Iparművészeti tanulmányait később Berlinben, majd Bécsben is folytatta. Maga is tanított 1938-ban Orbán Dezső magániskolájában, majd 1939-től kezdődő amerikai emigrációjában. "A vers szeretete a gyerekkorban, a magyar irodalomba vetett hitem a rég elmúlt ifjúságban gyökerezik. Hat évtized elmúlása után is az verseltet, amit onnan hoztam magammal. Vers mindenkinek, Lesznai Anna: Nyári nap (Trokán Anna) | MédiaKlikk. Ma is kiárad a szívem, és ma is egy percnyi öröklétre vágyom. " (Lesznai Anna) Egyszerre volt költő és iparművész Irodalmi működésének első színtere a Nyugat volt, ahol unokatestvére, a folyóiratot alapító Hatvany Lajos (író, kritikus, irodalomtörténész, irodalomszervező) ösztönzésére publikált. Majd sorra jelentek meg verseskötetei, 1909-ben a Hazajáró versek, 1918-ban az Édenkert és 1922-ben az Eltévedt litániák. Egyszerre volt költő és iparművész. Verselt és (költői) meséket írt. Hímzéseket tervezett és kivitelezett népi, szecessziós stílusban. A kehely, váza vagy a kőkorláton álló virágtartó Lesznai korai hímzésterveinek uralkodó motívuma.
Hogy miért járnak haza ezek a versek, ennek olyan szép oka van, hogy talán csupán ezért írjuk ezt a kis írást. Ez nem a poéták ősi hazanyafogása, még csak nem is az Arany János affektált borújú Kelet felé való képzeletszálldosása. Ez már a tudásnak, a mi tudásunknak érzéssé érettsége: a Jövő hitvallása, a nagy, emberi panteizmus törvénye és e törvény eredmény-próbája. Anna - Versek - Könyv - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Hazajárunk mind, mert vágyaink és csüggedéseink megszabott vágyak és csüggedések, a nemlehetmásként. Elszállni véreinktől, egy kultúrától, egy titkos múlttól, majd akkor tudunk, ha a Jövendő Lathamjai a Holdig repülnek. Végül: Lesznai Anna nagyon cirógatja a szókat, azokat is, amelyek ezt a nagy becézést nem érdemlik meg. Még nem tudja, hogy 999 szót kell megölni, hogy az ezredik, az igazi megszülessen. Asszony, bőbeszédű, gyöngéd, öleltető (az ő szavainak, sorainak, rímeinek verekedés helyett is ölelniök muszáj) és – kevésről sokat daloló. De érezzük, hogy a többi is benne alszik már a lelkében, hit, kétség, valóság, a mieink az asszonyoldalon.
Ó szeretés, bűvös kohó Formámat úgy váltod valóra S úgy lesz belőlem szentelt érem, Ha másba öntöm termő vérem, S pazarlom magamat rosszra, jóra. Ó én! ó én! kis csodató Titokzatos hívogató Örök csepp, mélységes meder Mennyek kútját merő veder, Mely ha magában elmerül A mindenségben teljesül. Napok Képeskönyv máma a világ, A város felett kék az ég, Sietnek setét emberek, Nem csuda, van dolguk elég. Sok tarka csokros kirakat, Telt virágoknak kelyhe tárt. Látok koldust, ruhája rongy, Látok selymes, népes bazárt. A tarka jelenéseken Nem botránkozik meg szemem, A sok "miért" felesleges, Minden, minden természetes, Megbámulni mindent szabad, Kevés szöveg sok kép alatt. Ma kristálytiszta könnyű kedvem, Ma színekkel rakott napom. Meglapulok Isten ölében Ki a könyvet tartja kezében S az életet lapozgatom. Holnap, tán holnap a világ Felolvad mámoros zenében. Elömlik örömmel és mézzel Emberszívem a mindenségen. Érthetetlen vad mély nyögések Minden barázda szerelem. Lesznai Anna: Lesznai-Képeskönyv (Corvina Könyvkiadó, 1978) - antikvarium.hu. A világ szép, mert szülni kell, A koldus bús, mert élni kell.
Bede Anna: Harang a körtefán Gyermekkorom áldott jelképe: Harang a körtefán. Összegyûlt a szôlôhegy népe A hangja hallatán. Nagymama volt a kondítója, S magas tetônk alatt Megtelt mind a hat hosszú lóca, Ha jött a pánci pap. Hová tûnt az a bámész gyermek! S a harang hova lett? Csak sárga körték csilingelnek A fán, a fû felett. Hová lett annyi szép vasárnap? Ki és mit ünnepel? Könyörgéseink merre szálltak És hova tûntek el? Már kivágták a körtefát is. Reccsenve tört az ág... Nagymama sírján ott virágzik Hat szál harangvirág. Megkondulnak azok vasárnap És minden ünnepen, S a gyászolók halkabban járnak A szûk ösvényeken. Nagymama hamvát kô takarja Már, nem virágbozót. Szívem ráng, mintha megszakadna, Azzal harangozok. És dalolnak és orgonálnak Fák, puszták s tengerek: "Hála legyen az ég urának, Ünnep jön, emberek! " Bede Anna: Nem megyek sétálni A fákra most is hó tapad, A szél hívó dalait zengi, De a havas fenyők alatt Már nem jön értem senki. Végigjártam egy életet, Már nem csábít el bármi, Már nem hallgatok senki másra, Múltból jövő csaló hívásra Már nem megyek sétálni.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Mar nagy szukseg lenne ra. Előzmény: Sarkany (-) Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
Mikrobusz kontra személyautó: halálos baleset a 4-esen A baleseti helyszínelés és a műszaki mentés idejére a főút érintett szakaszát fél pályán lezárták. 2014. 12. 07 12:30 MTI Egy ember meghalt, kettő megsérült a 4-es főút fegyverneki szakaszán vasárnap délelőtt történt balesetben - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Pásztorné Kovács Ágnes tájékoztatása szerint a főút 128. kilométerszelvényében, Fegyvernek külterületén személyautó mikrobusszal ütközött. A baleseti helyszínelés és a műszaki mentés idejére a főút érintett szakaszát fél pályán lezárták. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!