Még a gyakorlott háziasszonyokon is kifoghat a süteményekhez való csokimáz készítése. Amíg nem egyenletes, fényes és könnyen szeletelhető, nem mondhatjuk, hogy tökéletes. A trükk a részletekben rejlik. Mutatunk három módszert és pár apróságot, amely segítségével tökéletesíthetjük a csokoládémázunkat. Olvasztott csokoládé A süteményhez használt csokit vízgőz felett olvasszuk, hiszen nincs szüksége olyan magas hőmérsékletre az olvadáshoz. Házi forró csoki por recept. A tej- és fehér csoki alacsonyabb hőfokon is olvadásnak indul, mint az étcsokoládé. Ezt azért érdemes észben tartani, mivel ha túl magasra csavarjuk a lángot a csokoládé összeugorhat. Miután folyós állagú lett a tej-, vagy az étcsokoládé, hagyjuk kihűlni és utána olvasszuk fel újra, most már hozzákeverve az előírt mennyiségű vajat. A fehércsokihoz nem szükséges további zsiradék hozzáadása, de pár csepp citromlével fényesebbé tehetjük. Csokimáz kakaóporból Instant kakaóból nem lehet igazán jó mázat készíteni, ezért mindenképpen keserű, 20%-os kakaót használjunk.
DIY Magazin Kreatív ötletek, érdekességek a DIY világból Ahogy közelednek a hideg esték egyre inkább vágyunk a meleg és finom, szívet- lelket melengető édes italokra. Ha szereted a sűrű forró csokit, akkor nem kell feltétlenül a boltit megvenned, hanem nagyon könnyen elkészítheted házilag is néhány hozzávalóból. Akár egyszerre nagyobb mennyiséget is készíthetsz a porból, melynek egy részét a család élvezheti, másik részét pedig a megajándékozottak kortyolgathatják majd elégedetten a karácsonyfa alatt. Csoki készítés házilag gyorsan. Házi forró csoki por készítése: Amire szükséged lesz: 2 csésze porcukor 1 csésze keserű kakaópor 1/2 csésze tejpor 1 teáskanál só Befőttes üveg, vagy csatos üveg Opcionálisan 1/2 csésze csokoládé pasztilla (csoki chips), ízléstől függően fehér, tej-vagy étcsokoládéból. Egyes fűszerek még pikánsabbá tehetik: csili, ánizs, kardamom, szegfűszeg, vanília, fahéj. 1. lépés Keverd össze a por alakú összetevőket egy turmixgépben, amig teljesen egységes mixet nem kapsz. 2. lépés Ha szeretnél keverj hozzá egy kevés csokoládé pasztillát, így a forró csokid még csokisabb és finomabb lesz majd.
Gyere facebook-oldalunkra és legyél velünk holnap és holnapután és azután is, hogy egyik receptről se maradj le!
A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző "realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja. Előadó: Bódi Kinga művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének megbízott osztályvezetője, a kiállítás kurátora.
című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz. Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel. Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség. Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző "realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése.
Katalógusbemutató | Beszélgetés a Gerhard Richter. Valós látszat című kiállítás katalógusáról Online jegyvásárlás 2021. október 14. 20:30 - 21:30 Katalógusbemutatónkon egy izgalmas beszélgetés keretében a kötet szerzői, Bódi Kinga, a kiállítás kurátora, valamint Fehér Dávid és Zemlényi-Kovács Barnabás művészettörténészek kalauzolják el a látogatókat a Richter életműben. Szó lesz többek között a kötetben megjelenő tanulmányok keletkezési körülményeiről, a Richter-családról, továbbá a tárlathoz kapcsolódó Benjamin Katz fotósorozatról is, melyet a művészről készített a műtermében. Több, mint egy hónapja látogatható az időszaki kiállításunk, így a beszélgetés résztvevői kitérnek arra is, hogy milyen reakciók érkeztek eddig a közönség részéről a tárlat megtekintése után. A katalógus szerzői könnyed beszélgetés keretében mutatják be tanulmányaikat Emőd Péter művészeti újságíró moderálásával. Az esemény a Múzeum+ Ferenczy est program keretében valósul meg.
Noha elismert festő volt már Kelet-Németországban is, vélhetően soha nem válhatott volna ekkora művésszé, ha nem szabadul meg az addig őt korlátozó "ideológiai kényszerzubbonytól" – mondta Evelin Hust. Bódi Kinga, a tárlat kurátora kiemelte: Gerhard Richter sokoldalú, szenzitív, sokszor önironikus művész, akit nem lehet besorolni egyetlen stílusba vagy iskolába sem, a kiállítás ezért nem is kronologikus sorrendben halad az életműben, hanem tematikus csomópontok mentén. A csaknem kilencvenéves művész tavaly bejelentette, hogy lezárta festői életművét, az alkotással azonban nem hagyott fel teljesen: a budapesti tárlatra például egy húsz rajzból álló sorozatot készített, amely a kiállítás első termében fogadja a látogatót. Erős párhuzamokat mutat ezekkel a friss munkákkal az 1957-es, Elba című grafikai sorozat, amely még az NDK-ban készült, a szemközti falon pedig Richter ikonikus fotófestményeinek néhány darabja látható. Bódi Kinga felidézte, a festő 1961-es disszidálása után Düsseldorfba kerülve teljesen újrakezdte életművét, ismét beiratkozott az egyetemre, kereste a saját nyelvét.