úgy is óriási. Az orosz támadás hírére az összes nyugati vezető elképedt. A franciák és a németek egyaránt azt hitték, hogy közvetíteni tudnak és el tudják érni a békés rendezést. Nem így lett. Ez a válság egyben azt is jelenti, hogy Európa szerepe ismét leértékelődött. A helyzetet megint orosz–amerikai tárgyalásokkal kell majd valamikor rendezni. Nógrádi György: Kitörhet a háború Oroszország és Ukrajna között?. Ez már egy kőkemény háború. – Putyin tegnapelőtti beszédében az ukrán államiságot vonta kérdőre. Lehetséges, hogy az ország teljes megszállására, és annak szétdarabolására törekszik?
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Ezek is érdekelhetik Top10 - Térjünk a lényegre!