2018. január 17. szerda - 18:00 Több mint kilenc évszázados történetében először Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásaként is nyilvántartott hímzett "képregényét". MTI-HÍR A The Times című konzervatív brit napilap szerdai beszámolója szerint a normandiai Bayeux múzeumában kiállított páratlan műalkotás időleges átadását Emmanuel Macron francia elnök jelenti be csütörtökön, amikor Theresa May brit miniszterelnökkel találkozik az angliai Sandhurst katonai akadémiáján. A lap értesülései szerint a brit és a francia kulturális minisztérium szakértői már hónapok óta egyeztetnek a kárpit nagy-britanniai kiállításáról. Széles szalagú kárpit, Ripsz szalag. Jóllehet az időpontot és a kiállítási helyszínt még nem határozták meg, a The Times forrásai szerint azonban az ősi mestermunkát legkorábban öt év múlva szállíthatják át Nagy-Britanniába. A 68 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.
A lehetőségek határtalanok, mely alól csak a "Szerkesztőségi használatra" címkével ellátott tartalmak képeznek kivételt (amik kizárólag szerkesztőségi projektekben használhatók fel, mindennemű módosítás nélkül). Tudjon meg még többet a jogdíjmentes képekről vagy tekintse meg a stock illusztrációkkal és vektoros alkotásokkal kapcsolatos GYIK összeállításunkat.
Egy új kutatás szerint a 900 éves szalag nem kárpit, hanem hímzés, s nem angol apácák, hanem szakemberek készítették egyetlen ember irányítása alatt. "Néhányan amellett érvelnek, hogy a szalagon látható figurák annyira különbözőek, hogy azt csak különböző emberek hímezhették. Nézetem szerint viszont nem a kézimunka a különböző, hanem ahogyan a karakterek elkészültek" – fejtette ki Alexandra Makin, a Manchesteri Egyetem kutatója. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy hányan dolgoztak a tapétán, amely ma egy állandó kiállítás részeként Normandiában (Franciaország) tekinthető meg. "Fantasztikus teljesítményt nyújtottak a szakemberek, különösen ha azt nézzük, hogy milyen körülmények között kellett alkotniuk. Megoldhatták a titokzatos francia kárpit hat évszázados rejtélyét. Csak fényes nappal tudtak dolgozni, s összehasonlítva a mai ismert technikával, elég kezdetleges eszközök álltak a rendelkezésükre" – tette hozzá Makin. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
A két szalag összenyomásával megfelelő tépőszilárdságú— a gyártó szerint nyitásra és zárásra alkalmas — zár hozható létre. A poliamid alapanyagból készült tépőzár a szabad párnák töltőnyílásainak lezárására és a párnák egymáshoz, ill. A legnagyobb kötésszilárdságakkor hozható létre, amikora tépőzár a bevonatsíklapra kerülő felületén helyezkedikel. Mégse szőnyeg a bayeux-i kárpit? ORIGO CÍMKÉK - bayeux-i kárpit. A húzóerővel szembeni ellenállás ebben a helyzetben a legkedvezőbb. A húzóerő iránya ugyanis ez esetben a horgok tengelyére merőleges. Lyukszegély ringli Esztétikus kivitelezés esetén látható felületekenis használható megoldás. Vihogó lovak, medvetámadás, víziszonyos angolok — a bayeux-i kárpit rejtett titkai A ma Normandiában megtekinthető, hatalmas felületű kárpit nagy részén sokszor csak átfutnak az érdeklődők, pedig, ha tüzetesebben megvizsgálnák, számos apró, kifejezetten mulatságos részletre bukkanhatnának. A galériáért kattintson a képre Korábban II. Harold angol király túlélhette a hastingsi csatát A manapság egy állandó kiállítás részeként Normandiában Franciaország megtekinthető bayeux-i szőnyeg egy színezett len szálakkal kihímzett 70 méter hosszú és 50 centi széles szalag, amely a történészek szerint az os hastingsi csata előkészületeit és lefolyását ábrázolja.
A Halley-üstökös ábrázolása A szőnyegen a jelenetek 626 emberi alak, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület és 41 hajó ábrázolásával a középkori képnyelvre jellemző sztereotipizált gesztusok, testhelyzetek, méretarányok alapján készültek. A képek pontos képet adnak az udvari szokásokról, a várak berendezéseiről, az angol és normann harcosok korabeli felszereléséről, akik közül sokan viselték a térdig érő sodronyinget és az orrot védő sisakot, a normann pajzsot. A szőnyegen számos más érdekes jelenet is látható, például itt találták meg a Halley-üstökös első ismert ábrázolását, amely abban az időben ért a legközelebb a Naphoz. A részletgazdagság, a valósághűségre törő igyekezet a mű epikus jellegét hangsúlyozza. A képeket latin nyelvű feliratsor egészíti ki. Hódító Vilmos két testvérével, Odo bayeux-i püspökkel és Roberttel A tudósok bizonytalanok a szőnyeg keletkezésének körülményeit illetően, nem tudják, mikor, kinek a számára és hol készült. A legvalószínűbb feltételezés szerint a Canterburyben készült munkát Odo, Bayeux püspöke, Hódító Vilmos féltestvére rendelte meg lehetséges engesztelési ajándékként, miután ismeretlen okokból kiesett fivére kegyeiből.
A bayeux-i falikárpit (ejtsd: bajői) egy hosszú, hímzett falikárpit, amely hímzett, színes képekben meséli el Anglia 1066 -os, normannok általi elfoglalását. Dél-Angliában 1070 körül, de legkésőbb 1082 -ben készült, szélessége 48 és 53 cm között változik, hosszúsága 69, 55 m. Gyapjúfonallal, öt szín nyolc árnyalatával hímezték ki száröltéssel és lapos hímzéssel. Eredetileg 70 m fölött volt a hosszúsága, de egy része elveszett. Feltételezik, hogy a hiányzó rész Hódító Vilmos királlyá koronázását ábrázolta. A szőnyeg elkészítése valószínűleg 10 évig tartott. Történelmi háttér A Normann flotta a falikárpiton ".. Mihály előestéjén Normandiából Pevensey-be érkezett Vilmos gróf, és miután emberei kipihenték magukat, Hastingsnál erősséget emeltetett velük. Harold király, ezt meghallván, nagy sereget gyűjtött, és szembeszállt Vilmossal a vén almafánál Vilmos azonban nekirontott, mielőtt seregét csatarendbe állíthatta volna. A király még így is bátran harcolt hűséges embereivel együtt, és mindkét oldalon sokan elestek.
Így külön engedélykérés nélkül nyomtathatóak például Egry József festményei képeslapokra, pólókra, illetve feldolgozhatóak, újraértelmezhetőek Arnold Schönberg zenéi is. A 70 éves védelmi idő szabálya igaz akkor is, ha egy műnek az Egyesült Államokban csak később telik le szerzői jogi védettsége. Az EU-n kívüli származású művek esetében ugyanis szintén az európai egységes védelmi időt kell figyelembe venni. A származási hely hosszabb védelme itt nem érvényesül, így 2022-től már szabadon filmre vihetők Sinclair Lewis történetei.
"Minél közelebb jut az ember a természet lényegéhez, annál jobban távolodik a természettől magától. " 65 éve, 1951. június 19-én halt meg Egry József, Kossuth-díjas festő és grafikus. "A kultúrnemzetet nem az jelzi, hogy hány aranybányája van, hanem hogy hány alkotója van, mert az a nemzet igazi valutája. " Egry József, a fény és a "Balaton festője" 1883. március 15-én született Zalaújlakon. A szülők egy szerencsétlenül végződő családi pereskedésben az összes vagyonukat elvesztették, és a család teljes nincstelenségben költözött a fővárosba. A budapesti évek alatt nagy nyomorban éltek, ráadásul a városi élethez sohasem sikerült alkalmazkodniuk. A gyermek Egry már nyolcéves korában kénytelen volt a saját megélhetéséről gondoskodni: néhány fillérért kosarakat cipelt a piacon. Az iskolában rosszul tanult, a polgáriból ki is maradt, egy dekoratív festő műhelyében lett mindenes, és ennek nagyon örült, mert ekkorra már kiderült, hogy ügyesen rajzol és fest. Művészeti tanulmányait későn kezdte.
A védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év. Vagyis míg bizonyos országokban egyes művek szerzői jogi felhasználása már szabadon lehetséges, addig ez más nemzeteknél még korántsem biztos, hogy így van. A védelmi időt egyébként a szerző − vagy ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs − halálának hetvenedik évfordulóját követő év első napjától kell számolni. Ezután a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát. Kiemelt kép: Egry József: Napnyugta
Szabadon felhasználhatóvá váltak Egry József festményei, Almásy László, Makkai Sándor, Sinclair Lewis, André Gide, Maróczy Géza, Henry de Vere Stacpoole írásai, Rosenberg Zsigmond zeneművei, illetve Fodor Jenő építészeti tervei január 1-jétől Magyarországon.
Továbbá közkinccsé váltak Rosenberg Zsigmond zeneszerző szerzeményei, illetve a többek között az Úttörővasút (ma Gyermekvasút) épületeit tervező Fodor Jenő építész tervei, írásai is. Jövőre ugyanígy szabadon felhasználhatóvá válnak majd Molnár Ferenc művei, vagyis például A Pál utcai fiúk is. A közlemény szerint a műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy országonként változó ideig. 2021. 11. 15. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesül védelemben. A védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év. Vagyis míg bizonyos országokban egyes művek szerzői jogi felhasználása már szabadon lehetséges, addig ez más nemzeteknél még korántsem biztos, hogy így van. A védelmi időt egyébként a szerző – vagy ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs – halálának hetvenedik évfordulóját követő év első napjától kell számolni. Ezután a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja.
Kivételek és eltérések azonban nemcsak nemzetek, de egyes művek esetén is felfedezhetők. Például Mickey egérrel kapcsolatban 2024-ben lejár ugyan a szerzői jogi védelmi idő, ám a jogokat tulajdonló Disney olyan ügyesen körbebástyázta egyéb oltalmakkal a karaktert, hogy gyakorlatilag csak a legelső rajzfilmben megjelent figura kapcsán lehetséges a szabad felhasználás. A Pán Péter pedig örökös szerzői jogi védelmet kapott egy törvénymódosítással, így a jogokat tulajdonló Great Osmond Street-i gyermekkórház (akikre a szerző, James Matthew Barrie ezt ráhagyta) továbbra is kap bevételt a regény és a karakterek felhasználása után – de csakis az Egyesült Királyságon belüli felhasználásokból. A védelmi időt egyébként a szerző – vagy ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs – halálának hetvenedik évfordulóját követő év első napjától kell számolni. Ezután a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.