Kendermagos magyar tyúk Tollazatának alapszíne kékesszürke. A sötét, fekete színhatású, keskeny keresztsávok váltakozó elhelyezkedése idézi elő a jellegzetes "kendermagos" színt. Rejtőzködő színe miatt elsősorban az ország északi részén, általában a szárnyas ragadozókkal jobban veszélyeztetett területeken kedvelték, de az egész országban elterjedt fajta volt. Fogolyszínű magyar tyúk A tojó alapszíne az egész testre kiterjedően barna, hasonlít a fogoly színéhez. Fogolyszínű magyar tyúk. A farok és a szárny evezőtollai feketék vagy sötétbarnák. A nyaktollakon fekete, keskeny csíkok láthatók, úgyszintén a mell-, hát- és szárnytollakon is keskeny, barna sávokból álló a toll körvonalához hasonló rajz található. A kakas nyak- és nyeregtollazata aranysárga, piros árnyalattal. A nyak- és nyeregtollak hosszában vékony, fekete csík látható. A kakas faroktollai szintén feketék, zölden zománcolt árnyalattal. A fogolyszínű magyar tyúkokat a Dunántúlon, valamint a szárnyas ragadozóktól jobban veszélyeztetett erdős területeken szaporították.
Sokakban él egyfajta romantikus emlék a nagymama nagy kendermagos kakasáról, illetve a kis fekete csibékről, ahogy a kotlós hívogatja őket. De vajon ma is megtalálható az udvarokban a kendermagos magyar parlagi tyúk? Ma is olyan szép és hasznos? Sajnos erre nem lehet egyértelmű választ adni. Az elmúlt 10-20 év változásai a baromfitartásra is kihatottak, és a háztáji tyúktartás is egyfajta felesleges kisüzemi termelésre rendezkedett be: szója alapú tápos broilercsirkék és hibridek kapirgálnak az udvarokon, és a tojástermelés elengedhetetlen kelléke a mindenféle táplálékkiegészítőkkel dúsított tojótáp. Kendermagos, fogolyszínű és bosnyák - régi magyar tyúkfajták a Duna-Dráva Nemzeti Parkban - Kis szines - Hírek - KaposPont. De kell ez nekünk? Mármint a hagyományos magyar fajták már nem teljesítenek jól? Erre is választ kerestünk a programunkban, ahol 3 őshonos magyar tyúkfajtát: a kendermagos magyar parlagi tyúkot, a fogolyszínű magyar parlagi tyúkot, és az erdélyi kopasznyakú tyúkot próbáltuk ki háztáji extenzív körülmények között. A szaporítóanyagokat a gödöllői Haszonállat Génmegőrzési Központból szereztük be.
Ezért a tevékenységéért idén Pro Natura-díjjal tüntette ki a Vidékfejlesztési Miniszter. Az Igazgatóság két telephelyén, Drávaszentesen és Nagydorogon mindenkit szívesen várnak, hogy megismerkedjenek ezekkel a fajtákkal. Címkék: tyúkfajták, elterjedjen, őshonos, Dráva, tyúk, kis szines
Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák. A sárga magyar tyúk a Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze egyes részein volt elterjedt. Állományfotók a HáGK telepéről:
A magyar tyúk a középnagyságú, kettőshasznú fajták közé tartozik. A tyúkok súlya 2, 0–2, 3 kg, a kakasoké 2, 5–3, 0 kg. Törzsük középhosszú, kissé hengeres. A tyúkok háta egyenes és hosszú, a kakasoké rövidebb és ívelt. Fogolyszínű magyar tyk. Jellemző rájuk a széles, telt és domború mell, a magasan tűzött szárny, a jól fejlett tojóhas, a középhosszú és sárga láb, a test nagyságához viszonyítva túlfejlett faroktollak és a testhez simuló tollazat. Fejük kicsiny, koponyájuk domború, csőrük rövid és erős tövű, szemük élénk. A taréj középnagy és hátranyúló, egyenesen felálló, a tojóké gyakran megdőlt, egyenletesen csipkézett egyszerű fűrésztaraj. Az áll-lebeny finom tapintású és lekerekített, a füllebeny tojásdad alakú és mindenkor teljesen élénkvörös. A finom csontozatú magyar tyúk legfőbb értéke finom rostú és ízletes, kitűnő húsa, mely alapján a hazai és külföldi piacokon egyaránt kedvelték. Csirkéit 8–10 hetes koruktól már értékesíthetők voltak. Az 1930-as években Gödöllőn kezdett nemesítő munka eredményeként tojástermelése elérte az évi 140–150 darabot, mely alapján kitűnő kettőshasznú fajtaként tartották számon évtizedekig.
Magyar tyúkfajták A parlagi tyúkfajtáink őseit valószínűleg Ázsiából hozták elődeink. A magyar parlagi tyúk későbbi alakulásában szerepet játszottak a tatárjárás idején Európába behozott nagyobb testű ázsiai tyúkok, a török hódoltsággal hazánkba került balkáni és kisázsiai eredetű tyúkok és a nyugatról betelepített lakosság különböző tyúkféleségei. A finom csontozatú magyar tyúk legfőbb értéke finom rostú és ízletes, kitűnő húsa, mely alapján a hazai és külföldi piacokon egyaránt kedvelték. A nemesítés során több színváltozatot alakítottak ki. Legelterjedtebb a fehér, kendermagos, a sárga és a fogolyszínű változat, melyek a mai napig fennmaradtak. Sárga magyar tyúk Alapszíne élénksárga, de a világosabb és sötétebb színárnyalatban is előfordul. A sárga magyar tyúk a Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze egyes részein volt elterjedt. Poszavinai búbos tyúk – Wikipédia. Fehér magyar tyúk A fehér magyar tyúk tollazata fényes fehér. Elsősorban az Alföld és a Duna–Tisza köze tyúkja volt, mivel fehér színével az árnyék nélküli tartást, a tűző napsugarakat a legjobban viselte.
A 12 tyúk közt volt 3 olyan, amelyiknek eleve "kacska" lába volt, a lábujjaik oldalra voltak fordulva, mintha folyton "ökölbe szorított kezekkel" járnának. Ez a jelenség a később tőlük származó egyik csibénél is megfigyelhető volt. Sajnos a kakasokkal kapcsolatban negatívumot kell megjegyeznünk. A két kakasunk rosszul teljesített, ugyanis a kotlós alá tett 13 tenyésztojásból mindössze 4 kelt ki, a többi nem volt megtermékenyítve. A gyűjtés során követtük az általános elvárásokat, így például egy héten át gyűjtöttük a tojásokat, kiválogattuk azokat, amik keltetésre alkalmasak (nem túl kicsi, nem túl nagy, jó formájú, stb. Magyar tyúk – Wikipédia. ) és a gyűjtés előtt, a biztonság kedvéért egy egész hetet vártunk, hogy egészen biztosan a 12 tyúk és 2 kakas utódai kerülhessenek keltetésre. A költéshez gyakorlott kotlóst használtunk, mivel a programban biztosított keltetőgép éppen foglalt volt, ráadásul mi úgy gondoltuk, hogy a természetes út biztosabb, könnyebb, természetesebb, elvégre egy tapasztalt, gondos kotlós tudja a legjobban, hogy hogyan kell kikölteni a tojásokat.
Arcunkról majd eltűnnek a könnyek nyomai, bárhogy fájja szívünket, hogy hiányzik valaki. Valaki, aki nem ül többé közénk, nem mosolyog ránk, s ki nem tölti be melegséggel a meghitt kis szobát. Lassan itt lesznek az ünnepek, s mi arra gondolunk, addig a jó, amíg egymásé vagyunk, s addig a jó, míg átölelnek, mikor marcangolva fáj a keserű hiány, és az a tudat, hogy vannak, akik már csak fentről nézhetik, mint ég csonkjaira pár emlékező lángú viaszgyertyaszál. És a teljesség igénye nélkül: Nem találtad meg, amit kerestél? Akkor a kifejezetten gyerekeknek gyűjtött karácsonyi versek között garantáltan megtalálod! 10 legmeghatóbb magyar karácsonyi vers, amik a te lelked is felmelegítik!. Kattints! 🙂
Tiszta öröm tüze átég a szemeken, a harangjáték szól, éjféli üzenet: Kis Jézuska született! 3. Kosztolányi Dezső: Karácsony Ezüst esőben száll le a karácsony, a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű. Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel. Fenyőszagú a lég és a sarokba ezüst tükörből bókol a rakott fa, a jó barát boros korsóihoz von, És zsong az ének áhítatba zöngve… Csak a havas pusztán a néma csöndbe sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony 4. Valami hosszabb karácsonyi vers templomba is illő? :. Móra László: Karácsonyi csengő Csingilingi, cseng a csengő, Száll a szánkó, mint a felhő, Csaknem elszakad a gyeplő, Csingilingi, cseng a csengő. Égi szánkót hajt az angyal. És mire az estihajnal Megjön a szép fenyőgallyal, Cseng a csengő, jő az angyal. Itt a Jézus angyalkája, Égben termett csodafája, S mindent, mindent aggat rája A kis Jézus angyalkája. Arany diót, arany csengőt, Ezüst lepkét, ringót rengőt, Amilyen még földön nem nőtt, S csilingelő arany csengőt.
Az eljvetelről hromszor beszlnk, jelenben a mltbl jvőbe tekintnk. Tovbb... Hagyd el a gondot, légy vele boldog, zengje a szíved a hálát! Turmezei Erzsébet: Adventi éjszaka Fehér takaró, ezüst fénytartó, valót eltakaró. Mintha nem volna más, csak ez a ragyogás: titokzatos, csodás. Nincsen se hang, se zaj, nincsen se seb, se baj, se sóhajtás, se jaj... Se bün, se szenny, se sár, se szin, se könny, se kár, csak hó és holdsugár. Hiszen igy volna jó. De nem ez a való. Csal a fénytakaró. Alatta szenvedés, szenny, sár,... elfödni és elrejteni kevés a hó és holdsugár. De Valakire vár a holdfényes határ. S ez az adventi, mély, havas és holdas éj, titkot tud: Jön!... Ne félj! Isten szava A jó Isten hozzánk sohasem szólt szebben, soha meghatóbban, mint a szeretetben. Szivünk dobogása az Isten beszéde, megérti a földnek minden nemzetsége. Minden falat, amit megfelezel mással: fölér Isten előtt egy-egy imádsággal. S mig födeled védőn hajlik az árvára: ha szalmafödél is az az Isten háza. Mert az Isten hozzánk sohasem szól szebben, mint a könyörülő édes szeretetben.
84:4 JÉZUS BENNÜNK Most mi vagyunk Jézus szeme, meglátja a bűn hatalmát, elnyomott szegények felett, keményszívűek uralmát. Most mi vagyunk Jézus szája, ajkunk által most Ő beszél, szavát viszi a Szentlélek, Sebesebben, mint földi szél. Most mi vagyunk Jézus keze, megsimogat, könnyet töröl, mellé áll, akit bántanak, meg inti azt, aki pöröl. Most mi vagyunk Jézus lába, az Ő földi lába helyett, viszi lelki éhezőknek, az égi lelki kenyeret. Most mi vagyunk Jézus szíve, megszán sántát, bénát, vakot, így ahol Őt befogadják, bánat helyett, öröm van ott. Jézus így szolgál mibennünk, amíg mennyből vissza nem tér, lám így lehet az életünk, itt a földön templom, szentély. Pecznyík Pál Címkék: gyülekezet, Jézus, szolgálat, templom