A Nílus egyik szakasza Szudánban. A Nílus nemcsak Afrika, hanem a Föld leghosszabb folyama Forrás: Pabeschitz Virág Nem sokkal marad le mögötte az ezüstérmes sem, az Amazonas, amely Dél-Amerika leghosszabb folyama. Az Ecuadorban eredő, hatalmas vízgyűjtőterülettel rendelkező folyam kereken 6 400 kilométert kanyarog, mielőtt beleömlik az Atlanti-óceánba. A dél-amerikai Amazonas a második helyezett Forrás: 123rf A kontinentális folyamhosszúsági versenyben Ázsia a bronzérmes, a Jangce (Csang-csian) 6 342 kilométer megtétele után éri el a pacifikus térség egyik melléktengerét, a Kelet-kínai-tengert. Föld leghosszabb folija . A Jangce első kanyarulata Forrás: Wikimedia Commons ( Ázsia a világ első tíz leghosszabb folyama közül a Jangce mellett még további négy, 4000 kilométernél hosszabb folyóóriást mondhat magáénak. ) Európa második leghosszabb folyama a Duna meg sem közelíti a tíz leghosszabb folyó toplistáját Forrás: MTI/Sóki Tamás Csak érdekességként, a számunkra legkedvesebb, a Duna, amely hosszúságát tekintve a Volga után Európában a másodiknak számít, a maga 2850 kilométeres teljes hosszával csaknem 1400 kilométerrel rövidebb, mint a tízes lista utolsó tagja, a kanadai Mackenzie folyam.
Amazonas Az Amazonas Peru közelében Közigazgatás Országok Brazília (62, 4%), Peru (16, 3%), Bolívia (12, 0%), Kolumbia (6, 3%), Ecuador (2, 1%) Földrajzi adatok Hossz 6992, 6 [1] km Forrásszint 5 597 m Vízhozam 225 000 m³/s Vízgyűjtő terület 7 045 000 km² Forrás Andok, Peru Torkolat Atlanti-óceán d. sz. 4° 26′ 25″, ny. h. Field leghosszabb folyoja. 73° 26′ 50″ Koordináták: d. 73° 26′ 50″ Elhelyezkedése Az Amazonas és mellékfolyói A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat. A dél-amerikai Amazonas folyó ( spanyolul: Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) a legbővizűbb és egyben a második leghosszabb (más mérések alapján a leghosszabb) folyó a maga csaknem 7000 kilométeres hosszával (a legbátrabb becslések alapján hossza 6992 km). Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 045 000 km² – ez Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 225 000 m³/s, az esős évszakban 340 000 m³/s; a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde.
Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy folyó, tóba, mocsárba, vagy egy másik folyóba ömlik. Az alábbi táblázatban szereplő adatok hozzávetőlegesek. Folyó neve Hosszúság (km) Vízgyűjtő terület (km²) Ország Amazonas 6992 7 180 000 Brazília Nílus 6853 3 400 000 Egyiptom, Szudán, Uganda és Etiópia 6300 1 970 000 Kína Mississippi 6212 3 248 000 USA Ob 5410 2 990 000 Oroszország ( Szibéria) Jenyiszej 5115 3 132 000 4667 745 000 Missouri 4740 1 370 000 Kongó 4700 3 680 000 Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság La Plata 4498 3 140 000 Argentína Léna 4472 2 500 000 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Árvíz Vízesés Vízerőmű Magyar nagylexikon VIII. Folyó – Wikipédia. Jangce A Jangce ( Csang Csiang ( Cháng Jiāng)) Közigazgatás Országok Kína Földrajzi adatok Hossz 6300 km Forrásszint 5042 m Vízhozam 31 900 m³/s Vízgyűjtő terület 1 800 000 km² Forrás Tangkula ( Tanggula) hegység, Csinghaj ( Qinghai) tartomány Torkolat Kelet-kínai-tenger é. sz. 33° 26′ 39″, k. h. 90° 56′ 10″ Koordináták: é.
a Nílus energiáját az 1970-ben befejezett Aswan-magas gát hasznosítja, amely vízenergiát biztosít és szabályozza a nyári áradásokat., Az 1980-as években, a gát, feltéve, fél Egyiptom elektromosság, bár ez az összeg csökkent az elmúlt években, jelenleg hozzájárul ahhoz, 20% – a teljes megtermelt energia Egyiptomban szerint a NASA Earth Observatory. az Amazon az Amazon folyó 3, 980 mérföld (6, 400 kilométer) hosszú, az amerikai Nemzeti Park Szolgálata szerint. A Föld Leghosszabb Folyója. A Nemzeti Tudományos Alapítvány szerint azonban ez a világ legnagyobb folyója, és a Föld édesvízének 20 százalékát tartalmazza., A folyó egyes részei a nedves évszakban meghaladják a 120 mérföldet (190 kilométer), és a mai napig egyetlen híd sem terjed ki az Amazonasra, az Amazonas környezetvédelmi oktatási és kutatási központja (ACEER) szerint. ahonnan Peruban indul, az Amazonas folyó Brazílián keresztül folyik és az Atlanti-óceánba ömlik. A folyó a bolygó legnagyobb vízgyűjtő medencéjével is büszkélkedhet, amely Brazília, Bolívia, Peru, Ecuador és Kolumbia egyes részeit foglalja magában., a medencében található a rendkívüli Amazonas esőerdő, amely számos madárnak, emlősnek és más élővilágnak ad otthont, köztük 4000 pillangófajnak.
Podcast: Play in new window | Download (Duration: 2:13:33 — 91. 8MB) Feliratkozás: Spotify | RSS | További lehetőségek Ázsiai filmes évadunk végéhez értünk. A legismertebb, legelismertebb kortárs iráni rendezővel fejezzük be körutunkat a kontinensen. Ő Asghar Farhadi, vagy magyarosabb átírásban Aszhar Farhadi. A Nader és Simin – Egy elválás története (angolul ismert címén A Separation) 2011-ben elnyerte Berlinben az Arany Medvét, 2012-ben pedig a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart. Ismertetjük Aszhar Farhadi filmes előéletét, karrierjét, és összehasonlítjuk a stílusát a korábban tárgyalt két rendezőével, Abbasz Kiarosztamival és Dzsafar Panahival. Nader és simin film magyarul. Elkerülhetetlen az összehasonlítás más, családi konfliktusokról szóló filmekkel, különösen elválásos történetekkel: miért fontos, hogy Farhadi kiemelt szereplőjévé teszi Nader és Simin gyermekét? Hogyan építi fel Farhadi Oscar-jelölt forgatókönyve a karakterek hajmeresztő döntéseit úgy, hogy ne érezzük őket erőltetettnek? Hogyan éri el, hogy a szimpátia-iránytűnk mindig más irányba lengjen ki?
Ő éles tekintettel szemléli szülei olykor meggondolatlan, olykor kényszerű, olykor gyáva, olykor tragikusnak bizonyuló döntéseit, reakcióit, felismerve, hogy az ember életét leginkább olyan helyzetek alkotják, amelyekben nem lehetséges jó megoldást, egyáltalán: megoldást találni. Az asszony távozása után egészen a férfire szakad Alzheimer-kóros apjának ápolása. Ám a gondozására felvett – egyébként állapotos – asszony súlyos hibákat követ el. A viharos veszekedés és lökdösődés után kidobott nő elvetél, családja rendőrséghez fordul, és innentől idegtépő vizsgálódás indul, hogy ki miért felelős. Olykor hazudni is kell, a lehető legtisztább célok érdekében, persze. Mert ebben a kiválóan felépített filmben mindenkinek megvan a maga saját, és az ő szemszögéből nézve, az ő ítélőképessége számára hiteles indítéka arra, ahogyan gondolkodik, érez, reagál és viselkedik adott helyzetben. Nader és simon tripnaux. A hősöknek nem "igazuk" van, hanem elfogadható motivációjuk. És, miközben mindenki kiáll és harcol a maga igazáért, nem csupán az emberi viszonylatok többértelműsége, bonyolult, szövevényes rendszere tárul fel, de az a roppant zárt, elképzelhetetlenül sokféle módon és értelemben szabályozott társadalom is, amelyben ezek a viszonylatok léteznek.
Az adás végén átfogóan beszélünk az ázsiai filmes évadunkról: mennyi új kedvenccel gazdagodtunk? Melyik film lepett meg bennünket a legjobban? Végül bejelentjük a két hét múlva kezdődő Vakfolt versus évadtematikáját, amelyről a egy hétig szavazhatnak még a támogatóink a Patreonunkon. Linkek A Vakfolt podcast Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: [email protected] Tetszett az adásunk? Támogasd a Vakfolt podcastot a Patreonon! Nader és Simin – Egy elválás története – Wikipédia. Lapozás
A tettek mögött feltétel-rendszerek és motívumok egész sora húzódik meg, aminek felfejtése a vizsgálóbíró és lényegében a néző feladata. Mindenkinek van igazsága, de takargatni valója is, az önigazoló, vagy segítőkész hazugságok hálója a gyereklányt is idő előtt felnőtté érleli, és mire a film végén a válóperes bíró felteszi Termehnek a kérdést: eldöntötte már, hogy kinél szeretne maradni? – a rendező ezt a választ nem adja meg, függőben hagyja, a nézőre bízza a lehetséges választ. Mint ahogy a cselekmény során is vigyáz arra, hogy semmiféle ítéletet ne mondjon, a nézőre hárítva annak eldöntését: kinek hisz és kinek nem, kinek adna igazat, vagy éppen: ő hogyan döntene a felvetődött erkölcsi szituációkban? Asghar Farhadi még annyiban sem segít előítéletesen ítélkezni, ahogy a nyugati filmekben megszoktuk a jó és rossz karakterek sablonos kiválasztásával. Autodafé Kvlturális Magazin -. Itt valamennyi szereplő tiszta, jó arcú, kulturáltan gondolkodó és viselkedő ember, akinek a mozgatórugóival jelenetenként akár azonosulni is tudunk, az ítélkezés szempontjából mégsem mindegy, hogy ki hogyan tud elszámolni a lelkiismeretével, és milyen következménynek melyek a valódi okozói.