Hazánkban a Kőbányán épített vasút jelezte a közlekedésben bekövetkező forradalmat, az állati erővel működő eszközt azonban érdeklődés hiányában egy év után, 1828-ban kivonták a forgalomból. A technika robbanásszerű fejlődését mutatja, hogy Angliában ekkoriban már a Stephenson által tökéletesített, gőzhajtással működő vonatok közlekedtek. Az angol tervező Stockton és Darlington között megtett 1825-ös útja nyomán Európában gombamód szaporodtak a kötött pályák, melyekre Magyarországon ugyancsak két évtizedet kellett várni. Az 1832-36-os rendi országgyűlésen törvény – az 1836/XXV. tc. Az első magyar vasút tűzifaként végezte - Tudás.hu. – született az első vasútvonal megépítéséről, mely a Pest-Buda és Bécs közötti közlekedést tette volna egyszerűbbé. A koncesszióért báró Sina György és Ullmann Móric folytatott ádáz harcot, a győztes személye pedig az első magyar vasútvonal nyomvonalára nézve is következményekkel járt. Míg ugyanis Sina báró a Duna jobb partján akarta megvalósítani az országgyűlés terveit, addig Ullmann egy bal parton futó vasútvonal mellett tört lándzsát.
1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal. A bányavidékeken - így Magyarországon is - már a 17. századtól fából készült nyompályán haladtak a csillék. A fapályát a 18. században vasszerkezetekkel erősítették meg, majd vaspályával váltották fel. A világ első kötöttpályás személyszállító járata az 1803-ban Londonban indult lóvasút volt, majd 1825-ben ugyancsak Angliában megnyílt a világ első vasútvonala, amelyen a George Stephenson által tökéletesített gőzmozdony vontatta a kocsikat. Erről a magyar közönség is értesült, a Bécsben megjelenő Magyar Kurír ugyanis azt írta: "Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Százhetvenöt éves az első magyar vasútvonal - autopro.hu. Higgye aki akarja. " Az elmaradott közlekedési viszonyok felszámolására az 1825-27-es reformországgyűlés bizottságot küldött ki, az 1831-re elkészült jelentés a vasútról (ductus ferrei) is említést tett. Addigra már az első magyarországi lóvasút is megépült, sőt meg is szűnt: 1827-ben nyitották meg a Pest és Kőbánya közti 7, 6 kilométeres pályát, de a lóvontatású lebegővasút olcsó puhafából készült pályája nem bírta a terhelést, forgalma sem igen volt, és a vállalkozás csődbe ment.
1846. július 15. Szerző: Tarján M. Tamás 1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát, mely két év munkája nyomán, a Magyar Középponti Vasúttársaság irányításával, Pest és Vác városa között készült el. Választás 2022: megérkeztek az első külföldön leadott szavazatok. Az első – magántőkéből épített – vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasút megépítése, hogy aztán a neoabszolutizmus, majd a dualizmus idején folytatott építkezések nyomán a sínek a századfordulóra behálózzák a teljes történelmi Magyarországot. A modern közlekedést megteremtő vasutat nem a modern ipari forradalom találta fel: az már legalább a 16. század óta létezett, mint a bányászok egyik leghasznosabb segítőtársa. A vasútépítés gyakorlati alapjait – a sínpárt, a talpfát – eredetileg az ércek szállításának könnyítésére teremtették meg, és az emberi közlekedésre szolgáló jármű fejlesztése is ezen elgondolások alapján indult meg. A Surrey Iron Rail nevű londoni társaság 1803-ban építette meg az első lóvontatású kocsikkal felszerelt pályát, melynek példája aztán két évtized késéssel eljutott Magyarországra is.
A javítások után a teljes szakasz 1827. augusztus 20-ra lett kész. A Hazai 's Külföldi Tudósítások 1827. augusztus 25-i száma így számolt be a megnyitóról: Ő Fő Herczegsége hozzá tartozandóival, 'sa' Deputátióval, mellynek Előlüllője Méltós. Báró Venkheim Jósef Aradi Fő-lspány Ur vala, a' városi új Kőbányánál az üllésekre alkalmaztatott kotsikra, magyar színekkel ékesített két zászló elől lobogván, felüle, és egészen a' Kerepesi lineáig, egy ló által húzatva, megérkeze A lebegővasút visszafelé már nem a főhercegi kíséretet szállította, hanem 68 gránátost és 148 mázsa terhet vontatott, ezt a terhet szintén egy ló húzta el. Még ugyanezen a napon egy hét kocsiból álló szerelvényt húzott el két ló Kőbányáról Pestre. Ez alkalommal 448 mázsányi követ, 4 hordó bort, 40 mázsa gyapjút, gabonát, fát és téglát szállítottak. Kőbányáról Pestre egy óra alatt ért fel a lóvontatású szerelvény, azaz óránként 8 kilométeres sebesség volt elérhető. Az ünnepélyes start után a vasutat sétakocsikázásra és teherszállításra is használták, ám a várt üzleti siker elmaradt.
Ráadásul az építkezés megkezdése után nem sokkal Bodmer János, akit az építkezés vezetésével bíztak meg, váratlanul elhunyt. A vonal Pest szélétől, nagyjából a Baross tértől indult, és egyenes vonalban haladt Kőbányáig, ahol két ágra szakadt. Az egyik a Kauser féle, illetve a Széptő bizottmány kőbányájáig, a másik a Lechner féle téglaégetőig vezetett. A lebegővasút megépített pályarészlete a Közlekedési Múzeumban a "A Hídember gépei" című időszaki kiállításon (Fotó: MMKM) Kőbányától Pestig óránként 8 km-rel A pálya felépítését végül Spiegel József ácsmester végezte, aki összesen 1372 oszlopot és kétszer ennyi gerendát használt fel, valamint 14 ezer szeget, 10 ezer csavart és 512 mázsa vasat, amiből a sin készült. A teljes költség 33 ezer forintra rúgott. A pálya Pest felé enyhén lejtett, mert a terv szerint Kőbányáról szállították volna az építőanyagot Pestre. A próbapályán júniusban végeztek néhány menetet, de problémák léptek fel, mert egyes oszlopok túl messze voltak egymástól és a pálya leszakadt.
A Duna itt a vízjárástól függően 600 és 1500 méter széles is lehet, azaz egy híd építése az akkori technikával nagyon drága lett volna. A vasúti összeköttetés szempontjából viszont fontosnak tűnt, mivel akkoriban komoly lehetőséget láttak a szakemberek a dél-alföldi gabona tengeren túli exportjában, amihez a gabonát Fiuméba kellett juttatni. A Gombos – Erdőd közötti gőzkomp (fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye, leltári szám: 263) Az 1871-től közlekedő gőzkomp kialakítása igen ötletes volt. A laposabb, erdődi oldalon a sínek magasabb vízállásnál akár 70 méterre is benyúltak a Dunába, azaz ekkor úgy tűnt, mintha a vonatok úsznának a folyóban. A komp acélsodronyokba kapaszkodott, az egyik a kompot tartotta a helyén, a másikba kapaszkodva húzta át magát a jármű a másik oldalra. A gőzkomp 20 évig működött, ekkor épült meg itt a vasúti híd. A Fiuméba vezető vasútvonal kiépítése nem volt egyszerű. Az 1874-ben megnyílt Károlyváros – Fiume vasútvonal eleve olyan meredek volt, hogy ide különlegesen erős gőzmozdonyokat kellett gyártani, de a pálya is tartogatott érdekességet.
Külön neve nem volt akkoriban, hiszen még nem kellett megkülönböztetni más pályaudvaroktól; közel 15 éven keresztül ez volt az egyetlen vasútállomás Pesten és Budán. Ide érkeztek, és innen indultak a vonatok előbb Vácra, majd – ahogyan kiépült a vasútvonal – Szolnokra. Bár az első Pesti indóház hatalmas épület volt, az 1870-es évekre már egyre nehezebben tudta kiszolgálni az egyre nagyobb vasúti forgalmat. Ráadásul szó szerint útját állta a Nagykörútnak, ugyanis annak tervezett vonala pont keresztül vezetett rajta. Ezért a régi pályaudvar helyett a tulajdonos, az Osztrák Államvasút Társaság (amely nevével ellentétben egy magántársaság volt) 1877-re felépítette az új csarnokot, amely természetesen a Nagykörút vonalánál ért véget. Az építkezés nagy része alatt a régi épület zavartalanul működött, fogadta, indította a szerelvényeket. Ma ez az épület áll az első Pesti indóház helyén. Az új pályaudvart 1878-ban fotózta Klösz György (Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára, Levéltári jelzet) Ezt úgy tudták elérni, hogy az új pályaudvart szélesebbre és magasabbra tervezték (ezt ismerjük ma Nyugati pályaudvarként, elnevezését 1891-ben kapta), és egyszerűen a régi épület fölé, illetve köré építették meg.
Az oldalon történő regisztrálással automatikusan elfogadod a játékszabályzatunkat. A felfedezőtúráról a túra 5 db QR pontot tartalmaz (a zöld színű QR kódokat keresd! ), a táv kb. 2x3 km, az Óhegy parktól a Sportligetig tart (a sorsolás az Óhegy parkban lesz! ) A rendezvény a Kőbányai Önkormányzat támogatásának jóvoltából, az Európai Mobilitási Hét keretén belül kerül megvalósításra. A rendezvény szervezője a Kőbányai Önkormányzat megbízásából a Kőbányai Torna Club Sportegyesület. Kapcsolat: Kőbányai KRESZ ismereti bringatúra! Az Európai Mobilitási Hét alkalmából egy QR-kódos felfedezőtúrával segítünk abban, hogy megismerkedj a Kerékpáros-KRESZ legfontosabb szituációival és jobban el tudj igazodni kerékpárral közlekedve a kerületben, nem vehetsz. 18. - szeptember 26. között járd végig az összes tereppontot, hogy jó válaszokat adva a kérdésekre részt vehess sorsolásunkon! Online sorsolás időpontja: 2021. szeptember 27., 12:00. A nyertesekkel felvesszük a kapcsolatot. Mit kell tenned, hogy részt vehess a felfedezőtúrán?
(Nevezési azonosító első 4 karaktere, mely a neved monogramjából és a születési éved utolsó két számjegyéből áll. Minta Sándor 1962 – MS62) Ezt követően kezdődhet is a játék! A túrád megkezdése előtt is jelentkezhetsz a játékra a fent leírt adatok megadásával, ha az oldal tetején a három vízszintes vonalkánál a bejelentkezésre kattintasz. Ebben az esetben fontos kiválasztani a nevezéskor megadott távodnak megfelelő QR játékot. Ezt az oldal tetején a három vízszintes vonal mellett tudod kiválasztani: Családi kör – Tisza tó Túra A játék menete: A Családi-körön (35 km) összesen 4 QR kódot kell megkeresned (fontos, hogy a zöld QR kódokat keresd! ). A kódokat a térképen megjelölt helyszíneken a települések nevezetességeit bemutató táblákon találod. A kódok beolvasása után egy-egy, az aktuális látványossággal kapcsolatos kérdésre kell majd helyesen válaszolnod. Ha ez megvan, indulhatsz is a következő QR pont felé. Amennyiben minden kódot megtaláltál és a kérdésekre is helyesen válaszoltál automatikusa részt veszel a rendezvényt követő online sorsoláson, melyen értékes ajándékokat nyerhetsz.
Datalogic kódolvasó készülékkel hatékonyan és gyorsan lehet kezelni a vonal- és QR kódokat egyaránt. Középkategóriás terméknek számít, ár-érték aránya kimagasló a társai között. A QR kód olvasó olvasási teljesítménye költséghatékony megoldást nyújt a kereskedelemben. USB kábel segítségével könnyedén rá tud csatlakozni egy számítógéphez, de akár soros port segítségével egy kasszagépre is rá lehet kötni. 1D és 2D vonalkódokat problémamentesen kezeli. A QR kód olvasó kompakt mérettel rendelkezik. Tokozása normál, ergonomikus. Extrém körülmények között viszont nem állja meg a helyét. A QR kód olvasó tartó állvánnyal együtt vásárolható meg, így a kéz nélküli olvasást teszi lehetővé. Meggyorsítja a kassza áteresztő sebességét, hiszen a pénztárosnak nem kell kézben tartania a vonalkód olvasót, így mind a két keze szabad marad. Az sem jelent számára problémát, ha a vonalkód meg van sérülve, szakadt vagy éppen hiányzik belőle egy darabka. A beépített hibajavító programjával képes kezelni a helyzetet.
Mobiltelefon QR kód előnézet
A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez. Bezárás
szervezésével valósul meg.