Az első magyar gőzvontatású vasúton az alig több mint 30 kilométeres Pest-Vác vasútvonalon tegnap volt 175 éve, hogy 1846. július 15-én megindult a forgalom. A következő 70 évben Magyarországon a vasúthálózat hossza elérte a 21 ezer kilométert, és ezzel együtt különleges építmények, szakszóval "műtárgyak" is megjelentek az országban. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány különlegesebb építményt. Az első magyar vasút tűzifaként végezte - Tudás.hu. Az első vasútvonal szerelvényei Pesttől Vácig futottak. Azért Vácra vezetett az első vasút, mert az a Bécs felé vezető vasútvonal első szakasza volt. Arról csak hosszas vita után döntöttek, hogy a vasútvonal a Duna jobb vagy bal partján vezessen-e. Széchenyi István és Sina György a jobb parti, míg szinte mindenki más, közte a magyar Országgyűlés többsége a bal parti vonalvezetést támogatta. A zebegényi Hétlyukú vasúti híd 175 évével igazi ritkaság A bécsi vasútvonalhoz számos kisebb-nagyobb hidat, jellemzően fahidat építettek, de az itteni legnagyobb a zebegényi Hétlyukú vasúti híd kőből boltozott nyílásokkal épült meg 1846-1850 között.
A vita természetesen az volt, hol vezessen a legfontosabb, a törvényben is az első helyen szereplő, az osztrák határ és így a Bécs felé vezető vonal. A Duna jobb vagy bal partján? Az egyik irány mellett a Sina báró által kezdeményezett és a kormányzat által is támogatott jobb parti vasút volt, ez Bécsből Győrbe és innen Budára vezetett volna. A másik csoport Ullmann Móricz magyar nagykereskedő-bankár által alapított, de a bécsi Rotschild bankház által is támogatott bal parti vasút volt. Fahidak, gőzkompok és alagutak – a 175 éves magyar vasút érdekességei - Tudás.hu. E befektetők alapították meg a Magyar Középponti Vasút nevű vállalkozást, amely elsőként lóvasutat szeretett volna építeni Pest és Pozsony közé. A két rivális társaság mögött Magyarországon más-más politikai támogató állt, a jobb parti, Sina fémjelezte csoportot a báró régi barátja és üzlettársa, Széchenyi István támogatta, míg a bal parti, a Pest–Vác–Pozsony vonalat, a Magyar Középponti Vasutat Kossuth Lajos. A két cég a vontatási rendszerben is eltért, mert míg a jobb parti vasút eleve gőzvontatású lett volna, a bal parti, a pest–pozsonyi az első időkben lóvontatású.
A politikusok azonnal átlátták a vasút hazai előnyét, hiszen a kor nagy problémája az volt, miképp lehet a magyar gabonát az országtól nyugatra lévő piacokra vinni. Ennek fényében nem meglepő, hogy az országgyűlés igen előremutatóan törvényt alkotott, az 1836. évi XXV. törvénycikket, amely a közlekedés fejlesztéséről, utak, hidak és vasutak építéséről szólt. A honatyák e törvényben még az előző, 1825 – 1827-es országgyűlésen meghatározott 12 fő közlekedési utat – amit akkor értelemszerűen még közútként gondoltak el – egyszerűen átminősítették a leendő vasutak kívánt irányává, sőt egy újabbal is kiegészítették, mégpedig a magyar tengerpartra Sziszektől vezető 13. vonallal. Az első vonatok egyike (fotó: FSZEK Budapest-képarchívum) Mivel az állami vasúthálózat kiépítésére sem központi, kormányzati akarat, sem pénz nem volt, ezért az országgyűlés eleve magántársaságokban gondolkodott, így a törvény magánvasutak építését támogatta. Az első vasútvonalaknál máris két hatalmas érdekcsoport csapott össze.
Ez a fordítókorong egészen a II. világháború utáni átépítésig működött. A magyar vasút 175 éve indult el. Egykor, s a közúti közlekedés térhódítása előtt a legfontosabb közlekedési ág volt, ezért sokszor olyan helyekre kellett vasutat építeni, amely komoly kihívások elé állították a tervezőket, ezért néha különleges, érdekes megoldások születtek.
Megbénulhat a veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház működése, miután a belgyógyászati centrum osztályvezető főorvosa és 15 orvosa bejelentette a kórház vezetőjének, hogy kollektíven és egy időben felmondanak, ha a menedzsment továbbra is falaz az intézmény egyik befolyásos főorvosnőjének – írta meg az Index. A portál információi szerint az osztályon dolgozó orvosok október elején küldtek levelet Rácz Jenő főigazgatónak. A levél szerint a fiatalabb orvosoknak szakmailag megalázva, szorongásokkal küzdve kell évek, hónapok óta végezni a munkájukat, a tartós stressz miatt több érintett táppénzre kényszerült. Több orvos és ápoló is végleg otthagyta a kórházat a pszichés terhelés miatt. A stressz forrása a cikk szerint a kórház menedzsmentjével jó kapcsolatot ápoló, ezért az intézményben kivételes hatalommal bíró doktornő stílusa, orvoshoz méltatlan viselkedése. Csolnoky Ferenc Kórház - Veszprém - Foglaljorvost.hu. A levél szerint Németh főorvosnő gyakran minősíthetetlen stílusban kommunikál kollégáival, a betegekkel, de még a hozzátartozókkal is. Néhányakkal azért emberibb hangnemet üt meg, ők azok, akik a doktornő magánpaxisával üzleti kapcsolatban állnak.
A másik, a gyakoribb betegcsoportnál a panaszok, vagy az elvégzett ultrahang vizsgálat veti fel a méhtükrözés szükségességét. Nagyon gyakran talált elváltozás a méh jóindulatú daganata, a mióma, mely a nők 50-60%-át érinti. Gyakori elváltozás a méh üregében fejlődő polip is. Leggyakoribb panasz a visszatérő vérzészavar, melyet a gyakran elvégzett fractionált curettage (méhkaparás, egészségügyi küret) nem old meg, ezért azt a legtöbb helyen megismétlik (akár 5-ször, 8-szor is). Újra kórházban rendel a hentesnek hívott nőgyógyász - Ripost. Sajnos ez a megoldás nem szünteti meg a vérzéses panaszokat. Ha a panaszok ismételten fennállnak, akkor a méh eltávolítását javasolják. Magyarországon évente több mint 10 000 méh eltávolítása történik vérzés zavar vagy mióma miatt. A betegek körében kevéssé ismert, hogy ma már van gyógyszeres kezelés is a mióma megkisebbítésére, a vérzések jelentős csökkentésére, az esetleges műtét elvégzése előtt. A gyógyszeres kezelés ideje alatt alatt a beteg sok esetben meglévő vérszegénysége javítható. Ezután kerül sor az egynapos sebészeti műtétre, a hiszteroszkópos méhnyálkahártya, - polip, - mióma eltávolításra.
Az urizáló fideszes elitet, köztük Lezsák Sándort, nem érdekli, hogy élünk vagy halunk. Itt az ideje, hogy olyan kormányt válasszunk, ami értünk, a jólétünkért, az egészségünkért dolgozik, és nem azt nézi, hogyan spórolhat rajtunk.
-A fővárosi pezsgés, lüktetés hiányzik, mert itt este hatkor gyakran úgy érzem, hogy egyedüliként vagyok talpon a városban, ott az embereknek igényük van a másik társaságára, nem zárkóznak be, közli. Arról, hogy mi a titka a kiegyensúlyozottságnak, elégedettségnek, vidámságnak és boldogságnak, ami sugárzik róla, úgy mondja, ő nemcsak annak örül, hogy van két szép egészsége gyermeke, és az is nagyon jó, ha látja, amikor egy beteg elégedett. –Én annak is örülök, amikor nagyon hideg van, esik a hó, befagy a Balaton, jönnek az ünnepek, és örülök annak is, ha forróság van! Másfelől, fontos, hogy az embernek legyenek céljai, mert aki nem boldog a bőrében, abban az is közrejátszhat, hogy nincs tisztában a képességeivel, lehetőségeivel. Veszprém kórház nőgyógyászat orvosok lapja. Alapvetőnek tekinti, hogy az ember bármit dolgozzon, azt maximálisan tegye, törekedjen a tökéletességre, mert akkor lesz csak elégedett! A kérdésre, hogy mi az, ami leginkább kiborítja, azonnal kijelenti, a lustaság, a szakmai elégtelenség és az emberi irigység.
2022. április 2. szombat
-Soha nem éreztem klinikai pályafutásom során, hogy a női mivoltom miatt bármilyen megkülönböztetésben lett volna részem, mondja a PhD fokozattal is rendelkező főorvos, szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus. Hozzáfűzi, soha nem értettem a megjegyzést sem, hogy nő létemre ezt a pályát választottam. Mások soknak tartják, én nem tartom annak, szögezi le. Beszél arról is, hogy genetikusként mennyire nagyon fontosnak tartja a terhesség alatti genetikai szűrővizsgálatokat. Célja, hogy a veszprémi kórházban is elérhető legyen. -Az élet 90 százalék genetika, ami meghatározza az ember életét és egészségét. Még lehet, hogy több is. Veszprém kórház nőgyógyászat orvosok tisztanlatasert. Nem biztos, hogy ezt számokban ki lehet fejezni, fogalmaz, hozzátéve, az epigenetika a környezet hatását, az onkogenetika pedig azt vizsgálja, hogy génszinten hogyan alakul ki a betegség. Szigeti Zsanett főorvos: az nem volt soha kérdés, hogy külföldre mennék Fotó: Családi Felidézi, egészségügyi szakközépiskolába Esztergomban járt, majd az akkori nevén Semmelweis Orvostudományi Egyetemre (SOTE) felvételizett, pszichiáter szeretett volna lenni.