De majdan, ha készül róla cikk, nagyon remélem, hogy a Bethlen Gábor téren található zsinagógát nem Bethlen Gábor téri zsinagóga, hanem Bethlen téri zsinagóga címen fogja megírni valaki. De például a helyrajzilag a Deák Ferenc téren található evangélikus templomot ostobaság volna Deák Ferenc téri evangélikus templomnak nevezni, ugyanis Deák téri evangélikus templom az ő becsületes köznyelvi neve, amit alátámaszt az egyházközség elnevezése is: Deák Téri Evangélikus Egyház. Szóval messzire vezet ez.... abba is hagyom. június 4., 08:41 (CEST) [ válasz] Deák téri evangélikus templom igy is van én alkottam (a cikket) Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 10:09 (CEST) [ válasz] Mélyen egyetértek P elvtárssal: fő a nemes eccerűség. Tekintve, hogy a templomnak se egyik, se másik nem a hivatalos neve (az még annak idején az őt építtető hitközségé volt), a mindenki által használt Rumbach utcai zsinagóga tűnik a legmegfelelőbbnek. Vita:Rumbach utcai zsinagóga – Wikipédia. – Bennó (beszól) 2007. június 4., 10:14 (CEST) [ válasz] Sőt mi több, át is mozgattam.
Ez volt az Európában utoljára felszabaduló gettó. Épp ez, a miénk, a budapesti. A VII. kerületi Klauzál téren. Itt zsúfolódott össze 1944 novemberétől 1945 januárjáig mintegy 70 ezer zsidó, akinek átlagban fejenként négy négyzetméter volt az élettere, és tizenöt deka kenyér a napi fejadagja. Egyéb élelmiszer, gyógyszer csak ritkán jutott, az is akadozva. Rumbach utcai zsinagóga műsora | Jegy.hu. Tisztálkodni alig, fürdeni egyáltalán nem lehetett. A gettó elkerítésére szánt hosszú palánkot fegyveres őrök figyelték. Se ki, se be. Csak kivételes indokkal, konkrét személyre szóló engedéllyel. A Dohány utca, Nagyatádi Szabó István utca (mai Kertész utca), Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér, Károly király út (mai Károly körút) által határolt gettó közepe egy egybefüggő tér volt, ez a mai Klauzál tér. Ide érkeztek meg a budapesti zsidók otthonaikból, itt adták le ékszereiket, értékeiket. Itt "vették őket fel" a gettóba, és itt kezdődött el számukra az a borzalmas időszak, ami alatt a gettóból ki csak temetésre vagy kórházi kezelésre szabadulhattak.
június 4., 12:16 (CEST) [ válasz] OK ebben az esetben nem - maradjon a cím akkor, de sok olyan ucca van ahol több változat szerepelhet. (Szerkesztési ütközés után) Az egyértelműsítést szolgálja a szócikkben feltüntetett, házszám stb. szerinti pontos elérhetőség, ottan van, hogy Rumbach Sebestyén utcában található. Nem feltétlenül gondolnám, hogy pont az ismertebb nevű utcáknál lehet csak rövidíteni, egyrészt micsoda diszkrimináció ez? :-o másrészt pont Deák térből lehet vagy háromszáz Magyarországon, mégsem írjuk Budapest V. kerületi Deák Ferenc téri evangélikus templomnak, mernem. UrbFace - A Rumbach utcai zsinagóga. Amíg nem hivatalos nevén, mondjuk Budapesti Zsidó Hitközség Rumbach Sebestyén Utcai Kis Zsinagógája szerepel, addig a köznyelvi és leggyakrabban használt alak a megoldás. Lásd Deák tér megint. Bocsánat, a Budapest lexikonban éppen hogy a rövid nevet használják, már az én kiadásomban legalábbis. Pasztilla 2007. június 4., 12:29 (CEST) [ válasz] [3. az enyémben nem {{ bplex}} (1993)] Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 15:07 (CEST) [ válasz] de ezen nem fogok összeveszni senkivel valójában tökmindegy R. utca vagy RS utca.
Nekem tetszik a szöveg, gratulálok hozzá. Esetleg akinek vizsgaidőszakban van ideje beleolvasni a Budapest zsinagógái című könyvbe, ott még több érdekes információt talál. Drkazmer 2007. június 16., 23:12 (CEST) [ válasz] kiszedtem, hogy "elrejtve, magas épületek között" van. azt nem mondanám, hogy el van rejtve, a körülötte lévő épületek kb. olyan magasak, mint maga a zsinagóga. elrejtve pl. a miskolci belvárosi evangélikus templom van, ha nem tudod, hogy ott van, sose találnád meg a kapualjból nyíló belső udvarban. a fotóhoz gratula, pont errefelé jártam múlt héten, és megakadt a szemem az épületen, eltűnődtem, hogy lehet ilyen szűk utcában úgy lefotózni valamit, hogy látszódjon is a képen. Rumbach utcai zsinagoga. – Alensha sms 2009. április 8., 02:00 (CEST) [ válasz]
Az emlékezést ennyi év után nem egy expresszív, sokkal inkább egy elgondolkodtató, reflexióra hívó gesztussal lehet kifejezni" – fogalmazta meg pályamunkájában a tervező. A tér közepén egy pontosan négy négyzetméteres korong áll majd, emlékeztetve arra, hogy átlagosan ekkora élettere volt egy embernek a gettóban, a korongon pedig háromezer szögnyomot helyeznek el a temetetlen áldozatok emlékére. A korongon szövegmagyarázat is lesz körben magyar és angol nyelven, ebben leírják többek között azt is, hogy a pesti gettó kijáratait 1944–45 fordulóján 16 utcán át tartó deszkapalánk vette körül. A bronzkorong egy betonperemre fekszik, amely a lyukaknak mélységet biztosít, és lehetőséget teremt a belső, rejtett világítás kialakítására is. A lyukak a szögnyomok, a szögek helyei, amelyek a gettó kerületén a betonban valóságosan, itt pedig negatívjukkal szerepelnek. Rumbach sebestyén utcai zsinagóga. A gettó kerületén pedig az egykori utcák járdájában háromezer darab három centiméteres, sorszámozott bronzszöget helyeznek el ritkuló mintában, tehát a kerületi részen folyamatosan és markánsabban, a belseje felé egyre ritkulóbban.
Az alapkérdés az volt ugyanis, hogy melyik irányzat elképzelése érvényesüljön a hitközségek belső életében. A gyűlésen, miután az ortodoxok elhagyták az üléstermet, az újítók elfogadták a hitközségi szervezet alapszabályát, amelynek alapján létrejöhetett az egységes (valójában neológ) hitközségi szervezet. Az ortodoxok tiltakoztak, így az országgyűlés 1871-ben lehetővé tette számukra, hogy ne csatlakozzanak az egységes hitközséghez, helyette saját szervezetet hozhassanak létre. Ezzel a zsidóság kétfelé szakadt, neológ és ortodox irányzatra, úgy, hogy ezekhez képest egy számban jóval kevésbé jelentős kisebbség nem sokkal később a kongresszus előtti állapot visszaállítását szorgalmazta. Ez a harmadik szárny, amely sem a neológ, sem az ortodox szabályzatot nem kívánta elfogadni, status quo ante irányzatnak nevezte magát, saját hitközségeket állított fel, amelyek 1877-ben törvényi szinten is elfogadást nyertek. A felekezeti ellentéteket tükrözték a kor zsinagógaépítései is. A neológ imaházak méretüket, ahogy esztétikai megjelenésüket tekintve is impozáns épületek lettek, a mór stílus, a szecesszió, a romantika, az eklektika jegyeit viselték magukon.
A nyolcszögletű építmény elé az utcafrontra egy bérházat emeltek, amelynek földszintjén keresztül közelíthető meg a templom. A bérház homlokzatára a spanyolországi Alhambra épületegyüttesének díszeit ültette át az építész, a szerkezet azonban ízig-vérig modern: fémvázas. Itt rabbilakások kaptak helyet, valamint a Bérkocsis utcai épület átadásáig itt működött a tanítóképző, illetve egy ideig a közösség leányiskolája is. 1941 nyarán egy belügyminisztériumi rendelet előírta a "rendezetlen állampolgárságú" zsidók internálását. Az épület egy része így a más kelet-európai országokból ide menekültek egyik gyűjtőhelye lett. Az itt elhelyezett kb. 15 ezer főt meglátogatta Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) újságíró is, aki megpróbált közbenjárni értük Bárdossy László (1890-1946) miniszterelnöknél, ám a zsidókat 1941 augusztusában inkább a podóliai Kamenyeck-Podolszk (ma Кам'янець-Подільський, Ukrajna) város mellé szállították, ahol a németek legyilkolták őket. A gettóban lejátszódó események ellenére a zsinagóga komoly sérülést nem szenvedett.
K. T. (Következik: Sok baj volt Feróval) Olvasd el sorozatunk korábbi részét is: Vagont rakodtak gitárért a Bikini tagjai sorozat Nagy Feró D. Nagy Lajos Blikk sorozat Bikini
I. Károly király halála és temetése. Károly király 1342 julius 16-án, szerdai napon a visegrádi várban meghalt. Felöltöztették romlandó tetemét hosszú skarlát ruhába, saruira arany sarkantyút csatoltak, fejére drága mívű (házi) koronát tettek; másnap pedig pompás menetben, érsekek, püspökök, egyéb főpapok, főurak, papok és szerzetesek kíséretében levitték Visegrád városába, a plebánia-templomba. Itt gyászos misét mondván fölötte s elvégezvén a halottas szertartásokat, dereglyére tették a koporsót, hogy Budára, mely már akkor nagy hírű, fényes város volt, szállítsák. A főpapok és a főurak szintén naszádokra szállottak, hogy királyokat ez utolsó útján is, mint annyiszor, elkísérjék. Előttök Tót Lőrincz, e meseszerű hős, Kont Miklós atyja s az Ujlakiak őse, főzászlótartó tisztéhez képest, az ország zászlóját, annyi diadal tanúját, lobogtatta. D nagy lajos halála magyar. Buda népe pedig, az összes papság és polgárság a Duna partjáig ment boldogúlt királya elé, mint ezt a város szabályai előírták. A templomok és kolostorok harangjai zúgása közben fölkísérték aztán a királyi tetemet a Nagyboldogasszony templomába; ravatalra helyezték; éjjel-nappal zsolozsmákat imádkoztak és énekeltek mellette, míg az egyház főbejárata előtt három vitézlő férfiú, az elhúnyt királynak bíborral letakart kezes paripáin űlve, tartott strázsát.
Megijesztette a halál a legendás magyar énekest: "Kiegyezem vele, ha a színpadról visznek a temetőbe" 2022. március 26., szombat, 11:15 Az elmúlt két évben sajnos számtalan nagy magyar zenésztől kellett végső búcsút vennünk. Elment Benkő László, Balázs Fecó és tavaly év végén örökre lehunyta a szemét Kóbor János is. Pályatársai halála megijesztették a Bikini ikonikus énekesét, D. Nagy Lajost. A Bikini frontemberét nagyon megviselte a koronavírus-járvány, ugyanis alig járt el otthonról, cserébe kertészkedett, olvasott, sok olyasmit csinált, amire alapvetően nincs berendezkedve. A korlátozások feloldásával az ő élete is visszatért a normális kerékvágásba, és gőzerővel készül a zenekar koncertturnéjára. A halál szele azonban meglegyintette őt is, hiszen az elmúlt két évben több barátját, kollégáját is elveszítette. Minden egyes búcsú alkalmával, amiből sajnos nagyon túl sok volt. ORIGO CÍMKÉK - D. Nagy Lajos. Balázs Fecó halála az egész szakmát szíven ütötte, ezt túlzás nélkül mondhatom. Utána sajnos sorra vesztettük el a legnagyobb pályatársakat, hatalmas zenészeknek kellett búcsút mondanunk.