Natascha Kampusch: 3096 nap, Scolar Kiadó, 2010, 262 oldal, 3250 Ft (ford. : Bán Zoltán András) A tízéves Natascha Kampusch-t 1998-ban, Bécs külvárosában rabolta el Wolfgang Priklopil 36 éves híradástechnikus, amikor a kislány reggel iskolába tartott. Nyolc és fél éven át tartotta fogva, előbb egy alaposan elrejtett, hangszigetelt pincében, később fent, a házában. A lány 18 évesen, 2006 augusztusában szökött el, mikor a férfi egy pillanatra őrizetlenül hagyta őt a kertben. Natascha Kampusch azóta magánúton befejezte a középiskolát, jelenleg egy osztrák televíziós csatornán vezet beszélgetős műsort. Szabadulása óta több nagyobb interjút adott, könyvet is írtak róla kettőt ( egyiket az édesanyja), készült történetéről dokumentumfilm, és állítólag amerikai játékfilm is fog, Kate Winslettel a főszerepben. A furcsa szinte az, hogy maga Natascha Kampusch csak most jelentkezett a saját könyvével. A magyar kiadás borítójára is kiemelt szöveg szerint most érkezett el a gyógyulási folyamatban oda, hogy (újra) beszélni akar a történtekről.
Még a Siemensnél lettek közeli barátok és közös építőipari vállalatot is létrehoztak. Ernst gyakori látogató volt Wolfgang házában Natascha fogsága alatt, ráadásul találkozott is vele, amikor elugrottak néhány szerszámért Ernst házához. Állítása szerint nem tudta, hogy ő Natascha Kampusch, de ez hazugság. Wolfgang Priklopil egy furgonba tuszkolta be Nataschát 1998-ban/Fotó:Northfoto Wolfgang ugyanis elárulta neki, hogy elrabolt egy gyereket és pincéjében tartotta fogva, de azért nem árulta el az igazságot a rendőröknek, mert félt, hogy kapcsolatba hozzák a rablással. Azzal is vádolják, hogy néhány órával Wolfi halála elment a házához és számítógépeket, Natascharól készült fényképeket tüntetett el szem elől. Ártatlansága pedig abban is megkérdőjeleződik, hogy egy tanú szerint Natascha elrablásánál a furgonban két ember ült. Arról nincs információ, hogy ki is lehetett, de az sincs kizárva, hogy Ernst volt az. Az esetet több nyomzó is vizsgálta, egyikük viszont rejtélyes körülmények között meghalt.
Összefoglaló 1998. március 2-án az iskolába vezető úton a tízéves Natascha Kampuscht az akkor 35 éves, állástalan híradástechnikus, Wolfgang Priklopil egy fehér furgonba tuszkolta. Órákkal később az elrabolt kislány lepedőbe csavarva egy sötét pincében találta magát. Nyolc év múlva szabadult ki, a gyerekkora fogságban telt el. A 3096 napban Natascha először meséli el hihetetlen történetét: nehéz gyermekkorát, hogy mi történt pontosan elrablásának napján, hosszan tartó rabságát az öt négyzetméteres pincében, valamint a mentális és fizikai megaláztatásokat, amelyeket elrablója, Wolfgang Priklopil okozott neki. A 3096 nap valójában az emberi lélek diadalának története. Natascha a majdnem elviselhetetlen kilátástalanság helyzetében is lassan megtanulta, hogyan manipulálja fogva tartóját. Megtudjuk azt is, hogy az esélytelenséggel szembeszállva hogyan próbált kiszabadulni a fogságból. Tudjon meg többet!
A későbbi nyomozás során számos ellentmondásos kérdés merült fel - például az édesanya bűnrészessége, az otthoni szexuális jellegű kizsákmányolás (fényképek) -, ezeket Natascha Kampusch nem kommentálja, viszont az első fejezetet teljes egészében a családjával való kapcsolatának szenteli. Ez alapján egy problémákkal terhes, de alapvetően szeretetteli család volt az övé: szigorú anya, kocsmatöltelék apa, megromlott kapcsolat és egy duci, kudarcokat gyűjtő kislány. Natascha Kampusch történetében a szabadulása utáni események legalább olyan érdekesek, mint a fogság alatti évek. Miért vette meg elrablójának házát? Végül lakott-e benne? Milyen érzések töltik el, mikor visszatér oda? Milyen problémákkal szembesült új élete kezdetén (anyagi problémák, szokatlan szabadság, médiahecc stb. )? Nehéz-e számára randizni? Azt az életet kapta-e celebként, amit remélt? Hogy lehetséges, hogy annyi év szenvedés után képes vállalni a píár-interjúk sokaságát, a könyvbemutatókat? Ezekre mind nem kapunk választ.
Blissenobiarella 2017. november 13., 18:01 Kétségekkel ültem le megnézni ezt a filmet, mert nagyon erősen tartottam tőle, hogy túlságosan thrilleres irányba viszik el ezt a filmet a nézők kedvéért. De kellemesen csalódtam. Egyedül a szexjeleneteket sokalltam, borzasztóan gyomorforgató volt – pedig tudomásom szerint erről maga Natascha sosem beszélt nyilvánosság előtt, szóval ha máshol nem is, itt közbeszólt a művészi szabadság a történetet illetően. Ettől eltekintve valóban csak dicsérni tudom a filmet. A színészválasztás több, mint kiváló, a két főszereplő elképesztő alakítást nyújt. Nehéz összemérni őket, nekem a Priklopil-t játszó Thure Lindhart egy hajszálnyival meggyőzőbb volt, de Natascha szerepében mind a két lány szintén nagyon jól játszott. Hatással volt rám ez a film. Megrökönyödtem, hiszen egészen más egy dokumentumfilmben meghallgatni, vagy a könyvében elolvasni, miket élt át Natascha ennyi éven keresztül, és egészen más végignézni – még ha színészek játsszák is el. Többször összeszorult a gyomrom, egyszer-kétszer meg is állítottam a filmet nézése közben.
Irodalom- Petrarca Francesco Petrarca költészete (Áldott a nap, a hó, az év Ti szerencsés füvek, boldog virágok Pó, földi kérgem bárhogy is sodorj ad Magamban, lassan, gondolkodva járom) 1. Keress példákat halmozásra és megszemélyesítésre a három, szöveggyűjteményben olvasható Petrarca-versben! 2. Állítsd párhuzamba a Ti szerencsés füvek… című vers tájra vonatkozó jelzős szerkezeteit a szeretett nőalakkal! Milyen testi vonásokat idéznek vajon a második versszak sorai? 3. Hol van a fordulópont ebben a versben? Milyen változást hoz ez a mondatszerkezetekben, igemódokban, jelzőkben? 4. Mire vonatkozik a vízen sodródó földi kéreg metaforája, és mire a jó széllel szálló nyíl hasonlata a Pó-versben? Milyen irányban halad az egyik és a másik? 5. Találj magyarázatot arra, miért íródtak nagybetűvel a Lomb, a Fény és az Otthon szavak! 6. Hogyan utal a vers a folyó legyőzhetetlenségére, és mit mond az emberi szellemmel kapcsolatban? Milyen viszonyban van a két dolog egymással? 7. Kihez beszél a költő a különböző versekben?
Mutasd be Petrarca életét és költészetét! Kérdések: • Mi tudunk Petrarca életéről és munkásságáról? • Melyek voltak költészetének legmeghatározóbb témái? • Hogyan hatottak költészetére az antik latin szerzők? • Hogyan hatott költészetére Szent Ágoston és a Vallomások? • Ki volt a múzsája? Mit tudsz róla? • Mi ihlette a Daloskönyv megszületését? • Hogyan építette fel a Daloskönyvet? • Hány szonettet tartalmaz a Daloskönyv? • Mi a szonett? • Miből fakadtak Petrarca istenes versei? Milyen jelentőségük van ezeknek a költeményeknek? Ti szerencsés füvek, boldog virágok… Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is!
Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. A vers műfaja dal, hangulata gyötrődő, elégikus, ugyanakkor elragadtatott is. Korstílus: reneszánsz. Témája a féltékenység, amely a szerelem bizonyítéka. Újszerű a versben megjelenő szerelmi érzés ambivalenciája. A természethez való egyértelműen pozitív viszony hirtelen megváltozik, amikor a beszélő már a tájra is féltékeny. Kifejezőeszközök: megszemélyesítés, költői jelzők, felkiáltások A vers megszólítottja a természet: a beszélő a természethez fordul. Ez a megszólítás adja meg a mű alaphangját. A Ti szerencsés füvek, boldog virágok… valójában nem a szeretett nőről szól, hanem a szerelmes férfi érzéseiről és magáról a szerelemről. Valójában a beszélő személyisége, szenvedélye és önmegfigyelése áll a középpontban. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell a reneszánsz művelődéstörténeti korszakról tanultakat. A rím és rímelés jelenségére is építünk. Ebből a tanegységből megismered az itáliai reneszánsz költőjének, Francesco Petrarcának a művészetét. Megismerkedsz a szonett versformájával, és egy művön keresztül látni fogod a szubjektív líra sajátosságait is, az érzések és szenvedélyek művekre gyakorolt hatását. Itália egyik legszebb, napfényes, hegyekkel-völgyekkel tarkított tája Toszkána. Ideális hely a világtól visszavonultan alkotó művészeknek, szerelmeseknek. Ezen a tájon élt és alkotott az olasz reneszánsz első kiemelkedő verselője, Francesco Petrarca is (francseszkó petrarka). Két korszak határán élt. A középkor vallásos áhítata és a reneszánsz ember iránti csodálata hatja át műveit. Már az emberi lélekben rejlő értékeket is felfedezi. Petrarca 1304 és 1374 között élt, Európa számos nagyvárosában megfordult. Nagy műveltségre tett szert.