A hasadék egyik különlegessége az itt található 1000 növényfaj – Románia teljes flórájának negyede. Fennmaradtak itt jégkorszaki, fekete-tengeri, pannon és sztyeppi növények is. A sziklák oldalait ritka növények díszítik: a csinos és pusztai árvalányhaj ( Stipa pulcherrima, S. pennata), a magyar nőszirom ( Iris aphylla ssp. hungarica) és az endémikus tordai hölgymál ( Hieracium tordanum). Egy másik ritkaság a tordai hagyma ( Allium obliquum), amelynek legközelebbi lelőhelye az Urál hegységben található. Otthont nyújt a hasadék az örökzöld tiszafának is ( Taxus baccata), amely vöröses, kemény fája miatt igen keresett, így ma már ritkaságnak számít. A hasadék árnyékos oldalán egy szirti sas pár ( Aquila chrysaetos) hat fészke látható. Gyakori vendégnek számít a védett vándorsólyom ( Falco peregrinus). Néha kuvik ( Athene noctua), vízi rigó ( Cinclus cinclus) és fekete gólya ( Ciconia nigra) is felbukkan. Sétáinkat végigkísérik az erdei és a mezei pacsirták feledhetetlen énekei ( Lullula arborea, Alauda arvensis), és ha szemfülesek vagyunk, megpillanthatjuk a fehéres szemsávval, narancssárga hassal díszelgő bajszos sármányt is ( Emberiza cia).
A hasadéknak körülbelül a felénél elérjük a Danila-tavat, ahol tulajdonképpen a patak kiszélesedik, és álló víztükörnek tűnik a lassú folyása miatt. A tó után a Kis- és Nagy-Balika-barlangok következnek. A régiek szerint a barlangot tündérek lakták, akik közül egy beleszeretett az állatait legeltető pásztorfiúba. Mivel ez a tündéreknél tiltott volt, a tündér kővé változott, amely kőoszlop most is ott magasodik a barlang fölött. De ezen barlangok bújtatták el Balika román betyárt is, aki a szabadságharc ideje alatt a labancok elől menekült. Más népi hiedelmek szerint Dárius kincse van eldugva a Tordai-hasadék Kéményseprő barlangjában. De kincset rejt a Tündérvár barlang is, hiszen a monda szerint minden évben Szent György nap éjjelén megnyílik, és tündérek röppennek ki a ragyogó kincsekkel. A hasadék végén a meredek sziklaszirtek elfogynak és barátságos kis rétre érünk. Itt eldönthetjük, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva fölkapaszkodunk a hasadék peremére és a turistaúton a sziklák peremén térünk vissza kiindulópontunkhoz.
Az aranyosszéki és Torda környéki mondákban a Szent László által fakasztott forrás mondája többnyire a Magyarpeterd és Tordatúr közötti kút kapcsán szerepel, de számos szövegváltozat említ egy, a hasadék mélyén fakasztott forrást is, amely azt követően tört a felszínre, hogy a szent király a kardjával megérintette a földet vagy a követ (hogy a kifakadó víz által szomjazó katonái felüdülhessenek). A Tordai-hasadékkal kapcsolatos Szent László rozmaringfájának mondája is. E hagyomány szerint a hasadékot átugrató király kalapjából kihulló rozmaringszál fogant meg évszázadokkal ezelőtt a szakadék peremén, és fácska formájában azóta is ott tenyészik. Természeti érték A Torockói hegység mészköveit évezredeken keresztül mosta a Hesdát pataka. Mély medret vágva magának, egy különleges természeti, majd kulturális értékekkel is rendelkező tájat alakított ki. A Tordai-hasadék ma már Élőhely- és Madárvédelmi terület, illetve országos védettséggel bíró vadrezervátum. A festői táj, a hatalmas sziklafalak és az alant búgó patak számos neves helyi kutatónak szívügye lett.
2 napos buszos körutazás: Torockó (Székelykő), Kolozsvár, Tordai-hasadék, Körösfő, Nagyvárad Program: 1. nap: Nyíregyháza – Debrecen – Ártánd – Királyhágó – Torockó Elutazás Nyíregyházáról illetve Debrecenből a reggeli órákban. Határátkelés Ártándon. Nagyvárad – Királyhágó (rövid megálló az erdélyi medence kapujánál) – Körösfő útvonalon utazva a Tordai-hasadék látványában gyönyörködve érkezünk Torockóra. Ezt a székely falut jellegzetes műemlék házai, népviselete, népi iparművészete, hagyományai, és a monumentális Székely kő (mely mögül kétszer kell fel a nap) tette világhírűvé. A februári programon a régmúlt időktől máig megelevenedő 14. 00 órakor kezdődő leghíresebb téltemetésen veszünk részt. Tréfás humorú maskarás álarcos hagyományőrző csoport és a falu apraja - nagyja lesz a főszereplő ebben a régóta őrzött népszokásban, melyhez mi vendégek is bekapcsolódhatunk. A Művelődési Háztól indul a menet, mely végigjárja Torockó összes utcáját, majd a főtéri itatónál a "pap" búcsúbeszéde és a "kántor" helyeslő szavai után az ördögök eltemetik "Farsang Dömét".
A menekülő király Istenhez fohászkodott, és kérése meghallgatásra talált, ugyanis hirtelen a hegy kettérepedt közte és a pogány ellenség között, és a kunok mind a mélybe zuhantak. Egyes mondaváltozatok szerint a hegy már Szent László odaérkezése előtt hasadni kezdett, de ő még át tudta ugratni a megnyíló szakadékot, azonban az üldözői már nem. E monda szerint a hasadék mélyén nagy számban található kőpénzek is ekkor kerültek oda és kövesedtek meg. Ugyanezen hagyomány szerint a szent király lovának nyomai lennének a hasadék déli oldalán (az ún. Muntye-tetőn) lévő Patkós-kő tetején látható, lópatkó alakú mélyedések. E szikla Lónyomos kő néven szerepel az aranyosszéki határjáró bizottság egy 1795-ben kelt jelentésében, tudniillik éppen Torda város és Aranyosszék határpontját képezte, sőt még a heraldikában is szerepet kapott (ugyanis Torda város és Torda-Aranyos vármegye címere egyaránt e motívumot ábrázolja a két hegy előterében lévő patkók formájában). A 17. században élt szász történetíró, Matthias Miles e patkónyomos követ maga is felkereste, és beszámolt arról, hogy a patkón eredetileg nyolc szög volt, ugyanis a sziklában még ezek nyomait is látni vélte.
Mindenképp keresse fel a Hesdát-völgy jobb oldalán található Nagy erőd-barlangot, amely a Tordai-hasadék fő látványossága. Számos, különböző nehézségi fokozatú turistaútvonal közül választhat: A gerincen haladó útvonal, mindkét oldalon – 4-5 óra (piros pont jelzésű) Tordai-hasadék menedékház – Buru menedékház – 12, 5 km – 4-5 óra (piros háromszög jelzésű) Tordai-hasadék – Papok forrása – Éger-völgy – Csukás – 6 km – 2-3 óra. A Csukás-vízesés, a Tordai-hasadék kijáratánál, rendkívül népszerű a turisták körében.
Orbán Viktor miniszterelnök megbízta Wáberer Györgyöt, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökét, a Waberer's International Zrt. elnök-vezérigazgatóját a magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztésének elősegítésével összefüggő feladatok ellátásával, miniszterelnöki megbízottként. Wáberer György - Napi.hu. A kinevezésről Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta az MTI-t. Wáberer György (képünkön Orbán Viktorral, MTI Fotó: Koszticsák Szilárd) a következő időszakban intézkedéseket készít elő a magyar logisztika, ezen belül a közúti fuvarozás versenyképességének javítása érdekében és intézkedik azok végrehajtásáról.
A cége korábban is szánt pénzt karitatív célokra, csak nem annyira tudatosan, célirányosan, mint ahogy ő ezt a jövőben megvalósítaná. Ugyancsak szeretné megfejteni, miért van annyi hajléktalan az utcán, mikor vannak szállások, de oda nem szívesen mennek be. "De azért a gyerekek maradnak az elsők"- mondja. Talán azért annyira érzékeny Wáberer György a gyermekéhezésre, mert van egy kicsi fia. Alig két éves. Neki is szerepe lehet abban, hogy más lett az üzletember-vállalkozó. "Most akkor kelek, amikor a fiam. Vele reggelizem, sok időt töltünk együtt. Wáberer györgy felesége edina. Amikor a karomon elalszik, megvárom, míg felébred. Ilyenkor megáll az idő. Én is lelassulok. " Az ingatlan-üzlet más: a budapesti MOM Parknál már folyik egy korszerű, energiatakarékos irodaház építése. Ebben is részt vesz Wáberer György. De a nagy dobás az egykori rózsadombi SZOT-üdülő újjáépítése lenne. Ez ugyanis évtizedek óta üresen áll, többen nekifutottak már az ingatlanfejlesztéshez, nem könnyű itt sikert elérni. "Vannak elképzeléseim, ki is írtam már egy tervpályázatot… De vannak még kérdőjelek.
1982-ben megalapítja, majd 1988-ig igazgatja az ELTE Bibó István Szakkollégiumát; az első magyar think tank-et, amely úttörő szerepet játszott Magyarországon a kormánnyal, a pártokkal, választásokkal, médiával és a civil társadalommal kapcsolatos közpolitikai kutatásokban. Alapító szerkesztője a Századvég folyóiratnak, 1985 és 1988 között felelős kiadója, 1996-tól társszerzője. 1987-től tudományos főmunkatársa a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének. 1991-2010 között a Századvég Politikai Iskola alapítója, majd vezetője két évtizeden keresztül (1991–1998, 2002-2010). A belőle megalakult Századvég Kutatóintézet alapító elnöke. Wáberer györgy felesége 2020. 1991-1994 között Göncz Árpád köztársasági elnök ifjúságpolitikai tanácsadója, 1991-1992 között az Európai Tanács ifjúsági központ és alapítvány tanácsadó testületének tagja. 1998-2002 között a miniszterelnök helyetteseként a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancellárminiszteri posztot tölti be. 1997-2008 között egyetemi docens az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében, majd 2005-2014 között az Eszterházy Károly Főiskola Politológiai Tanszékén.
2008. október 21. 09:02 Több milliárdos marketing a kötelezőt váltó 800 ezer autósért A CLB Független Biztosítási Alkusz piaci prognózisa szerint az idei évfordulóval közel nyolcszázezer autós köt új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést. Immár várhatóan tizenöt biztosító száll ringbe a közel négymillió autós bizalmáért. Minden eddiginél erősebb marketinggel kísért, kiélezett küzdelemre van kilátás az idei kampányban. A kampány hátterén kívül az elemzés igyekszik előre jelezni az egyes biztosítók várható stratégiáját is. 2008. október 16. 13:20 11. alkalommal osztották ki az "Év Vállalata" díjat A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) idén 11. alkalommal osztotta ki az Év Vállalata Díjat, amely a kockázati tőke iparág elismerését fejezi ki a kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtó hazai vállalkozásoknak. Wáberer györgy felesége hány éves. Az est fővédnöke Bajnai Gordon Nemzetfejlesztési és Gazdasági Miniszter volt. Az Év Vállalata díj az évek során komoly presztízsre tett szert a vállalatok körében.