Az utóbbi másfélszáz év fővárosi sírkerttörténetében a Kerepesi úti temető központi jelentősége vitathatatlan. Egyéb szempontok mellett befogadó és kibocsátó temetőként is meghatározó volt: számos fontos síremlék került más budapesti sírkertekből oda, illetve onnan más sírkertekbe. Utóbbi esetekben a leggyakoribb célállomás a Farkasréti, illetve a Rákoskeresztúri temető volt, míg egyéb temetkezőhelyekre, így az Óbudai temetőbe is csak néhány sír jutott. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy kiknek állít emléket ez a néhány sír. Az áthelyezések fő oka a Kerepesi úti temetőben többször lezajló nagy területrendezések, illetve a sírkert 1952-ben történt lezárása, pártállami kisajátítása, majd részleges kitelepítése volt. Ettől az évtől nemcsak az új temetések estek kontroll alá, például az egyházi szertartások betiltásával, hanem a temető már meglévő síremlékegyüttesét is radikálisan megtizedelték. A fenntartásra nem javasolt sírokat a családoknak, leszármazottaknak át kellett helyeztetni más temetőkbe, ennek hiányában pedig jeltelenítve lettek.
A szép fekvésű óbudai temető az Arany-hegy és a Testvér-hegy lábánál húzódik, a Bécsi út, Pomázi út és az Aranyhegyi patak által határolt részen. Jelenlegi területe 25, 4 ha, a 60-as évek elején történt bővítéssel együtt. Az 1922 óta fennálló és ma is működő izraelita temető beékelődik területébe. Temető brossúra Cím: 1037 Budapest, Bécsi út 365-371. Tel. : 06 1 436-7250; (fax) +36 1 436-7257 Temető iroda: 06 1 436-7255; 06 1 436-7256; 06 1 436-7251 Felvételi iroda: 06 1 436-7252; Fax. : 06 1 436-7253 Intendáns: Pataki Ádám E-mail: Megközelíthető: 118, 160, 218 és 260-as autóbusz Ügyintézés A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, kegyeleti kellékek és virágkötészeti munkák), valamint a temető irodán a sírgondozás, újraváltás, hamvak szórása az Újköztemetőben és az Óbudai temetőben, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése egyéni igények alapján.
Önálló tárgyalást igényelne annak eldöntése, hogy eredeti sírhelyét valóban felszámolták-e az ötvenes években, hogy valóban közös sírba helyezték-e, avagy csak rátemetés történt – ebben az időszakban már utóbbi a valószínűbb –, illetve hogy valóban antropológiai vizsgálattal azonosították-e a csontjait, ahogyan a korabeli sajtóhírek állították. Ami bizonyos: Kerényi Jenő 1965-ben készült remek szobra a Kerepesi úti temető "művészparcellájának" egyik meghatározó alkotása, ami akkor is méltó módon őrzi Csontváry emlékét, ha síremlékként esetleg csak jelképes. Csontváry Kosztka Tivadar síremléke a Kerepesi úti temetőben, Kerényi Jenő alkotása Mindez csupán néhány adalék az 1910-ben megnyitott Óbudai temető máig megíratlan történetéhez. Bízzunk benne, hogy a sírkertről, ahol Bibó István, Göncz Árpád, Sinkovits Imre és Albert Flórián nyugszik, egyszer majd születik egy átfogó bemutatás, ami teljességre törekedve veszi számba az itt található több száz nevezetes síremléket.
12 Széchenyi István gr. Horváth Gyula Harka, köztemető 62 Hegedűs Erzsébet Mária 65 Hegedüs Ferenc Batiz Szilveszterné Balatonszabadi, köztemető 7 Csenár Imre Folyamatban...
ügyvezető igazgatója, Szabó István projektmenedzser, ügyosztályvezető - Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Sport Ügyosztály és Sztankov Attila vezérigazgató-helyettes a Hérosz Zrt. részéről. ) 4/11 5/11 6/11 7/11 Városligeti Műjégpálya, Busbach Péter, a Budapesti Korcsolyázó Egylet egykori elnökének szobra (1909) 8/11 9/11 Az ütemezés szerint a teljes befejezés 2011. február 15-re várható, akkortól télen korcsolyapálya, nyáron csónakázó tó, továbbá szabadidős és kulturális centrum várja egész éven át a közönséget. Kialakítanak egy turisztikai programirodát és szolgáltató központot a környékre érkező több százezer külföldi és belföldi turista kiszolgálására. A növekvő turistaforgalom miatt a Városliget egyéb intézményei is jelentős forgalomnövekedésre számíthatnak a városligeti klaszter bővülésével. A jégpálya teljes felújítását követően bővül a nemzetközi sport-eseményekhez kapcsolódó sportturizmus is. Városligeti Műjégpálya és Csónakázótó, Budapest - GOTRAVEL. Nyaranta pedig a felújított tómeder újra feltölthető vízzel a csónakázni vágyók számára.
A gépház berendezéseit a szintén 2006-ban telepített, egyedi irányító szoftverrel vezérlik.
November - Február vége Délelőtt Délután Hétfő-Péntek 9⁰⁰-13⁰⁰ 17⁰⁰-21⁰⁰ Szombat 10⁰⁰-14⁰⁰ 16⁰⁰-21⁰⁰ Vasárnap 16⁰⁰-20⁰⁰ Pénztárzárás: 45 perccel a Műjégpálya zárása előtt.
A cikkíró szerint egyetlen szezon negyven-ötven házasságot hozott össze. (A jégpálya romantikus helyszínként később is megállta a helyét: ezt bizonyítja, hogy internetes források szerint egy idős budapesti úr, amikor idén szeptemberben az építkezés területe látogatható volt, egy bizonyos vaskorlátért ment ki a ligetbe. Ennél a vaskorlátnál csókolta meg először szerelmét, és a boldog percek emlékére szerette volna magával vinni azt a bizonyos darabot. Így a korlát a szeméttelep helyett emléktárgyként folytatta földi pályáját... ) A fagyos korcsolyapálya után térjünk be megint képzeletben a melegedőbe. Az első Lechner-féle épület a sok faelem miatt gyorsan rongálódott, szűkös is volt, és hamarosan nem felelt már meg a növekvő számú korcsolyázni vágyó igényeinek. Csónakázótó - Műjégpálya. 1893-ban mindössze hat hónap alatt épült fel a modern melegedő, Francsek Imre tervei szerint. Ez az a sárgás színű neobarokk épület, amelyet mi maiak, korcsolyakötés közben, végletekig elhanyagolt formájában láthattunk. Elkészültekor azonban a korcsolyaegyesület új palotájaként emlegették, és igazi szenzációnak számított a 40 méter hosszú melegedőteremmel, a kupolarészben zenekari terasszal, külön férfi és női ruhatárral, amely "oly tágas és kényelmes, hogy három-négyezer felsőkabát a legkisebb zsúfoltság nélkül elhelyezhető benne. "
A ruhatárak mellett az épületben úgynevezett Jackson Haines-helyiségek is voltak, ahol kilencszáz zárható szekrény sorakozott "azon korcsolyázók számára, akik korcsolyázás előtt lábbelit váltanak. " Jackson Haines a jégen való táncolás atyamestere volt, aki először építette össze csizmáját a korcsolyájával, ezzel sokkal szabadabb, balettes korcsolyázást is lehetővé téve – míg az átlagos csúszók ekkor még javarészt felcsatolható éleken siklottak. Haines járt Pesten is. Egyik leghívebb követője Rohonczy Gedeon híres pesti szívtipró volt, aki a Szabadelvű Párt tagjaként nappal az országgyűlésben tündökölt, hogy aztán este a jégpálya hercege legyen. Műjégpálya felújítás. (Figurája Mikszáth Kálmánt és Gárdonyi Gézát is megihlette, de nem sok jót írtak róla. ) Rohonczy volt a szervezője a báli szezon kimagasló eseményeinek, az úgynevezett Jégünnepélyeknek, amelyekre díszletképpen jégből több méter magas kompozíciókat is varázsoltak, például boszorkányvárat sárkányostul. Volt lányszöktetés és boszorkányégetés, több ezer fős jelmezes mulatság, zene és tánc hajnalig.