Beszélgetés Zsuffa Tünde íróval emberi sorsokról, szenvedésről, kitartásról és hűségről - YouTube
A hidegháború idején játszódó történet szereplőit állandó megfigyelés, zaklatás és ellehetetlenítés teszi próbára Ausztria Magyarországhoz ezer szállal kötődő, ám mégis teljesen más világában. Ebben az új közegben mindennek fájdalmasan magas ára van. A szerelemnek, az őszinteségnek, a becsületnek, éppen úgy, mint a hallgatásnak, vagy magának az életnek. "Zsuffa Tünde legújabb, a Híd közepén című regénye az Angyal a földi pokolban cselekményének méltó folytatása. Balázsovich Antóniának és a korábbról ismerős karaktereknek ezúttal olyan harcokban kell helytállniuk magukért és egymásért, melyekben a béke illúziója mögé bújva leselkedik rájuk az igazi veszély. A hidegháború idején játszódó történet szereplőit állandó megfigyelés, zaklatás és ellehetetlenítés teszi próbára Ausztria Magyarországhoz ezer szállal kötődő, ám mégis teljesen más világában. Zsuffa tünde wikipédia english. A szerelemnek, az őszinteségnek, a becsületnek, éppen úgy, mint a hallgatásnak, vagy magának az életnek. Hosszú évek teltek el, mióta Antónia és orvos szerelme, Lucca Engel először találkozott egymással a magyarországi pokolban.
A kiszolgáltatott helyzetből, az elnyomók egyik vezéralakjává vált főszereplő beteg lesz, majd sok év elteltével Bolíviába menekül a múltja elől. "Europa"-Club » ZSUFFA TÜNDE: Paprika rummal – Egy kalandos élet. Itt találkozik Caroline-nal. Kettejük viszontagságos kapcsolatán keresztül pedig végigkövethetjük a szereplők jellemváltozását. Az írónő eltökélt szándéka, hogy köteteiben fény derüljön azokra az elszomorító eseményekre, amikről nem esik szó a tankönyvekben. Fotó: Albert Péter
Apámmal mindig ott álltunk egymás oldalán. Támogattuk egymást, de a fájdalmakat is együtt éltük meg. A halálos ágyán ígértette meg velem, hogy írni fogok a nyilvánosságnak. Azt mondta, kezdjem mindjárt vele, ezzel adta meg az engedélyt, hogy megírjam a Paprika Rummal című kötetet az életéről. Brutális őszinteségre törekedtem. Nem akartam eltitkolni semmit, egy olyan embert festettem le, amilyen ő maga volt. Nehéztermészetű, lázadó, szókimondó, szeretetreméltó. Ez volt az első könyvem, ami megjelent. A gyerekkort követően nehezen léphettél csak át a felnőttkor küszöbén. Hogy kerültél a zárdába? Zsuffa tünde wikipédia fr. Tizenhat évesen súlyos beteg lettem és sokáig kórházban kezeltek. A fiatal lányok életében legfontosabb időszakot egy olyan testben kellett megélnem, amely fájdalmas, megkínzott és elgyötört volt. Kikerülve a kórházból, úgy döntöttem, hogy Istennek szeretném szentelni az életem. Apám a betegség alatt végig ott volt mellettem, de ezt az élethelyzetet nagyon nehezen fogadta el. Aztán ő volt az első, aki segített, amikor néhány év múlva úgy döntöttem, mégis inkább a külvilágot választom.
Mindezek ellenére nem állíthatjuk egyértelműen, hogy a szereplők egyértelműen megfeleltethetők lennének az író olykor politikussá "vedlett", vörös vagy épp fehér pályatársaival. "Senkit se akartam lemintázni, [... ] úgy látszik, az élet jegyét viseli magán regényem. Az élet pedig akkor is csak olyan volt, mint ma. Színészek játszottak, fizetett tapsoncok működtek, kabaré-jeleneteket adtak elő, az írók szembe dicsérték munkáikat s hátuk mögött szidták egymást. Valóban, ez a hanyatló és betegesen kifinomult kor egy antik irodalmi kávéház képét mutatja, hetérákkal, ripacsokkal, műkedvelő írócskákkal, hadigazdagokkal, forradalmárokkal s titokban szenvedő nemes lángelmékkel" - nyilatkozta Kosztolányi 1922-ben. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 11 Ft
LEADER cam 2200277 c 4500 001 000545627 005 20101217120700. 0 008 101116s2007 hu 00001dhun d 020 |a 978-963-07-8377-4 035 |a 545627 040 |a ELTE |b hun 041 0 |a hun 080 |a 894. 511-311. 6 100 1 |a Kosztolányi Dezső |d 1885-1936 245 |a Néro, a véres költő |b történelmi regény |c Kosztolányi Dezső; [... szöveget gond. Fráter Zoltán] 260 |a Budapest |b Európa |c 2007 300 |a 277 p. |c 21 cm 490 |a Kosztolányi Dezső művei 598 |a könyv 600 4 |a Nero |c Római Birodalom: császár |d 37? -68 700 |a Fráter Zoltán |d 1956- 830 850 |a B2 949 |b 10000000196830 |k U |l B2 |s f |t U |x 252322 925 |a Feltöltve
1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet. 1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám. 1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt. 1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Hiszen gondolkozz csak, mi történt volna, hogyha ez nem esik meg. Ő tovább ármánykodik, a hadsereg kettészakad, kitör a háború, polgárok és katonák egymást ölik. Jobb lett volna ez? Valld be őszintén, ártatlanabbnak, szelídebbnek érzed-e magad, hogyha egy élet helyett sok ezer vész el s hullahalom borítja a Palatinust és Capitoliumot? Nero elgondolkozott. (26. fejezet, Politikai lecke) Történet [ szerkesztés] Kr. u. 54-ben járunk, A Római Birodalom császára Claudius, a megfáradt öregember, akinek már legközvetlenebb szolgáin sincs hatalma. Minden hatalmat felesége, Agrippina vett kezébe. Az öreg uralkodó megszomjazik, s a nő maga szolgálja ki: a vízbe mérget tesz, melytől Claudius azonnal meghal. Nyitva áll az út a császár fogadott és Agrippina vér szerinti fia, a szőke hajú, művészetekért rajongó Nero előtt; Claudius fiát, Britannicust még régebben kitagadtatta a császárné. Nerót császárrá választják. Édesanyja arra számít, hogy a csak könyveknek élő fiú helyett ő irányíthatja a birodalom ügyeit, s ebben nem is csalódik.
Mennyit bír el a hatalom mindenáron való megtartása? Mennyit tűr el egy birodalom, hogy megtegyék vele? Mit takarnak a vezérek híres kijelentései? Kiből lesz valódi uralkodó és kiből egy szorongó diktátor? Mi a következménye, ha a császár gondolkodásmódja és szándékai határtalanok? Ki az, aki valójában szabad? (Réczei Tamás) A(z) Magyar Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Zodicus (költő és besúgó) Claudius (Terpnus, Otho, Domitius) Britannicus (költő, Claudius fia) Paris (költő, Montanus)