Az "örök titkos favorit", a lehetséges meglepetéscsapat. Legtöbben talán így gondolunk a portugál labdarúgó-válogatottra, amely aztán rendre csalódást okoz. Persze mi magyarok bőven elcserélnénk EB eredményeinket a luzitánokéval, de tény, hogy bármennyire is remek eredménysorral büszkélkedhetnek, valahogy mindig hiányérzetünk támad a világ egyik legjobbját is soraiban tudó csapattal szemben. Portugália. (Fotó: AGIF /) A kezdetektől napjainkig A száraz tények ezt a hiányérzetet egyáltalán nem támasztják alá. Húsz éve (1996-tól) állandó résztvevője a kontinenstornának és ez alatt mindig továbbjutott a csoportból. Sőt! A hazai rendezésű tornán (2004) döntőt vívhattak, míg 2000-ben és 2012-ben elődöntőt. Magyarország - Portugália: a 84. percig tartott a döntetlen | 168.hu. Korábban (1984) is sikerült már észrevetetni magukat, akkor szintén egy elődöntővel. A kezdeti időkben kevésbé voltak sikeresek. Bár a "hőskorban" még 4-es tornának számított a kontinensviadal, ahova természetszerűleg nehezebb is volt bekerülni. Ettől függetlenül az első EB-ről, amelyet 1960-ban rendeztek, csak egy rossz emlékű belgrádi (1-5 a későbbi döntős, Jugoszlávia ellen) összecsapás miatt hiányoztak.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez! Vége Egészen fantasztikus meccset sikerült megnyerni, és így még lehet továbbjutásról beszélni. Máthé Dominik lett a mérkőzés legjobbja, reméljük, Izland ellen hasonlóan folytatja majd! 60' gól | Magyarország | 2. félidő 31 Magyarország Máthé (23) Fantasztikus bombagól, ami drámai győzelmet ér a magyar válogatott számára! | Portugália | 2. Magyarország portugália eb. félidő Portugália Daymaro Salina (15) 30 hétméteres: bent Lékai (66) 59' harmadik 2 perces kiállítás Victor Iturizza (88) Iturrizának véget ért a meccs. António Areia (25) 29 58' Szita (30) 57' Ismét ziccert fogott, a legjobbkor! hétméteres: kihagyta 56' 28 55' Gilberto Duarte (5) 27 54' 53' Rui Silva (14) 26 52' Újabb hetest harcolt ki. 51' 25 2 perces kiállítás Ligetvári (11) Ligetvárit pedig kiállítják a játékvezetők. 50' Ancsin (33) Először vezetünk hárommal! 49' Bóka (7) Bóka fejezett be egy lerohanást. 48' Miguel Martins (10) 24 47' Hanusz (77) 46' Mindezt emberhátrányban oldotta meg. Máthé Dominik ezt is bevarrta.
2021. jún 14. 8:31 2016-ban az EB-n 3:3 született amivel a magyar válogatott megnyerte a csoportját/MTI Fotó: Illyés Tibor A magyar labdarúgó-válogatott eddigi 13 összecsapásából egyet sem tudott megnyerni Portugália ellen, amellyel kedden játszik Eb-csoportmérkőzést a Puskás Arénában. A két csapat eddigi találkozóin kilenc portugál siker mellett négy döntetlen született. Legutóbb, 2017 szeptemberében a Groupama Arénában a vendégek 1-0-ra verték a magyarokat. Portugália magyarország et lycées. ( A legfrissebb hírek itt) A két együttes öt éve, a franciaországi kontinensviadalon is azonos csoportban szerepelt, akkor Lyonban az egész Eb egyik legszórakoztatóbb meccsén 3-3-as döntetlen született, amellyel a magyarok megnyerték a csoportot, de a portugálok is továbbjutottak, majd a végső diadalig meneteltek. A felek Magyarországon eddig csupán háromszor mérkőztek meg, a portugálok mindháromszor győztek: a 2017 szeptemberi vb-selejtezőt megelőzően 1998 szeptemberében Eb-selejtezőn 3-1-re, míg 11 évvel később vb-selejtezőn 1-0-ra kapott ki a magyar együttes.
Látszik, hogy komolyan veszik a felkészülést és nem veszik fél vállról a csoportot – legalábbis Santos mester semmiképp. Dátum Hazai Eredmény / Óra Vendég H D V máj 29. Portugália 3 - 0 Norvégia 1. 57 3. 75 6. 00 jún 2. Anglia 1 - 0 1. 91 3. 30 4. 50 jún 8. Portugália-Magyarország 23-7 | EB 2016. 7 - 0 Észtország 1. 17 6. 50 15. 00 Mire számíthatunk a csapattól? A portugálok egy rutinos és igen jó erőkből álló csapattal fognak kiállni. Minden jel arra mutat, hogy kellő komolysággal állnak hozzá a csoportjukhoz. Igen stabil játékot produkálnak Santos ténykedése alatt, s még ha nem is törik magukat a több gólos győzelmekért, s vezetés birtokában inkább a megfontoltság jellemző rájuk, bárkinek komoly próbát jelentenek. Gyengéjük lehet, ha Ronaldo nem áll rendelkezésre. Márpedig erre is meg van az esély, hisz jó ideje bajlódik titkolt, vagy bagatellizált sérülésekkel. Ha maródi lesz a sztár, akkor lehet bennük 1-2 meccs erejéig némi tanácstalanság. Érdekesség, hogy Fernando Santos vezetésével még nem végződött döntetlennel mérkőzésük (11-0-5), de egy gólosnál nagyobb győzelmet is csak egyszer (2-0 Luxemburg) sikerült elérniük ugyanezen idő alatt.
Úgy vélik, ez a mutáns valamikor 2000 éve bukkant föl Európában. Kontinensünk lakói a jelek szerint valamilyen mértékben rezisztenssé váltak a betegséggel szemben a XIV. és a XVII. század közti időszakban. Fekete patkány. Lehet, hogy mégis ártatlan? Vírusra utal a betegség gyors megjelenése és ugyancsak gyors lecsengése is. De mi lehetett ez a vírus? Scott és Duncan szerint valamilyen vérzést okozó filovírusról lehet szó, olyanról, mint az ebola kiváltója. Nem ez a első eset, hogy az ebolát hírbe hozzák korábbi nagy járványokkal. Amerikai kutatók szerint az i. e. 430-ban Athénban pusztító járvány, melyről egy korabeli történetíró is megemlékezik, a tünetek alapján szintén az ebolához hasonló megbetegedéseket okozott. Vannak azonban a fekete halálra más "jelöltek" is, így pl. az afrikai Lassa-láz, vagy az eurázsiai hantavírus. További kérdés, honnan származhatott a vírus. A fekete halál először Szicíliában ütötte föl a fejét 1347-ben. A helyiek a genovai hajósokat vádolták, akik éppen akkor érkeztek a Krím-félszigetről, ám a hosszú inkubációs időszak alapján a kórokozónak korábban kellett jönnie, méghozzá alighanem Afrikából, mely mindig is a legtöbb emberi patogén melegágya volt.
Bizonyítékok vannak arra, hogy miután a partra ért, a Fekete Halált nagyrészt a bolhák terjesztették-amelyek tüdőpestist okoznak-, és a személyek közötti érintkezés aeroszolokon keresztül, amelyeket a tüdőpestis lehetővé tesz, és ez magyarázza a járvány nagyon gyors belterületi terjedését, amely gyorsabb volt, mint az várható lenne, ha az elsődleges vektor volt, patkány bolhák okozva bubópestis. [7] A fekete halál volt a második nagy természeti katasztrófa, amely a késő középkorban érte Európát (az első az 1315–1317 közötti nagy éhínség), és becslések szerint az európai lakosság 30–60 százalékát ölte meg. [8] [9] [10] A járvány volna csökkentette a világ népességének a c. Században 475 millióról 350–375 millióra. [11] A késő középkor folyamán további kitörések voltak, és más tényezőkkel ( a késő középkor válsága) együtt az európai lakosság 1300 -ig 1500 -ig nem nyerte vissza szintjét. [B] [12] A pestisjárványok a 19. század elejéig megismétlődtek világszerte. A pestissel egykorú európai írók a betegséget latinul pestisnek vagy pestilentia -nak nevezték, "pestilence" -nek; epidemia "járvány"; mortalitas, "halandóság".
Az 1347 és 1351 között Európán futótűzként végigsöprő betegség minden idők legpusztítóbb járványa volt. Megölte a népesség egyharmadát, több mint 25 millió embert. Az áldozatoknak nagy fájdalmuk, lázuk volt, bőrükön gennyes foltok jelentek meg, vért hánytak, aztán általában három napon belül meghaltak. A korabeli orvosok csak így emlegették: a fekete halál. Kevés olyan esemény történt a középkori Európában, amelynek olyan súlyos következményei lettek volna, mint a fekete halálnak. Nyugat-Európa népessége egészen a XVI. századig nem érte el az 1348 előtti szintet. Egészen mostanáig általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy fekete halál bubópestis volt, egy bolhák terjesztette betegség, mely rágcsálókról terjedt át az emberre. Két liverpooli járványkutató szerint azonban ez tévedés. Ha a járvány terjedését vizsgáljuk, igen kevéssé valószínű, hogy tényleg bubópestis volt, mondja egyikük. A bubópestis-elmélet a XIX. század végén bukkant fel, amikor egy francia bakteriológus, A. Yersin leírta a bubópestis komplex biológiáját, megjegyezve, hogy alaptünetei megegyeznek a fekete haláléval.
A fekete halál - A legveszélyesebb pestisjárvány - YouTube
23 perc olvasás "Az Úr 1348. évében majd az egész Föld területén olyan nagy halálozás pusztított, amelyhez hasonlót alig ismertünk. Az életben maradottak alig voltak elegendőek ahhoz, hogy eltemessék a halottakat, vagy irtózattal elkerülték őket. " A VI. Kelemen pápa (1342–1352) életrajzában olvasható megdöbbentő sorokat több korabeli forrás, például Giovanni Boccaccio híres alkotása, a Dekameron is megerősíti. A spanyolnátha felbukkanásáig Európa legnagyobb demográfiai katasztrófáját okozó pandémia természetesen hatással volt a késő középkor gazdasági, társadalmi viszonyaira éppúgy, mint az irodalomra és a képzőművészetre. A járvány európai terjedését nagymértékben elősegítette a kontinens korabeli gazdasági és demográfiai állapota. A 14. század első évtizedeiben a hőmérséklet általánosan visszaesett, beköszöntött az ún. kis jégkorszak. A hosszú, hideg teleket hűvös, párás, esős nyarak követték, számtalan természeti csapás – áradások, jégesők, sáskajárás – kíséretében, s ezek a körülmények egyáltalán nem kedveztek a növénytermesztésnek.