Délelőtt 10-kor már a Zelný trhen (a piactéren) vakartam a fejem, hogy most micsináljak. A piacon vett almát rágcsálva átsétáltam a Námeˇstí Svobodyra, nézegettem a sétálóutcát, ahova csak villamosok hajthatnak be háromszögben találkozó síneken, beültem a cikornyás-reneszánsz palota negyedik emeletén lévő kávézóba, hogy kilássak a térre (nem láttam ki, leszámítva szemben a neonnal kivilágított, 90-es évekbeli űrépületet), lapozgattam az útikönyvet (a Lonely Planet sorozatot részesítem előnyben még mindig), és közben gondolkoztam, hogy hol találom itt a morvákat. Jobb ötletem nem lévén felgyalogoltam ilberk várába, végigjártam akínzókamrákat, és megállapítottam, hogy a morvákról még most sem tudok sokat, de ezek a Habsburgok nem kispályáztak, az biztos. Ki volt svatopluk ke. Aztán lesétáltam a kapucinus kolostorhoz, ahol a kriptamúzeumban végignéztem a több tucat mumifikálódott holttestet, amelyek a pince különleges levegőjének köszönhetően már vagy háromszáz éve egész jó karban vannak. Hát, akapucinusok sem kispályáztak, gondoltam, azzal hirtelen felindulásból degeszre ettem magam a Rebio nevű vega önkiszolgálóban (a Velký alícˇek nevű bevásárlóközpontban van).
A Matica Slovenská címere, rajta a jól ismert hármas halommal és a kettős kereszttel. Ezek a színek és szimbólumok alkotják ma a szlovák állami címert is. Forrás: Wikipedia Elsősorban a Matica Slovenska titkáraként működő Peter Kellner-Hostinský nyomán már a kontinuitás került előtérbe. Szerinte a szláv apostolok, Cirill és Metód révén került a Duna-medencébe a jelkép Bizáncból. A meghonosulásnak az lehetett az egyik fő oka, hogy a szlávokat a germán nyelvű népek az egyszerű kereszt nevében irtották tűzzel-vassal, addig a kettős kereszt egyszerre szimbolizálhatta a germánoktól való önállóságot és a kereszténységet. A Nagymorva Birodalom, amelynek hasonlóan kettős célja volt, nyilván szintén ezért választotta a kettős keresztet. Amikor a magyarok megjelentek a Kárpát-medencében, akkor átvették a szlávoktól a jelképet, de az mindvégig szorosan kötődött a szlovákokhoz. Ki volt szvatopluk. Így az Árpád-kori hercegség, vagy Csák Máté rövid életű országa, szintén használták a kettős keresztes jelképeket, ezzel jelezve a Magyar Királyságon belüli elkülönülést.
A magyar honfoglalás a szlovák történelem egyik legnagyobb eseménye, amelyet legalább úgy meg kellene ünnepelni, mint a két görög hittérítő, Cirill és Metód érkezését. | 2012. május 8. A Kárpátokban élő szlávok kibekkelték a hunokat, elkergették az avarokat, aztán jöttek a magyarok – és megtanultak velük együtt élni. Ma azonban a szlovákoknak alig van jó szavuk a magyarokra, azok is inkább csak a győri bevásárlás során hangzanak el. Ez nem a mi véleményünk, hanem a Sme című szlovák napilap internetes portáljának videójában hangzik el. Szvatopluk udvara Dalimil krónikájában (Forrás: Wikimedia Commons) A videó szerint a magyarok tipikusan nomádok voltak: legeltettek, halásztak, vadásztak, gyűjtögettek. (Ez persze nem felel meg a történeti tényeknek, hiszen a magyarok földművelése is igen fejlett volt. Ki volt svatopluk teljes film. ) A magyarokat először a kazárok nyomták nyugatra, majd a besenyők: így kerültek a magyarok a Kárpát-medencébe. A szlávok és a magyarok kapcsolatai változatosak voltak: volt, ahol a magyarok alávetették őket, volt, ahol egyenrangúak voltak, de volt, ahol a szlávok a magyarokkal szövetségben harcoltak.
Ahhoz azonban – szögezi le –, hogy a vizsgálati területen az aranyra és ezüstre összesített 407 ezer tonna földtani és 326 ezer tonna kitermelhető ércet növelni lehessen, további kutatásra van szükség. Ennek megtervezésére a szolgálat által készített érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a koncessziós eljárás keretei között alapot ad. Jelen információk alapján egyelőre nem tervezhető meg a termelés.
A börzsönyi arany pedig lehet, hogy azért értéktelen, mert mondjuk 2000 dollár/uncia a termelési költség, míg 1800 az arany piaci ára. Így ha odaadnák valakinek ingyen, akkor sem menne oda kitermelni. Ezt is figyelembe kell venni. A bányászat egy nehéz, kockázatos iparág és óriási tőkeköltsége, beruházásigénye van. Mielőtt egy aranybánya üzemelni kezd, az legalább 5-6 év beruházás, pénzkiadás és esetleg utána kezd majd visszajönni. 18:22 Hasznos számodra ez a válasz? 9/13 anonim válasza: 100% Kérdező, a bányászatnál mindig a bányajogokat veszi meg valaki és a törvényben előírtak szerint végzi a kitermelést és az adózást utána. A bányajogért cserébe fizet az államnak, az meg a szerencséjén múlik, hogy megérte-e neki megvenni arra a területre és időre, mert nem tudni lesz-e annyi haszna vagy sem. Az arany kitermeléséhez tilos nálunk ciánt használni, a többi meg költségesebb technológia. Nincs annyi arany abban a földben, hogy megérje a kitermelése. [link] jan. 18:23 Hasznos számodra ez a válasz?
Hogy kinek fog hasznot hozni az államon kívül(bányászati adók), az azon múlik, ki fektet bele pénzt. Ha egy állami vállalaton keresztül az állam, akkor nyilván az államnak termeli a bevételt. Ha egy magánbefektető, akkor a magánbefektetőnek. Az arany fizikailag pedig mindegyik esetben ahhoz kerül, aki megveszi bányától. 18:10 Hasznos számodra ez a válasz? 7/13 anonim válasza: 18% "Annyi az esélye az ottani aranybányának, mint a nagymarosi vízlépcsőnek a Dunakanyarba. " Legalább akkor nem adják majd el fletóék valami multinak apró pénzért... 18:10 Hasznos számodra ez a válasz? 8/13 anonim válasza: 100% #7 Az az arany lehet, hogy amúgy sem ér semmit. Aprópénzért sem kell senkinek. Egy időben a makói árok gázkészlete miatt ment a cirkusz, nehogy külföldieké legyen. Nem érte meg kitermelni, itt hagyták nekünk ott, ahol már évmilliók óta van. Azóta fejlődött a technika, a gáz ára ötszörös lett, kíváncsi lennék, hogy most lehetne-e gazdaságosan termelni, lenne-e jelentkező. Már vagy tíz éve nem hallottunk róla a hírekben.