Több járat – a 11-es, 39-es, 105-ös, 160-as, 260-as buszok, valamint a 19-es és a 41-es villamosok – közlekedése is változik, az alább leírtak szerint. A rakpart Észak-Buda felől a H5-ös hévvel, a belvárosból az M2-es metróval a Batthyány téri állomástól, Dél-Buda felől pedig a 19-41-es villamosokkal közelíthető meg. Családi programok és ökumenikus kenyéráldás a Clark Ádám téren (augusztus 20. ) Családi programok – gyermekprogramok, tortaavatás, népművészeti programok –, valamint ökumenikus kenyéráldás várja az ünnepi programokon résztvevőket augusztus 20-án, kedden a Clark Ádám téren délelőtt 10:00-től az esti órákig. A Clark Ádám tér megközelítésére a 19-es, 41-es villamosokat ajánlott. Amennyiben a gyalogos forgalom miatt a villamosok forgalmát korlátoznák, a Clark Ádám tér gyalogosan a Széchenyi tér felől a Lánchídon át vagy a Döbrentei tér felől (7-es buszokról, illetve az ez esetben odáig közlekedő villamosokról leszállva) érhető el. Katonai tiszteletadás és tisztavatás a Hősök terén (augusztus 20. )
A Kossuth Lajos tér illetve a Ferenciek tere átépítése miatt ezt a két helyszínt semmiképpen nem ajánlott a tűzijáték megtekintésére. Ákos-koncert a Dózsa György téren (augusztus 20. ) Ákos ingyenes ünnepi koncertje a tűzijáték után, 22:00-kor kezdődik a Dózsa György téren. A helyszínt a belvárosból gyalogosan lehet a leggyorsabban megközelíteni, ugyanis az Attila utat és a Krisztina körutat az Alagút utca és a Döbrentei tér között már délután 18:00-tól lezárják. A koncert megközelítésére az Erzsébet hídon vagy a Lánchíd – Alagút útvonalon lesz lehetőség gyalogosan, amely útvonalakon a tűzijáték után még nem indul be a forgalom. A koncert után a meghosszabbított üzemidejű 7-es busszal, villamosokkal és az éjjel 1:15-ig a Deák Ferenc térről még induló metrókkal (mindhárom vonalon) térhetnek haza a koncertre kilátogatók. Balatoni programok (augusztus 20. ) Idén először a Kormány kiterjedt programsorozatot szervezett együttműködő partnereivel közösen a Balaton térségébe is. A négynapos hétvége után a programokról hazatérő autósok figyelmét felhívjuk, hogy az M7-es autópálya felől Pestre az M0-hídon vagy a Rákóczi hídon át közlekedjenek!
A 178-as busz, illetve a 47-es és 49-es villamos csak 18 óráig közlekedik, ez után a szerelvények helyett a 19-49-es jelzésű pótlóbusz jár. A 107-es buszok 18 és 23 óra között csak a Deák Ferenc térig közlekednek. A Szent István-bazilikánál nem állnak meg a 9-es, a 15-ös és 115-ös buszok. A metrók mellett a BKK a legfontosabb járatokat 23 óráig sűrítve közlekedteti. MTI tűzijáték menetrend BKK Augusztus 20
Fotó: Fortepan / Halmosi Sándor 1938-ig versenyzett, majd sportorvosként folytatta pályafutását és a magyar válogatott kapitányi posztját is betöltötte. Példamutató családapaként élt, az élet mégis tragikus sorsot szánt neki: 1945. március 29-én katonaorvosként teljesített szolgálatot, amikor Sopronban egy légitámadás során elhunyt. Végső nyugalomra Keszthelyen helyezték, ahol síremlékét a kaposvári szobor mintájára készítették el. Sétányok, utcák, emléktáblák és emlékverseny is őrzi a berlini olimpikon szép hírnevét. Várpalota, az egykori uszoda emlékművének romja Fotó: wikipedia Születésének 70. évfordulóján bekerült a floridai Úszó Hírességek Csarnokába (International Swimming Hall of Fame). Rövid élet adatott neki, de kétségtelen, hogy teljesítményével világhírűvé vált. Kevésbé ismert, hogy sportról alkotott véleményét sokszor írásba öntötte, az egyik ilyen összegzéséből idézünk, mely egyben Csik Ferenc ars poeticája is lehetne egyben: "Sokan nem is gondolnak arra, hogy a versenysporthoz nem csak testi adottságok, hanem olyan szellemi és lelki tulajdonságok is kellenek, amelyek hiányában a versenyző elsikkad vagy legfeljebb nagy testi ügyessége mellett is csak közepes mértéket üt meg.
Elmentem ma a könyvtárba, hogy beleolvassak még egyszer Heitler László könyvébe, ott se szerepel ilyesmi. De térjünk vissza Dömösre. Az épületre ki volt írva, hogy önkormányzat, és az is, hogy Dömösi Galéria. Ezt a kettősséget elképzelni sem tudtam a gyakorlatban, ezért mentünk be szétnézni. A nagyteremben éppen reggeliztek az ott dolgozók, de mondtuk, bennünket ez nem zavar, csak hadd nézzük meg, ami a teremben van a falon; illetve a terem sarkaiban szobrok álltak. Mi tagadás, rendesek voltak, mert hagytak bennünket nézelődni szabadon. Én meg lefotóztam a szobrokat. De nem csak azok voltak figyelemre méltóak, hanem ami a falon körben volt. Dömösön, az egykor ott működő művészek munkáiból fantasztikus gyűjteményt hoztak össze. Hogy ennek tudatában vannak-e, azt nagyon kétlem. A faluról mostanában megjelent írásokban nem szerepelt ez a tény. De mindenképpen be kell oda menni, ha arra jár valaki! Dr. Csik Ferenc orvos, az 1936-os berlini olimpián nyerte meg a 100 méteres gyorsúszást. 16-szoros magyar bajnok úszó, majd sportvezető és lapszerkesztő.
Életútjáról családja könyvet adott ki pár éve, ami részleteiben olvasható az interneten is: Tegnap este átolvastam és akkor jöttem rá, hogy szerintem a családja nem is tud ennek a mellszobornak a létezéséről. A másik, amit Ági néni írt meg műlapot, annak a Kaposváron felavatott szobornak nem Pásztor János az alkotója. Erre gondolok: Viszont valami azt súgja, hogy ez a mellszobor is 1936-ban készülhetett, mert a szoboralak éppen olyan, mint a wikipédián megjelent fotó az olimpiai bajnok úszóról: A szobrász 1930-as évekbeli tevékenységéről alig van ma használható, fellelhető adatunk. Főként az emlékművein keresztül ítélték meg abban az időben. Szobrász és modellje: mindketten a második világháború áldozatai lettek. Pásztor János 1945. január 7-én a Budapestet érő bombázások alatt vesztette életét. Dr. Csik Ferenc 1945. március 29-én katonaorvosként lett légitámadás áldozata Sopronban. Hogy hol találkoztak, és ennek a szobornak a valódi története kiderül-e valaha, erre még én is kíváncsi vagyok.
Abe közvetlenül Bárány mellett ült, mint célbíró. Csik kezét a gratulálók annyira összeszorongatták, hogy a verseny után a jobb kisujján lévő sebhely fájni kezdett. Sok szó esett arról is, hogy a japánok luxusautón jártak az olympiai faluból a tréningekre, s az előfutamokra. Bárány úszókapitány kijelentette annakidején, hogy nem versenyző az, akit egy félórás autóbuszút összeráz. Csik a tréningekre és az előfutamokra is a közös autóhasszal jött a stadionba, csak vasárnap a döntőre jött gépkocsin. Százhúsz kilóméteres tempóval száguldottak – mint Balogh László mosolvogva megjegyezte – azért, hogy Csik megszokja a gyorsaságot. Az öltözőben az elsők között két finn újságíró kereste fel Csiket, s mint a testvérnemzet fiai melegen gratuláltak neki. " Hazatérését követően szinte a legnépszerűbb sportoló lett, szülővárosában szobrot avattak tiszteletére. 1934. Lengyelország, Északnyugati-Kárpátok BEAC sportolók (úszók) csoportja Rabka-Zdrój közelében, balról a negyedik felnőtt Csik Ferenc későbbi olimpiai bajnok 100 méteres gyorsúszásban.
Minden férfi, de már az ifjú lelkében is benne kell élni a vágynak, hogy kitűnjék az átlagból, kortársai, pajtásai fölé emelkedjék. Ez a vágy az ambíció, amely mindannyiunkat fűt, hajt előre. A különböző korokban más és más tölti ki az ambíciónkat. Az ifjúság ambíciójának — a tanulás mellett — a sport adjon tartalmat! A sport, a versenyzés levezeti a duzzadó fiatalság sokszor helytelen irányban kirobbanó fölös energiáit és amellett olyan morális nevelő hatással van rájuk, amit igazán csak a vele foglalkozók tudnak értékelni. A versenyzést mindig hosszú előkészület, kemény edzés előzi meg, ehhez pedig feltétlen szorgalom, kitartás, önmegtartóztatás, lelkiismeretesség, céltudatosság, sokszor pedig kedves szórakozásainkról való lemondás egyenesen áldozatosságra késztet… A nemzet jövője a jövő nemzedéke. Egészséges ifjúsággal mienk a jövő. " Szabados László & Csik Ferenc & Lengyel Árpád & Gróf Ödön
A keszthelyi Panheonban a városhoz kötődő nevezetes személyiségek emlékére létrejött alkotásokat helyeztek el. Itt találtam Csík Ferenc úszó olimpiai bajnok domborművét – sajnos, nagyon rossz látási viszonyok között. Másrészt ez az az, aminek kapcsán belekeveredtem a Csík Ferenc emlékét őrző alkotások történetébe, vagyis az előző műlap is ennek kapcsán született (azaz ld. a kapcsolt lapot). Csík Ferenc (1913–1945) született Kaposváron, 1924-től élt, tanult, sportolt Keszthelyen, ahol végül végső nyughelye is van. Ez az alkotás is 1936-ban készült. Keletkezésének körülményei nem ismertek, de sajnos a szélén amúgy jól látható szignót sem tudom azonosítani. Ott helyben, de sajnos a fotók alapján sem látszik igazán: zöld mázzal fedett kerámia-alkotás, a bajnok portréját mutatja. Avatására a millecentenáriumi ünnepségekhez kötődően került sor. [1] Különböző személyek neve merül fel az avatás kapcsán. "Cséby Géza, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója" [1], "Gelencsér József egyetemi főtitkár" [4].
1936 szept. 8-án, tizenötezer ünneplő ember jelenlétében felavatják a szobrot és sor kerül a tölgyfacsemete elültetésére is, amiben részt vesz a bajnok édesanyja is. [1] [2] [4] A szobor tiszavirág életű. Az 1936. október 20-i cikk arról számol be, hogy a gipszet fedő bronz-réteg megsérült, az alkotást lebontják. Közelebbi terv egy műkő változat "kifaragása", a távoli pedig bronzba-öntése. [3] Ehhez a szoborhoz közvetlenül ennyi kapcsolódik. A leírás mégsem képzelhető el a folytatás nélkül. Ami biztos, a műkőből készült változat elkészült, felállításáról azonban konkrét hír /egyelőre/ nincs. Végzetéről igen. Csík Ferenc rövid élettörténete követhető a forrásoknál. 1945. március 29-én a magyarországi egyik utolsó légitámadás során életét veszti. Érthetetlen módon ezt követően szobrát (1945! ) "végleg eltávolították" [1] – más forrás szerint ledöntik. Az ünnepelt olimpiai bajnok teste halála után közös sírba kerül. Felmerült egy méltó síremlék gondolata, de a család mást tervez. [5] Két év múlva exhumálják és Keszthelyen temetik el.