Frekvenciapályázatok a fővárosban és vidéken A 2017-es év talán egyik legfontosabb híre, hogy a Médiatanács szeptemberben kiírta az országos kereskedelmi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség pályázatát. A korrában a Class FM által használt adóhálózatért két cég jelentkezett: az egyes sajtóértesülések szerint Rádió 1-es kötődésekkel is rendelkező, a "Pop Rádió" és "Pop FM" nevekre védjegybejelentési eljárást kezdeményező Hold Rádió Kft., és a Class FM-et működtető Advenio Zrt. (az országos kereskedelmi adóhálózat becsült vételkörzete) Ezenfelül több vidéki városbeli frekvenciáért is pályázatot indított a Médiatanács, többnyire kereskedelmi jogosultságokra. Jövőre új rádiók szólalhatnak meg Dunaújvárosban (93. 1 MHz), Kaposváron (99. Rádió 1 Debrecen műsorai - MyOnlineRadio - Online Rádió - Online rádiók egy helyen. 9 MHz), Miskolcon (103. 0 MHz), Székesfehérváron (101. 8 MHz), Szolnokon (90. 4 MHz) Pécsett (101. 7 MHz) és Veszprémben (90. 6 MHz) is. Budapesten eredményt hirdettek a 101. 6 MHz tenderén, amin rövid időn belül a vallási tematikájú Sola Rádió indulhat el, és zajlik a 98.
December 21-én új rádió indult az utolsó hónapjaiban már csak vegetáló Rádió Q helyén 99. 5 Retro Rádió néven, a 60-as 70-es 80-as évek legnagyobb slágereivel. Az új adó ismert és tapasztalt műsorvezetőkkel kezdett, akik közül többeket a Sláger FM-től igazolták át. Személyi változások reggel Mivel a reggeli műsorsáv számít a rádiózás prime time-jának, érdemes említést tenni a reggeli műsorokkal kapcsolatos átalakulásokról. Júliusban nevet kellett váltania a Rádió 1 reggeli triójának, mert pert vesztettek a Class FM tulajdonosa, Michael McNutt-tal szemben. Az odáig Reggeli Show-ként ismert műsor új neve Balázsék lett. A Petőfi Rádió Talpra magyar című ébresztő programjából novemberben távozott Peller Mariann, a Rádió Rock Rock Reggeléből pedig Kovács Áron. Decemberben jelentették be, hogy januártól Pordán Petra veszi át Vágó Piros helyét a Sláger Reggelben. Az FM frekvenciák leállása után az online sugárzásra ráerősítő Class FM megújult reggeli műsort indított áprilisban Morning Show néven, Stohl András, Pataki Zita és Janklovics Péter műsorvezetésével.
Ne maradj le a legfrissebb rádiós hírekről, kérj értesítést a harang ikonra kattintva! Az óév legjelentősebb eseményeinek összefoglalója. Meglehetősen mozgalmas és eseményekkel teli év volt 2017 a magyar rádiós piacon. Az új esztendő startjával együtt egy piaci átrendeződés vette kezdetét januárban. Ennek oka, hogy 2016. november 19-én megszűnt Magyarország egyetlen országos lefedettségű kereskedelmi rádiója, a Class FM. (adatok forrása: Kantar Hoffmann) Az adó földfelszíni sugárzásának leállását követően közel 2 millió rádióhallgató volt kénytelen új állomást keresni magának, vagy rosszabb esetben egyéb alternatíva után nézni. Az év elején nyilvánosságra hozott első kutatások eredménye szerint inkább előbbi következett be: a hallgatók száma nem csökkent jelentősen, sőt, egyes értékek még növekedtek is az egy évvel korábbi állapothoz képest. A Class FM URH-sávban való elhallgatásából szinte minden rádió profitált kisebb-nagyobb mértékben. Országos szinten – a helyi állomásokon túl – a tavalyelőtt popzeneire hangolt Petőfi Rádió, és a 2016. júniusában a budapesti 96.
A foglyok általában királyi elfogatóparanccsal kerültek oda, tárgyalás nélkül, és a király döntésén múlt a szabadulásuk. Ez a tény támasztotta alá a hiedelmeket, a börtönbeli állapotokról keringő történetek azonban a történészek szerint erősen túlzóak. Hírhedt foglyok Nevezetes foglyai közül a legismertebbek talán a Dumas regényében főszereplővé, XIV. Lajos ikertestvérévé avanzsáló Vasálarcos férfi; de Sade márki, Voltaire, Rohan bíboros, aki egy világraszóló botrányt kavaró ékszerhamisítási ügybe bukott bele (A királyné nyaklánca történetet Dumas és Szerb Antal is megörökítette), vagy a szemfényvesztő hírében álló Cagliostro gróf. 1789 július 14 movie. Egy forradalom kezdete 1789-ben mindössze hét rab tartózkodott a Bastille-ban, akik közül négy váltóhamisítás miatt került be. A forradalmárok által terjesztett elmélet, mely szerint az önkényes uralkodó ártatlan emberek tömegeit tartotta fogva, nem állta meg a helyét. A forrongó tömeg célja elsősorban az erődben fellelhető puskapor megszerzése volt. A helyőrséget 80 veterán katona és 32 svájci gárdista alkotta.
Hogy ezekhez puskaport és lőszert szerezzenek, úgy döntöttek, megostromolják az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille-t. (Az épületbe a királyok elfogatóparancs nélkül bárkit bezárathattak – de a közhiedelemmel ellentétben kifejezetten kényelmes, "ötcsillagos" börtön volt. ) A Bastille akkor már szinte üresen állt, csak hét idős ember raboskodott itt, akikre 80 veterán és 30 gránátos vigyázott. Az emberek körülvették az erődöt, amelynek parancsnoka tárgyalásra invitálta képviselőiket. A türelmetlen tömeg nem sokkal később behatolt a védtelen külső udvarra, ahol lövöldözés kezdődött. Az ostromlókhoz hamarosan a párizsi nemzetőrség tagjai és katonák csatlakoztak, akik ágyúkat hoztak magukkal, a királyi hadsereg közelben állomásozó egységei tétlenül szemlélték az eseményeket. A Bastille kormányzója, Bernard-René de Launay el akarta kerülni a további vérontást (a harcban addig 83 ember halt meg) és fél hatkor kinyittatta a kapukat. 1789 július 14 rules. A beözönlő, felbőszült tömeg őt, három tisztjét és négy katonáját meglincselte, de Launay levágott fejét lándzsára tűzve hordozták végig a városon.
A másik négy fogoly közönséges hamisító volt, ők 1787 elején kerültek a Bastille-ba. A Bastille persze mindettől nem vált kívánatos hellyé. Eredetileg a párizsi városfal keleti oldalának védelmére építették még a 14. század végén. Utoljára 1652-ben történtek hadi események a környékén, ugyanis Párizs gyors növekedésnek indult a 17-18. században, és az egykor a város szélén álló hatalmas erődítmény a 17. század közepén már a város belső kerületében állt. Védelmi funkciója így megszűnt, és csak börtönként funkcionált. 1789 július 14 restaurant. Rossz hírét főként a titokzatosság okozta: nem lehetett tudni, mi folyik a falakon belül, hiszen lefüggönyözött hintók hozták-vitték a rabokat. Az sem segített, hogy a Bastille-ban székelt a 18. században a párizsi rendőrség több részlege. Az erőd megjelenése sem volt bizalomgerjesztő: nyolc hatalmas, ijesztő tornya egy darabka középkor volt a 18. századi városban. Nem csoda, hogy az 1780-as években az uralkodó a fenntartási költségek növekedése miatt a börtön lebontását fontolgatta.
A beözönlő, felbőszült tömeg őt magát három tisztjével és négy katonájával együtt meglincselte, levágott fejét lándzsára tűzve hordozták végig a városon. A király aznap vadászaton vett részt, s naplójába csak a Rien (semmi) szót írta. Ezt utólag érzéketlensége és alkalmatlansága bizonyítékának tekintették, a valóságban azonban tisztában volt az uralmát fenyegető veszélynek, a bejegyzés az aznap elejtett vadak számára vonatkozott. Francia nemzeti ünnep július 14. - Foodyny. Amikor másnap reggel tájékoztatták az eseményekről, feltette a kérdést: "Akkor ez lázadás? " "Nem, Sire, ez forradalom" - hangzott a válasz. A megrémült Lajos visszavonta csapatait, visszahelyezte miniszteri hivatalába Neckert. Július 17-én ő is Párizsba érkezett, és feltűzte mellére a főváros piros-kék és a Bourbonok fehér színeiből alkotott kokárdát, amely a forradalom és Franciaország jelképe lett. A párizsi nép példáját követve vidéken is felkelések robbantak ki, a "Nagy Félelem" időszaka alatt a helytartókat elkergették, az adókat nem lehetett beszedni, az ország kormányozhatatlanná vált.
Lövöldözés kezdődött a Bastille védői és az ostromlók között, akik július 14-én délelőtt már több ezer társukkal együtt tértek vissza. Feszült helyzet volt ez, melyben Launay sikertelenül próbált egyensúlyozni a tömeg és a védők között: a parancsnok úgy vélte, a párizsiakat elsősorban a félelem vezérli, ezért beeresztett egy küldöttséget a várba, hogy megmutassa, a polgárokat fenyegető ágyúk töltetlenek, és senkit nem áll szándékában bántani. Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet című festménye az 1789-es forradalom szimbóluma, s valamennyi francia felkelésé. kép: wikipédia Launay kísérlete azonban éppen ellenkező hatást ért el, a visszatérő küldöttség ugyanis támadásra bátorította a forradalmárokat, akik átmásztak az erődítmény külső kerítésén. A Bastille históriája » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Elkeseredett tűzharc kezdődött, mely mintegy 100 ember életét követelte, de a Bastille védői sikeresen ellenálltak. Délután három órakor aztán az ostrom új lendületet vett, mivel nemrég dezertált katonák is csatlakoztak a felkelőkhöz, és öt ágyút vontattak a falak alá.