Teleki József: A' magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szóllásmódok által c. tanulmánya határozottan állást foglalt a neológia mellett. Révai Miklós: Elaboratior grammatica hungarica Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő Kazinczy Ferenc volt a nyelvújítás vezére. Szervező munkájával, kötetekre rúgó levelezésével szellemi központtá tette a Zemplén megyei Bányácskát (amelynek ő maga adta a Széphalom elnevezést). Kazinczyt politikai múltja (akkoriban szabadult ki a Martinovics-féle összeesküvés miatt a börtönből), írói és szervező, irányító munkássága a neológusok vezérévé avatta. 23. Kazinczy Ferenc életműve. Kazinczy munkásságának kezdetén (a 18. század végén) fordítani kezdett, és ennek során a stílusra és a nyelvre terelődött a figyelme. Fontosnak vélte, hogy idegen nyelvi minták alapján áttett szavakkal és kifejezésekkel, fordulatokkal bővüljön a magyar nyelv készlete. A 19. század első évtizedében azután nemcsak a neológia (a stílus-, és az először csak óvatos szóújítás), hanem az érte való harc mellett is elkötelezte magát.
Kétszázhatvan éve, 1759. október 27-én született Érsemjénben Kazinczy Ferenc költő, író, műfordító, irodalomszervező, a magyar nyelvújítási mozgalom vezéralakja. Simó Ferenc festőművész Kazinczy Ferencről készített portréja (Fotó: MTI/Czimbal Gyula) Régi, jómódú nemesi családban született, apja táblabíró volt. A sárospataki kollégiumban poétikai és retorikai tanulmányokat folytatott, jogot és teológiát is hallgatott, elsajátította a latin, a német, az ógörög és a francia nyelvet. 1775-ben közreadta első munkáját, majd lefordította Bessenyei György (1746–1811) első humoros-filozófiai regényét, amelyet németül írt, a Der Amerikanert, munkáját a szerző is megdicsérte. Az iskola elvégzése után Kassán, Eperjesen, majd Pesten folytatott joggyakorlatot, közben táncolni, fuvolázni, festeni tanult. Sáros és Abaúj megye táblabírájává nevezték ki 1784-ben, Kassán telepedett le, és tagja lett a miskolci Erényes Világpolgárok szabadkőműves páholynak. Kazinczy ferenc nyelvújítás. 1786-ban elhagyta a közigazgatási pályát, amikor Kassa székhellyel tíz vármegye iskolafelügyelőjévé nevezték ki.
2. A nyelvújítás szakaszai: 1. : Bessenyei fellépésével a magyar irodalom művelése, a nyugati irodalmakkal azonos szintre emelése nemzeti programmá lett. Az írók figyelme szükségszerűen irányult a nyelv kérdéseire. (Baróti Szabó Dávid, Dugonics András, Bartzafalvi Szabó Dávid) 2. : 1795: Debreceni Grammatika: az első teljes magyar nyelvtan, ortológus beállítottságú. (Verseghy Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Vályi András, Kultsár István, Csokonai V. M., Wándza Mihály, Folnesics Lajos) Sok jel mutat arra, hogy a neológia előtérbe fog kerülni. 3. Kazinczy Ferenc Antikvár könyvek. : Kazinczy tudatosan kirobbantotta azt a háborút, amelyben annak kellett eldőlnie, hogy a magyar nyelv fejlesztése a nyelvőrzés vagy a nyelvújítás elvei alapján történjen. 1808: Magyar régiségek és ritkaságok: erősen támadta az ortológusokat (Kazinczy) 1813: Mondolat 1815: Felelet a Mondolatra (Kölcsey, Szemere) Az egy évtizedig tartó vitát Kazinczynak az Orthologus és Neologus; nálunk és más nemzeteknél c. tanulmánya zárta le: "Jól és szépen az ír, a' ki tüzes orthologus, és tüzes neologus egyszer' smind, 's egységességben és ellenkezésben van önmagával. "
Ekkortól szinte remetei magányban élt családi birtokán, Szatmárcsekén. Az 1832–36-os országgyűlés feloszlatása után megkezdődött az ellenzékkel való leszámolás, perbe fogták többek között Kossuth Lajost (már az országgyűlés ideje alatt) az Országgyűlési Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt és báró Wesselényi Miklóst, a reformpárti politikai ellenzék vezéralakját. Kölcsey Kossuth ügyében feliratot írt (1836), Wesselényinek pedig jogi képviseletére, védelmére készült. A közéletből való kényszerű visszavonulás nem jelentett Kölcsey számára szakítást a politizálással. Hivatalos ügyeiben tett utazása során megfázott, és ismételten megbetegedett. Amúgy is gyönge szervezete már nem bírt ellenállni az újabb betegségnek, 1838 augusztusában, 48 éves korában meghalt. Vajda Viktor: Kölcsey élete, Bp., 1875. Kerecsényi Dezső: Kölcsey Ferenc, Bp., 1940. Riedl Frigyes: Kölcsey Ferenc, Bp., 1939. Vértesy Jenő: Kölcsey Ferenc, Bp., 1906. Angyal Dávid: Kölcsey Ferenc, 1927 (In:It. Füzetek 16. ).
A községet szép fekvése, jó levegője miatt számos hazai és külföldi vendég keresi fel. A látogatókat ezer kiadó szoba, számos panzió és kemping fogadja.