Éber Márk Áron szociológus új könyvében nemcsak arról ír, hogyan szakadt szét egyre jobban a társadalmunk, hanem azt is részletesen elemzi, hogy mi ennek az oka. Állítása szerint nemcsak a NER-nek köszönhető az egyenlőtlenségek növekedése, hanem a baloldali kormányoknak is, amelyek szintén jobboldali, piacpárti kormányzást folytattak. Interjú. Miután a népszavazás kiírásához elegendő aláírás összegyűlt, inkább visszavonják a budapesti olimpiáról szóló pályázatot. De vajon kell-e egyáltalán sportra költenie egy államnak?
Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? A populizmus a probléma, vagy tekintsük inkább csak tünetnek? Szerkesztőnk írásának első fele. Aki mélyebben meg akarja érteni a mai magyar társadalom osztályszerkezetét, egyenlőtlenségeit és a magyar állam erre gyakorolt hatását, feltétlenül olvassa el Vastagh Zoltán Társadalmi struktúra és állami redisztribúció című könyvét, amelyet e helyt Éber Márk Áron ismertet. A népi, népszerű, populáris, populista baloldal nem más, mint a baloldali elitizmus, a baloldali liberalizmus ellentettje. Arra a megdöbbentő ötletre épül, hogy a baloldalnak a nép problémáival kell foglalkoznia. Szerkesztőnk vitairata a baloldali populizmus lehetőségéről. A középosztályi tiltakozások Magyarországon 2010 óta képtelenek arra, hogy érdemi kapcsolatba lépjenek, szolidaritást vállaljanak és osztályszövetséget kössenek a néppel (a magyar társadalom nem-középosztálybeli részével: alsó kétharmadával).
A Fidesz osztálypolitikájáról beszélt a Partizán adásában Gregor Anikó és Éber Márk Áron szociológusok, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusai. Gregor Anikó szerint a 2010-es évek közepén ért be a Fidesz munkaalapú társadalomra alapozó politikája. A kutatások azt mutatják, hogy a magyar társadalom "kasztosodik", befagyott a magyar társadalmi mobilitás, kitörésre tehát alig van lehetőség. Szemléletes, hogy hasonló adatokat látni Indiában és Kínában, tette hozzá a szociológus. Éber Márk Áron szerint "minél feljebb van valaki, annál több támogatást kapott" az elmúlt tizenkét évben, beleértve az oligarchákat és a felső középosztályt is. A fideszes politika a társadalom alsó kétharmadát sújtja. Arra a kérdésre, hogy az osztályérdekek mentén szavaznak-e az alsó osztályba tartozók, Gregor Anikó azt mondta, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a szegénységi mutatók javultak 2010 óta, és a minimálbért is emelte a Fidesz 2022-re. A szociológus a közösségi érzést is fontos szavazati motivációs erőnek tartja az atomizálódó, elidegenedő társadalomban, ezért azt sem gondolja, hogy kizárólag anyagi érdekek mentén szavaznának az alul lévők.
Csepp alakú a magyar társadalom, nem babapiskóta! (Pogátsa Zoltán, Mérce, 2020. július 7. ) "A csepp, Éber Márk munkája egy olyan könyv, ami kiváló jelenünk értelmezéséhez, ráadásul a politikai cselekvés jövőbeli tervezésére is alkalmas. Útmutató lehet társadalmi mozgalmak, aktivisták, szakpolitikusok számára. Kigyógyíthat bárkit az osztályvakságból. " (Gulyás Márton)
Nincs középen, és nem osztály, mi az? Mi az "a középosztály"? Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a középosztályosodás folyamatával? Miért nem érzékeljük, hogy osztálytársadalomban élünk? Az életformák és életstílusok sokfélesége, az értékrendek különbségei nem jelentik azt, hogy az osztályhelyzetek eltűntek volna, sőt. Osztálytársadalomban élünk? Milyen erős itthon az osztályszerkezet hatása? Megmutatkozik-e ez a társadalmi felemelkedés és a lecsúszás mintázataiban is? Nyitott vagy zárt társadalom a magyar? Neoliberálisok Magyarországon 1989 előtt – 2. rész A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Felemelkedésük elválaszthatatlan a hatvanas évek óta formálódó új, értelmiségi-átmeneti osztálytól. Neoliberálisok Magyarországon 1989 előtt – 1. rész A neoliberális tanokat nem 1989 után és nem is nyugatról kellett a térségbe importálni. Meggyőződéses képviselői már 1989 előtt is jelen voltak Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is.
A nép nevében – II. rész A populizmus új hullámának okai a neoliberális hegemónia után Az egyenlőségelvű osztálypolitika, valamint az egyenlőtlenségeket féken tartó jóléti újraelosztás képviseletének feladásával az egykori baloldal éppen baloldaliságát adta fel. A nép nevében – I. rész A populizmus csak tünet, az ok a kapitalizmus és annak válsága Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? Osztályszerkezet és állami újraelosztás A magyar állam hozzájárul az egyenlőtlenségek növekedéséhez. Ez azonban nem szükségszerű, vagy megváltoztathatatlan. "Még mindig képesek vagyunk szolidaritásra" – interjú Szalai Erzsébettel A mai magyar baloldal elsődleges feladata, hogy minden körülmények között álljon ki a szegények, elesettek és kiszolgáltatottak mellett, elutasítva a minél rosszabb, annál jobb ideológiáját. A középosztályi tiltakozások impotenciája A középosztályi tiltakozások Magyarországon 2010 óta képtelenek arra, hogy érdemi kapcsolatba lépjenek, szolidaritást vállaljanak és osztályszövetséget kössenek a néppel (a magyar társadalom nem-középosztálybeli részével: alsó kétharmadával).
Egyetlen apró alkotóelemként sűrítve foglalja magába az egész valamennyi feszítő ellentmondását. A könyv célja, hogy közelebb vigyen a változáshoz. A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezetének feltérképezésével átalakításának ügyét kívánja előremozdítani. Azért akarja működését feltárni, hogy egyesült erővel, közösen változtathassuk meg. Termékadatok Cím: A csepp. A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete [eKönyv: epub, mobi] Megjelenés: 2020. augusztus 27. ISBN: 9789633383452
Ossza meg Ön is betegsége, felépülése történetét! Olvassa el sorstársai sztorijait, csatlakozzon az Önt érdeklő betegségek közösségéhez, vagy keressen megbízható forrásokból. Legfrissebb hozzászólások Legfrissebb történetek Legfrissebb cikkek Legfrissebb aktuális Hívja meg ismerősét a várószobába! Legaktívabb felhasználók bagoly04 Történetek: 35 Hozzászólások: 18 EN-ek Történetek: 15 Hozzászólások: 1541 nora51 Történetek: 19 Hozzászólások: 1391 klmaan Történetek: 25 Hozzászólások: 896 Népszerű témák, közösségek RSS 2. 0 Történetek RSS 2. Megújult a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika – Magyar Kepek. 0 Kommentek
Korszerűsítették a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika A és B épületét, emellett új kórtermet, kúraszerű részleget és laborokat is kialakítottak a klinikán. A felújításokat dr. Merkely Béla rektor bejárás keretében tekintette meg. A beruházás kiemelt kormányprogramban valósult meg – adta hírül cikkében az egyetemi portál. 2020. Dr masszi tamashi. júliusában kezdődtek és 2021. júniusáig tartottak azok a kivitelezési munkálatok, amelyek során az A épületben funkcionális építészeti átalakítás, épületgépészeti felújítás történt, a helyiségeket klimatizálták, az épületvillamossági és gyengeáramú informatikai rendszereket felújították. Kiépítették a beléptetőrendszereket és a tűzjelzőrendszereket, valamint ágysávokat és orvosigáz-hálózatokat alakítottak ki. Az épületrész új funkciókat is kapott: 19 kórtermet hoztak létre összesen 41 ággyal, valamint egy kúraszerű részleget 18 kezelőszékkel. Az újonnan létrejövő tágas, komfortos kórtermekben korszerű hematológiai betegellátás folyhat és ide kerül át a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika hematológiai betegellátása is.
"A koronavírus jelentette nehéz helyzet ellenére a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika erőnyerővé vált" – fogalmazott dr. Merkely Béla. Dr. Masszi Tamás igazgató rámutatott: a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika 2020. május 15-ével jött létre a korábbi II. Sz. és III. Dr masszi tapas bar. Belgyógyászati Klinika egyesülésével, a változás egyik pozitívuma pedig az volt, hogy a Belső Klinikai Tömb részeivé váltak. Bekerültünk a 'kaptárba' – jó itt lenni az egyetem közösségében, az egymást támogató klinikai és laboratóriumi egységek hálózatában – emelte ki, hozzátéve: az épület ugyan idősnek számít, de sikerült egy nagyon korszerű, a betegek számára élhető teret létrehozni. "A hematológiai betegek rendszerint hosszabb kórházi ellátásra szorulnak, ezért is fontosak a jó minőségű kórtermek" – mondta el az igazgató. Dr. Masszi Tamás szerint a most átadott sejtes laboratóriumoknak köszönhetően a felújítással nemcsak az itt ápolt betegek, de az intézményben dolgozó kutatók is sokat nyertek. Emellett kiemelte a klinika dolgozóinak áldozatos munkáját, melynek köszönhetően a felújítások alatt és a koronavírus-járvány idején is folyamatos volt itt a belgyógyászati betegek ellátása – írta a portál.