Én vagyok a te embered (12) (Ich bin dein Mensch) feliratos német sci-fi vígjáték, 105 perc, 2021 Helyár: 650 Ft Rendező: Maria Schrader Szereplők: Maren Eggert, Dan Stevens, Sandra Hüller, Hans Löw, Wolfgang Hübsch Alma a berlini Pergamon Múzeumban dolgozik ókorkutatóként. A főnöke egy nap behívja magához, és alkut ajánl: arra kéri a nőt, hogy vegyen részt egy rendkívüli kísérletben. Ha hajlandó három hétig együtt élni egy humanoid robottal, megkaphatja a kutatási összeget egy régóta tervezett projektjéhez. Alma vonakodva fogadja el a megállapodást, és végül hazaviszi a sármos, brit akcentussal beszélő robotot, Tomot, akinek egyetlen célja van: Alma boldoggá tétele. Minden vélt kívánságát lesi: rózsaszirmos, illatgyertyás fürdőt készít neki, szín szerint rendezi a könyvtárát, és pezsgős reggelivel várja. Alma azonban nem olyan férfira vágyik, aki mindenben kiszolgálja, ezért szeretne mil előbb megszabadulni az idegesítő Tomtól. A robot azonban gyorsan tanul, hamar képes lesz nemet mondani, és a készséges szolgából autonóm személyiséggé kezd válni.
KRITIKA A német romkomban Maren Eggert egy humanoid robotot tesztel három héten keresztül. 2021-ben, Berlinben a legjobb női alakítás díját vehette át érte. Hungler Tímea Bizarr alaphelyzet valamikor a nem is olyan távoli jövőben: emberi használatra szánt humanoid társrobotok kerülhetnének kereskedelmi forgalomba, ha jól vizsgáznak a minőségellenőrzési teszten. Kaphatnak állampolgárságot, vezethetnek, még útlevelük is lehet. Ehhez csak az kell, hogy például a Tom (Dan Stevens) névre hallgató társrobottal a szingli, gyermektelen Alma (Maren Eggert) elégedett legyen a próbaidőszak alatt, amire egyébként minden esély megvan, mivel a robotot arra tervezték, hogy megfeleljen a vágyainak. Tom, ha kell, Rilkét szaval, palacsintát süt, felszántja a táncparkettet, és pillanatok alatt rendet rak. Igaz, hogy néha túllő a célon: hiába rakja tele rózsaszirmokkal a fürdőszobát, és készít habfürdőt, kiindulva abból, hogy ez a német nők 93 százalékának a vágya, Almáról kiderül, hogy a fennmaradó hét százalékba tartozik.
Ich bin dein Mensch / I'm Your Man | német film, eredeti nyelven, magyar felirattal | 2021 | 105 perc Alma a berlini Pergamon Múzeumban dolgozik ókorkutatóként. A főnöke egy nap behívja magához, és alkut ajánl: arra kéri a nőt, hogy vegyen részt egy rendkívüli kísérletben. Ha hajlandó három hétig együtt élni egy humanoid robottal, megkaphatja a kutatási összeget egy régóta tervezett projektjéhez. Alma vonakodva fogadja el a megállapodást, és végül hazaviszi a sármos, brit akcentussal beszélő robotot, Tomot, akinek egyetlen célja van: Alma boldoggá tétele. Minden vélt kívánságát lesi: rózsaszirmos, illatgyertyás fürdőt készít neki, szín szerint rendezi a könyvtárát, és pezsgős reggelivel várja. Alma azonban nem olyan férfira vágyik, aki mindenben kiszolgálja, ezért szeretne minél előbb megszabadulni az idegesítő Tomtól. A robot azonban gyorsan tanul, hamar képes lesz nemet mondani, és a készséges szolgából autonóm személyiséggé kezd válni. A közeli jövőben játszódó film hol kacagtató, hol megrendítő módon feszegeti az örök kérdést: mi az, ami emberré tesz bennünket?
Ich bin dein Mensch feliratos német sci-fi vígjáték, romantikus film, 105 perc Alma a berlini Pergamon Múzeumban dolgozik ókorkutatóként. A főnöke egy nap behívja magához, és alkut ajánl: arra kéri a nőt, hogy vegyen részt egy rendkívüli kísérletben. Ha hajlandó három hétig együtt élni egy humanoid robottal, megkaphatja a kutatási összeget egy régóta tervezett projektjéhez. Alma vonakodva fogadja el a megállapodást, és végül hazaviszi a sármos, brit akcentussal beszélő robotot, Tomot, akinek egyetlen célja van: Alma boldoggá tétele. Minden vélt kívánságát lesi: rózsaszirmos, illatgyertyás fürdőt készít neki, szín szerint rendezi a könyvtárát, és pezsgős reggelivel várja. Alma azonban nem olyan férfira vágyik, aki mindenben kiszolgálja, és szeretne minél előbb megszabadulni az idegesítő Tomtól. A robot azonban gyorsan tanul, hamar képes lesz nemet mondani, és a készséges szolgából autonóm személyiséggé kezd válni. A közeli jövőben játszódó film hol kacagtató, hol megrendítő módon feszegeti az örök kérdést: mi az, ami emberré tesz bennünket.
Több biológus, nőgyógyászati specialista meg meddőségi asszisztens sem lett az országban. Most pedig még inkább kevesebb lesz, mert sokan fognak külföldre menni, hiszen nem azért nem dolgoztak az államnál, mert nem volt hol, hanem azért, mert nem akartak. A kérdésére visszatérve, semmilyen nyilvánosság nincs, nem is lesz, nem is az a cél. – Az állam miért tartja fontosnak, hogy a meddőségi kezeléseket csak ő végezhesse el, hiszen, ha elfogadják a törvényjavaslatot, 2022. július 1-jétől kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők Magyarországon az erre jogosult nők? – Nem az a fontos, hogy csak ő végezhesse el, hanem, hogy másnak ne legyen ilyen lehetősége. Ne legyen verseny, ne derüljön ki, hogy milyen rosszak, és főleg, ha lesznek lehetőségek arra, hogy ezen pénzt keressenek, akkor azok kik legyenek. Ez egy következő "nagyon szép és termékeny" elképzelés. – A szó szoros értelmében. Állami meddőségi központok. Civilek készülnek demonstrációra a meddőségi intézetek államosítása, bezárása ellen. Van okuk erre?
Ezért aztán minél hamarabb kellene hozzájuk fordulni – tanácsolta a szakértő. Arra is kitért, hogy miután Magyarországon a petesejt-adományozás csak nagyon szigorú körülmények között végezhető, jelentős számban mennek ki a házaspárok külföldre, ahol ez könnyebben elérhető; ezen azonban a meddőségi klinikák nem tudnak változtatni. Azon viszont igen, hogy legalább akik hozzájuk fordulnak, azoknak az esélyeit próbálják javítani a jobb embriók kiválasztásával – fogalmazott. Várnagy Ákos beszélt arról is, hogy vizsgálják az anyai oldalt is, például azt, mikor a legalkalmasabb a méhnyálkahártya az embrió befogadására. Nő az állami fenntartású meddőségkezelési centrumok száma. Fontos továbbá – folytatta a szakértő –, hogy igyekezzenek olyan embriókat, "létrehozni", akik a lehető legkisebb károsodásnak vannak kitéve, illetve, hogy beültetéskor a várható legéletképesebbeket válasszák ki, ezáltal is növelve a terhesség esélyét. Ha csak egy százalékkal nőne a terhességi ráta, már az is nagy eredmény lenne, de ennél többet vár a szakmai vezető. Nyitókép: Vasyl Dolmatov/Getty Images
Kovácsy Zsombor szakjogász, orvos, egészségügyi szakmenedzser a Portfolio n arról ír, hogy szintet lép az állami szerepválallás az egészségügyben. Egészségpolitikusaink egy része (igaz ez a jelenlegi kormányhoz nem kötődők közül is jónéhányra) évtizedek óta úgy gondolja, hogy a magánintézményeket legfeljebb a NEAK által nem finanszírozott marginális szférában célszerű eltűrni, az egészségügyi szolgáltatások letéteményese, legrátermettebb megvalósítója maga az állam. "Néhányan betegre keresik magukat, de több baba nem születik" - Napi.hu. Számomra érthetetlen, hogy az államszocializmus évtizedeinek tapasztalatai hogyan engedik erre a következtetésre jutni a javarészt már akkor is élt szakembereket, de nem az egészségügy az egyetlen szegmense életünknek, ahol máig élnek vagy éppen újjáélednek a piacgazdaságot ellenszenvvel méregető hiedelmek. Van az állami szerepvállalás kizárólagosságát hirdető eszmének doktriner és a valóság mezején legalábbis értelmezhető vonulata is. Az utóbbi képviselői közé sorolom azokat, akiknek nem tetszene, ha a múltban történtekhez hasonlóan politikai kapcsolatok révén tennének szert egyes magáncégek jó pozíciókra az állami rendszerben.
Egészen más a helyzet a meddőségi klinikák/asszisztált reprodukciós/in vitro fertilizációs (IVF-) központok esetében. Ezek a szakmaiság mellett egyéb bizalomépítő és komforttényezőket is szükségszerűen képviselő intézmények; állami kézbe vételük már a tb-finanszírozott körben sem érthető, a magánpénzből fizetett ellátást nyújtó központok jövőre tervezett államosítása pedig új dimenziót nyit az egészségügyi szabályozás terén. Elképzelhető, hogy valamilyen partikuláris érdek is meghúzódik a terv mögött (például majdani, esetleg már kifundált reprivatizáció szereplői részéről). Persze ez nem több mint kombinálás – azért kell mégis felvetnünk ezt a lehetőséget, mert önmagában a népesedéspolitikai érdek nem támaszthatja alá az állami bekebelezést, az egységes minőségbiztosítás pedig más egészségügyi szegmensekben is fontos, és szintén nem mondhatjuk, hogy az állam volna a letéteményese a megvalósulásának. Kovácsy Zsombor teljes elemzését a Portfolio közli.