Nem könnyű feladat összefoglalni, mennyire fantasztikus a nemrég megnyílt Salt Budapest étterem. Egy olyan műfaj született, ami tőlünk nyugatabbra, vagy inkább északabbra már ismerős, de nálunk újszerűen hat. Sokan biztosak benne, hogy ez lesz Budapest következő Michelin-csillagos étterme. Itthon még kevés az olyan hely, amely ennyire közel hozza a konyhát a vendéghez, és ahol a személyzet sem elzárva, hanem a vendégtérben dolgozik. Széll Tamás és Szulló Szabina is ilyesmit csinálnak a Standban, de míg őket egy üveglap mögött láthatjuk, addig itt már teljesen leomlott minden határ a séf és a vendég között. Az étterem, középen a nagy séfasztallal, fotó: Mudra László A kis étterembe már belépni is otthonos, az intimitást pedig tovább növeli a tér közepére állított hatalmas, gyönyörű faasztal – e körül tevékenykedik a séf, Tóth Szilárd. Tóth szilárd se passe. Már ez az asztal is sejteti azt a természetközeli hozzáállást, amit a Salt képvisel. Tóth Szilárd elmondta, célja az volt, hogy egy igazi magyar éttermet nyisson.
Nálunk nem dobálóztak kaviárral, egyszerű alapanyagokból főztünk. Sokat voltunk egyedül a húgommal és én az akkori főzőműsorokban látottakat elkezdtem leutánozni. Amelyik ételen láttam, hogy esélyes, hogy sikerüljön nekem is, azzal megpróbálkoztam. Az első komolyabb kísérletem tizenkét évesen egy burgonyás frittata volt, amit paradicsomos bruschettával kellett tálalni. Az első sikerélményeim pedig a szomszédság körében voltak. A helyi zöldséges például sokat dicsérte a főztömet. Boldizsár Máté és Tóth Szilárd, a SALT étteremvezetői (Fotó: Horpáczi Dávid) Ez adott önbizalmat a folytatáshoz? Igen. Elmentem Vásárosnaményba, szakácsiskolába, aztán elkezdtem Mátészalkán egy gyorsétteremben dolgozni. Két hónapig bírtam. Felmondtál? Igen. Természetközeli konyha magyar megvalósításban | Business Class Magazin. A felmondásomat követő nap hajnalban pedig már a pesti vonaton ültem. Milyen volt ez az időszak számodra? Kemény. Embert próbáló. Elsőre mindjárt belefutottam egy belvárosszéli pubba, ami kegyetlen volt. Tizenhat órás műszakok voltak és a konyha felszereltsége a legfinomabban szólva is hagyott kívánnivalót maga után.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ehhez az élményhez hozzájárul az egyedi belső kialakítás: a séfasztal az étterem központi részén helyezkedik el, így vacsora közben alkalma van a vendégnek bármikor odalépni a vendéglátókhoz. A két házigazda - a séf és az étterem vezetője, Boldizsár Máté - sokszor maga viszi az asztalokhoz a fogásokat, segítőikkel együtt pedig mesélnek is az ételekről.
Ma már elég sokat tudunk a szőlővírusokról, melyek a szőlőn mozaikos elszíneződést, szalagosodást, levélsodródást és egyéb tüneteket okoznak. A szőlővírussal fertőzött tőkék lassan leromlanak, hozamuk visszaesik és ellenálló képességük jelentősen csökken. A védekezés nehéz és összetett feladat, a gyógyulás pedig valószínűtlen, ezért is kell nagy hangsúlyt fektetni a prevencióra. A megelőzés egyik alapfeltétele a vírusmentes szaporítóanyag, a vírusok ugyanis elsősorban a szaporítóanyaggal terjednek. Nagyon fontos az is, hogy az öreg szőlő kivágása után legalább 6 évig pihentessük a földet. Ennyi idő alatt pusztulnak el a fonálférgek, amelyek szintén nagymértékben terjesztik a vírust. Öt év alatt korhadnak el a gyökérmaradványok és további egy évbe telik, mire a táplálék nélkül maradt fonálférgek elpusztulnak. Ha ennyi időt nem tudunk várni, akkor csak talajfertőtlenítés után telepítsük újra. Szalai Nikoletta Winelovers borok az olvasás mellé Most szüreteltük A vanília aromát szeretjük legjobban Milyen rozét bontsak ma estére?
Összefoglalva az előadó hangsúlyozta, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége nagyon súlyos károkat tud okozni, egyesek a 2. filoxéraként emlegetik, de nem kell így lennie. A megfékezéséhez viszont széleskörű összefogásra van szükség. Ebben kiemelt szerepet kap a termelő: - megfigyelés, ha gyanús tőkét lát - jelezés a hatóság felé - a vektor elleni védekezés elvégzése - az iszalag kiirtása a szőlőterületen, s annak közvetlen közelében - együttműködés a hatósággal – az intézkedések végrehajtása alapvető követelmény Természetesen a növényvédelmi hatóság hasonlóan fontos szerepet tölt be a felmérések útján, a diagnosztikai vizsgálatok terén, a hatósági intézkedésekkel, a tájékoztató anyagok összeállításával. A kutatások segíthetnek abban, hogy jobban megismerjük a károsítót és a vektorát, s a védekezéshez új megoldásokat nyújthatnak. A kamarák, hegyközségek a szaktanácsadással, az információ terjesztésével tudnak segíteni. Az előadás második részében a Xylella fastidiosa subsp. fastidiosa baktérium karantén károsítóról kapott tájékoztatót a hallgatóság.
[4] A szőlőnövény részei (gyökérzet, tőke, vessző) [ szerkesztés] A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A gyökérzet nagy része általában a forgatás mélységében helyezkedik el, de egyes gyökérrészek sokkal mélyebbre jutnak a talajszerkezet függvényében. Magas talajvízszintű (alföldi) szőlőkben, gyakran csak 1-2 méterre lévő talajvízszintig, kötött talajon, vagy mélyrétegű homoktalajon – ha kőpad nem akadályozza – 12-13 méterig is lehatol. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhetnek. [5] A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik. Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés. A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők.