2017-ben a Hanna az első, az Anna pedig a második helyen szerepelt a leggyakoribb utónevek között, a Panna a 41., míg az Annabella a 83. legnépszerűbb női név volt. Híres magyar Annák Pár híres magyar Anna: Adamis Anna (dalszövegíró) Báthy Anna (opera-énekesnő) Fehér Anna (színésznő) Jókai Anna (író) Kéthly Anna (politikus) Orosz Anna (színésznő, szinkronszínész) Pálmai Anna (színésznő) Kelemen Anna (hostess)
A Nina [1] női név sok nyelvben az Anna beceneve, de lehet más nevek, pl. Antonina, Katarina, Karolina beceneve is. [2] Rokon nevek [ szerkesztés] Anda, Anélia, Anéta, Anett, Anetta, Anica, Anika, Anikó, Anilla, Anina, Anita, Anka, Anna, Annabell, Annabella, Annaliza, Annamari, Annamária, Annarita, Annavera, Anni, Hanna, Hanka, Kisanna, Nanett, Nanetta, Netta, Netti, Kisó, Ninell, Ninetta, Ninon, Panka, Panna, Panni Gyakorisága [ szerkesztés] Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványosan fordult elő. [3] A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. [4] A teljes népességre vonatkozóan a Nina sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. [5] Névnapok [ szerkesztés] július 26., [2] december 22. [2] Híres Ninák [ szerkesztés] Nina Badrić horvát popénekesnő Nina Hagen német énekesnő Nina Ricci olasz származású francia divattervező Nina Hartley (er. Nina név eredete solo. Marie Louise Hartman) amerikai pornószínésznő Nina Dobrev bolgár származású kanadai színésznő Jegyzetek [ szerkesztés] Források Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv.
Könnyen szeret és ragaszkodik, így történhet, hogy mindig egy-egy szerelmi kapcsolatba bonyolódik – akár egyidőben is. Társától megbecsülést, és feltétlen elfogadást vár, amit nem haboz viszonozni, azonban hajlamos a túlzott féltékenységre is. Nagyon jó társ, azonban vitatkozni nem érdemes vele. Legtöbbször ugyanis a "csak nekem lehet igazam" elvet követi és nem enged belőle.
Az Anna [1] női név közvetlenül a héberből átvett név, héber formája Channá, Hanná (חַנָּה). Jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség. [2] [3] A héberben jövevény, a kánaáni Anat istennő nevén keresztül a hettita Hannahannah anyaistennőre vezethető vissza, a föld és termékenység istennőjére.
Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8 Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. (Hozzáférés: 2019. március 5. ) Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévkereső adatbázisa (béta verzió). ) Nyilvántartó – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. ) További információk Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28. Nina név eredete 2019. )
Oldalunk a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ. A megfelelő működéséhez ezek a sütik elengedhetetlenek, ezért ( ha böngésződ biztonsági beállításaiban erről máshogy nem rendelkezel) úgy vesszük, hogy beleegyezel a sütijeink használatába. Adatkezelési információk és tiltási lehetőségek ELFOGADOM ( ismertető eltüntetése) X
Persze, szó sincs itt a hexameterek gépies ismétlődéseiről, ennek a versformának a vonalát rejtettebb, távolabbi összefüggések rajzolják ki. Megint csak azt mondom: ez már modern zene. Melódiátlanságában van a melódia, lihegő színkópáiban, fölbontott mértékében a ritmus és disszonanciáiban a harmónia. Szomszédja voltam Hévizen Móricz Zsigmondnak, amikor ezt a hatalmas munkáját írta. Kora hajnalban kopogni kezdett már az írógépe és késő éjszaka hallgatott el. Úgy dolgozott szakmányba, mint ahogy derék népe szokott, amikor megérett az élet, hogy kipördül a szem belőle. Nem volt a szobájában semmiféle Joó György sem; csak népének lelke lenghetett körülötte. Elképzelni se birom azt a gyönyörűséget, amit akkor érezhetett, amikor élete e tán legnagyobb munkáját befejezte. Nekünk, kisembereknek ez az érzés nem adatott meg. Körmendi Ferenc: Boldog emberöltő – Wikiforrás. Valami lett, aminek már régtőlfogva lenni kellett volna és ami most már örökkön-örökké lenni fog.
(Első felvonás, a darab két első mondata) Sötét és semmi voltak: én valék, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj, És a világot szültem gyermekűl. Mindenható sugárral a világ Fölkelt ölemből; megrázkódtatá A semmiségnek pusztaságait, S ezer fejekkel a nagy szörnyeteg, A Mind, előállt....... Az ember feljő, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne tükrözik. Vörösmarty Mihály – Wikidézet. Megmondhatatlan kéjjel föltekint, Merőn megbámúl földet és eget; De ifjusága gyorsan elmulik, Erőtlen aggott egy-két nyár után, S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia. Kiirthatatlan vággyal, amig él, Túr és tünődik, tudni, tenni tör; Halandó kézzel halhatatlanúl Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is, Még a hiúság műve van porán, Még kőhegyek ragyognak sírjain, Ezer jelekkel tarkán s fényesen Az ész az erőnek rakván oszlopot. De hol lesz a kő, jel, s az oszlopok, Ha nem lesz föld, s a tenger eltünik. Fáradtan ösvényikből a napok Egymásba hullva összeomlanak; A Mind enyész, és végső romjain A szép világ borongva hamvad el; És ahol kezdve volt, ott vége lesz: Sötét és semmi lesznek: én leszek, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.
Sokat sírtam, sokat tanúltam, És minden új nap megrabolt Hideg lidércláng már a múltam És sáros csillag már a hold. (1913. 17. szám) Barátnőimhez Miként a hű csöndes, komoly virág mely éjszakára fejjel búba csügged, de föltekint, ha érzi már a hajnalt, - - úgy várom én őt halk virágreménnyel. (1914. szám) Jó volna szépen élni Miért vagyok tüzes seb, fájdalmak forró kútja s ha már eltölt szinültig keserve millióknak, mért nem szökik magasba, a megvakúlt menyégre véres betűket írni... Jaj mért kell sírni, sírni? (1917. 1. szám) Ki talál meg? Irdatlan nagy úton elvesztettek engem, jó meleg tenyérből hideg földre estem. Hideg földre estem, nyitott szemmel, ébren, bitang jószág lettem, látom, tudom, érzem. (1917. 14. Búcsú (Vörösmarty Mihály) – Wikiforrás. szám) Valami halk virúlást... Valamit, valamit, ami hasonlítson az örömhöz csak amiként a fű a fához a csillaghoz a mécs világ, valamit, valamit... (1918. szám) Az anya dalol I. Halvány, halvány a szerelem, már nem vakítja a szemem, már nem tombol a szívemen, elcsöndesült a szerelem.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Id. Alexandre Dumas, teljes nevén Dumas Davy de la Pailleterie (1802. július 24. – 1870. december 5. ) francia író, legismertebb művei kalandos történelmi regények, amelyek a világ legolvasottabb francia írójává tették őt. Több regényéből (pl. : Monte Cristo grófja és a D'Artagnan történetek) készült filmadaptáció, de írt színdarabokat, újságcikkeket is, és rengeteg emberrel levelezett. Apai nagyanyja fekete rabszolganő volt. Minden emberi bölcsesség összegezhető két szóban: várakozás és remény. Idézetek tőle [ szerkesztés] A nő hazája az az ország, ahol szerelmes. A nőnek nincs meg a kellő képessége arra, hogy csupán akaratának a megerőltetésével gyökeresen eltörölje annak a képét, aki sokáig lenyűgözte. Egy másikkal kell helyettesítenie. Nem rombol, hanem egymásra illeszt. Amikor a második kép nagyobb és szélesebb az elsőnél, s emebből semmi sem látszik többé, akkor minden jól van. Ez a feledés. Amikor kisebb nála, s a réginek a szélei kilátszanak alóla, akkor hiába minden: ez a lelkifurdalás.
Bűvkörödbe, ég leánya, Ittas szívünk vágyva lép. Újra fonjuk szent kötésed, Mit szokásunk szétszabott, Egy-testvér lesz minden ember, Hol te szárnyad nyugtatod. Friedrich Schiller: Új század küszöbén Kis zugot, barátom, hol találhat A szabadság s béke otthonul? Vad viharral alkonyult a század, S öldökölve ébred im az új. (…) Mérhetetlen a világ, ha nézed, Hajók útja nem foghatja át, Mégis, hátán végtelen terének, Tíz boldog szív nem talál hazát. Térj a lélek szent körébe inkább, S hagyd az élet küszködéseit! Álmainkban él csak a szabadság, S a szépség csak a dalban virít. Eduard Mörike: Tavasszal Itt fekszem a tavaszi dombon: felhő-szárnyam kibontom, előttem egy madár suhog. Ó mond, Szerelem, merre, hol van hazád, hogy én is ott lakozzam! De neked s a szélnek nincs házatok. Eduard Mörike: Rejtőzés Világ, hagyj békét nekem, ne csábítgass, vágy szeszélye; egyedül csak kínja s kéje uralkodjék szivemen. Nem tudom, mért hervadok, milyen titkos bú szorongat; könnyemen át láthatom csak fenn a nyájas, szép napot.
Persze Rodin könnyűszerrel megcáfolta ezt a nevetséges vádat. Elég volt néhány valóságos öntvénnyel bebizonyítania, hogy a valóságnak ez a gépies ábrázolása mindig színtelen, élettelen és nem ad számot arról a látszatról, amellyel az élet tudatunkban megjelenni szokott. A gyalázkodó vádból így lett az ő legmagasabb dicsősége: az ellenségeinek is el kellett ismerniök, hogy a művészet kifejezési eszközeivel a valóság illúzióját kényszerítette rájuk. Móricz Zsigmond megelőzi a kritikát és maga vádolja be önmagát: regényét egy valóságos élő paraszt elbeszélésének keretébe állítja. Elmondja, hogy egy napon megjelent nála egy falujabéli paraszt, távoli rokona, Joó György és nyomorában segítségét kérte. Ő aztán tollba mondatta véle az élet-történetét. Hogy még valószínűbbnek látszódjék a dolog, részekre osztotta a munkáját és egy-egy heti gondolkozási időt adott az emberének, hogy rendbeszedje a mondókáját. Joó György egy hétig szorgalmasan készült, aztán beállított és egyfolytában lefujta a föladatát.