A török idők óta megtartják a településen Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepét szeptember utolsó vasárnapján. Az idei búcsúi szentmisét Michael August Blume apostoli nuncius mutatta be. – Ma is ez történik, hiszen most is az Úr elé visszük szándékainkat, imádkozunk azokért, akiket szeretünk, akik számunkra fontosak – fogalmazott Michael August Blume. – Vágyunk arra, hogy Isten elménkbe és szívünkbe költözzön, meggyógyítsa beteg és gyenge testünket, lelkünket. Szűzanyánk nemcsak imádkozik értünk, hanem nagyon jól tudja, mennyire szenvedünk a bűntől. Amikor a megfeszített Jézus felvitte bűneinket a keresztre, Szűz Máriát a szeretett tanítványra, Jánosra bízta, aki mindazok szimbóluma, akik rábízzák magát a mi Urunkra, és úgy élnek, hogy tanúságot tesznek Jézus Krisztusról. Dr. A középkor titkos fegyvere: a sajt » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Udvardy György és Michael August Blume Szent László király szobra előtt Fotó: Halász Gábor
Elaludt vagy pislákoló gyertyák, gyümölcsök és virágok, órák, ékszerek és homokórák - ezek az ártatlannak tűnő objektumok a festményeken az elmúlásra hívják fel a figyelmet. Bár gyakran hallani a tanácsot, hogy élj a mának, carpe diem, ragadd meg a pillanatot, hiszen semmi sem tart örökké, a legtöbb kultúrában tabutémának számít a halálról való beszéd napjainkban. A régi korok embere számára a fenyegető járványokkal és viszályokkal terhelt időszakokban viszont természetesnek számított a földi lét végességével foglalkozni. Emlékezz a halálra, üzenik a festmények A középkorban teljesen másként gondoltak az elmúlásra, mint ahogyan napjainkban szokás. A vallásos nép és a szerzetesrendek számára a halál az örök életbe átvezető történés volt, ehhez mérten kellett a földi lét dolgait szemlélni. ZAOL - Fogolykiváltó Boldogasszony napját 1696 óta ünneplik – Szentmise Búcsúszentlászlón. Ez a látásmód a művészetben is megjelent, különösen a 17. században, amikor sokan úgy gondolták, hogy az élet nem más, mint felkészülés a túlvilágra. A 17. században, különösen Hollandia területén, sorra születtek az olyan csendéletek, amelyek kifejezetten borongós hangulatot árasztanak.
"Főként a hegyi területeken fogyasztották, a hús helyettesítőjeként vagy kiegészítőjeként" – magyarázza Massimo Montanari középkorkutató, táplálkozástörténész. "Ha megfigyeljük, hogy a sajtot milyen gyakorisággal említik a régi dokumentumokban, feljegyzésekben, valószínűleg nagyon ritka lehetett az olyan család, amely nem rendelkezett a sajtkészítéshez megfelelő felszereléssel. " A sajtok elterjedése az európai kontinensen a szerzetesek tevékenységének volt köszönhető. "A húst – amelynek fogyasztását egyes időszakokban többé-kevésbé szigorúan, de majdnem minden szabály tiltott – kiválóan lehetett a sajttal kompenzálni" – magyarázza a történész. A tejtermékek amellett, hogy a szegények élelmének számítottak, a tej tartósításának egy lehetséges formáját is jelentették. Fizetőeszközként is szolgáltak a középkorban az Európát meghódító különféle sajtok - Cervinus. A parmezán sajt "feltalálása" éppen erre vezethető vissza. A Milánótól délre elhelyezkedő chiaravallei apátság 1135-ös alapítását követő időszakban a cisztercita rendi szerzetesek nagyszabású erdőirtási és talajjavító vállalkozásba kezdtek.
Az elmúlt években különösen sok támadás érte a kereszténységet és az egyházat is, éppen ezért Szalóki Ági római katolikus vallásúként kötelességének érzi a keresztény értékek képviseletét és terjesztését. Önmagát elkóborolt bárányként jellemzi, aki végül visszatért a nyájhoz. Mint mondja, a hitét soha nem hagyta el, azonban a vallása gyakorlásától egy időre eltávolodott. Fokozatosan talált vissza, és ma már azt tervezi, hogy bérmálkozással is megerősíti hitbéli elköteleződését. Ráadásul megtiszteltetésnek érzi, hogy a kongresszus hírnöke lehet. – Egyre inkább keresem a lehetőségét annak, hogy a Jóistenhez kapcsolódhassak, akár a Szentírás tanulmányozása, a szentmiséken való részvétel vagy az imádság által – mondta az énekesnő, aki túl kicsinek érzi magát ahhoz, hogy kinyilatkoztasson bármit a hitről, ugyanakkor Istent egész életében egyértelmű létezőnek érezte. Olyannak, aki szeretetet, reményt és mindenre választ ad, támaszt nyújt, és mindent betölt bizonyossággal, tehát maga "az út, az igazság és az élet".
A Hosszúlépés. Járunk? ügyvezetője szerint Budapest is a férfiaknak épített városok közé sorolható. Andrássy Gyula miniszterelnök, Podmaniczky Frigyes, az 1873-ben egyesített Budapest fejlesztésében oroszlánrészt vállaló politikus vagy Ybl Miklós, a kor sztárépítésze mindhárman elegáns férfiak voltak, akik a saját szempontjaik szerint, maguknak tervezték a várost. Merker úgy vélte, egyáltalán nem rosszindulatból tették ezt így, csak a saját tapasztalataikat építették be a városokba. Ez pedig azt jelentette, hogy a köztereket férfiaknak építették, és férfiak is népesítették be azokat, hiszen akkoriban a nők kísérő nélkül ki sem léphettek az utcára. A fogyatékkal élők közül pedig egyetlen csoporttal törődtek: a hadirokkantakkal, akik a hatalom érdekében katonának álltak, majd megsebesültek. A többi fogyatékkal élőt a város szélén lévő szegényházakba, ispotályokba száműzték, hogy ne legyenek szem előtt. A szegregáció azonban a hadirokkantaknál is megjelent: a jelenleg viták kereszttüzében ákkó Városházán, ami eredetileg az Invalidusok háza nevet viselte, a hadirokkantaknak és családjaiknak gyakorlatilag egy teljesen elszeparált várost hoztak létre a városon belül.
Fizetőeszközként is szolgáltak a középkorban az Európát meghódító különféle sajtok 2021. július 10. 13:24 Múlt-kor "Mégis hogy lehet egy olyan országot vezetni, amelyben 246-féle sajttípus létezik? " – fakadt ki az 1960-as években Charles de Gaulle. A francia államfő azonban tévedett, ugyanis a világszerte létező sajtfajták száma valójában az általa említettnek több mint kétszerese. Számuk a középkori Franciaországban – Itáliához hasonlóan – a tejtermékek fejlődésének köszönhetően hihetetlen módon megnőtt. Öregsajt és szerzetesfej A középkor századaiban a rothadáshoz való hasonlatossága miatt fenntartásokkal kezelték a tej erjesztését, alvasztását. A híres salernói orvosi iskola XII–XIII. századi értekezéseinek szerzői ellentmondásosan viszonyultak a sajthoz: egyfelől "hideg és nehezen emészthető" ételnek tekintették, másfelől viszont, ha mérsékelten is, de elismerték érdemeit. "Csak a kis dózisban fogyasztott sajt nem árt az egészségnek" – szólt az orvosok által napjainkban is többé-kevésbé elfogadhatónak tartott tanács.
A díjak átadása után a résztvevők koszorúkat helyeztek el a templom előtti Letelepedési Emlékkőnél. Ezt az emlékkövet 2002-ben állíttatta a város önkormányzata. Azoknak a szlovák telepeseknek a neve van belevésve, akik elsőként jöttek ide, hogy a török által elpusztított település helyén újra életet teremtsenek. A kitüntetettek az evangélikus Ótemplom előtt. Fotó: Lipták Judit A kitüntetettek: A Szarvas Városért díjat idén hárman kapták meg: Novodomszky Éva televíziós műsorvezető; Földesi Zoltán önkormányzati képviselő; Váradi László mérnök, a HAKI nyugalmazott igazgatója. Közművelődési díjat kaptak: Nádházy Péter színművész; Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója; Szemerédi Bernadett színművész; Sztrehovszky Zsuzsanna nyugalmazott középiskolai tanár; dr. Búzás László nyugalmazott főiskolai főigazgató-helyettes, szerkesztő (posztumusz). Dr szloszjár judit szemész el. Közszolgálati díjat vettek át: Szarvasi Mentőállomás; Kiss Melinda adócsoport-vezető; Rónyai Ágnes, a Gyermekélelmezési Nkft. ügyvezetője.
Frankó Anna, a szarvasi szlovák nemzetiségi önkormányzat elnöke szlovák és magyar nyelven is szólt a megjelentekhez. Mint mondta, "azokra emlékezünk most, akik a legrosszabb időkben is kitartottak, otthont és családot alapítottak". Hangsúlyozta, hogy az utódok igyekeznek megőrizni az örökséget, amit jól bizonyít az is, hogy éppen a napokban adták át a szépen felújított szlovák tájházat. Babák Mihály polgármester szerint a Szarvasra betelepített tótok merészek voltak, bíztak a jövőben és gyönyörű helyet választottak otthonuknak. Méltatta Tessedik Sámuel tevékenységét, majd a jelenről szólva hangsúlyozta: Szarvas egy sikeres város, melynek lakói vigyáznak az őseiktől kapott örökségre. Dr szloszjár judit szemész w. Szarvas város 2018. évi díszpolgára: Medvegy Pálné (középen). Fotó: Lipták Judit Az ünnepi beszédek után a kitüntetések átadása következett. Idén a díszpolgári címet Medvegy Pálné Klimaj Zsuzsanna pedagógus, a szarvasi Szlovák Általános Iskola nyugalmazott igazgatója kapta. Ahogyan az méltatásában is elhangzott: egész életét, munkáját, magatartását meghatározta szlovák nemzetisége.
Főoldal Részletes Keresés Rólunk Részletes Orvosadatbázis Ügyfélkapu Keresés Cégek 1. HeDent Fogorvosi... Category: Fogorvosok 2. Matos Családi Fogászat Category: Fogorvosok 3. Papp István fogtechnikus Category: Fogorvosok 4. Vitadent Kft. Category: Fogorvosok 5.