Bár a bejárat vasajtóval van lezárva, a 354 méter labirintusszerű járatok 1993 óta előre meghirdetett időpontokban a nagyközönség számára is megnyílnak. A BEBTE túravezetői évente közel 600 főt kalauzolnak el a gyönyörű kristályformációs barlangban, amelynek látogathatóságáról bővebb információ ITT érhető el. Tündérkapu A Nagy-Strázsa hegy még egy csodaszép helyet rejt a Sátorkőpusztai barlangon kívül, a különleges csengésű Tündérkaput. A hely legegyszerűbben a Kis-Strázsa hegyi tanösvény felől közelíthető meg, ahonnan jó 1, 5 km-t kell sétálni a Remete-völgyön keresztül. Új turisztikai fejlesztést adtak át a Tenkes-hegyen. Bár turistajelzések nincsenek, a Sátorkőpusztai-barlang jó orientációs pont lehet, ugyanis a Tündérkapu nagyjából 50 méterre mellette található. A karsztos barlang tetején több mennyezeti "kijárat" is van, míg oldalában jól megfigyelhetőek a hévizek oldotta gömbfülkék. Mivel az egész terület védett és a barlangban hollók költenek, ezért tájékozódjunk mindig előzetesen a Duna Ipoly Nemzeti Park oldalán, hogy nincsenek-e látogatásra vonatkozó korlátozások.
A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvényt bejárva ezeket a melegkedvelő növényeket ismerhetjük meg, tarkítva a dolomitra jellemző ritka növényekkel. Így például utunk során láthatunk ősszel tűzvörösre színeződő cserszömörcét, az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyánt, szárazságkedvelő molyhos tölgyet. Megismerhetjük a dolomit kőzet sajátosságát, az ún, "dolomitjelenséget". A nyílt dolomit sziklagyepeken pedig megtalálhatjuk a dolomit alapkőzetén virító, illatos Szent István király szegfűt és a magyar gurgolyát is. A Kőlik-völgyi sziklahasadékok, üregek denevéreknek és két énekesmadarunknak, a hollónak és a kövirigónak is biztosítanak élőhelyet. A tanösvényhez készült vezető füzet 7 állomáson keresztül mutatja be részletesen e csodálatos területet.
2021. szeptember 17. 19:31 péntek A tanösvény fejlesztése során nemcsak a szakmai tartalom és bemutatás frissül, de a használaton kívüli talajeróziót gyorsító utakat lezárják, valamint a hegytetőn pihenőpontot alakítanak ki. 2021. 09. 18-19-én nem lesz járható a tanösvény, a hegyre vezető minden utat lezárnak. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság megújítja a Strázsa-hegyi tanösvényét a LIFE IP GRASSLAND-HU és a LIFE4OaksForests projektek keretén belül. Az gyepeket és erdőket érintő két projekt tevékenység éppen úgy kiegészíti egymást, ahogy maguk a kezelt és bemutatandó élőhelyek; a pannon lejtősztyeppek, galagonyás-kökényesek és a regenerálódó pannon molyhos tölgyesek. A tanösvény kialakításában nagy szerep jut a LIFE IP GRASSLAND-HU projekt önkénteseinek, az Új Akropolisz Nemzetközi Közhasznú Egyesületnek, akik a szeptember 11-12-ei hétvégén megkezdték a tanösvény kitakarítását, ezzel is segítve annak fejlesztését. A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt keretén belül ez volt az első önkéntes nap, melyet számos fog még követni a projektterületen szükséges kisebb helyi munkák elvégzésére.
2021-01-08 11:20 Minden idők legsikeresebb zsidó sportolójáról, a szombaton százéves Keleti Ágnesről nevezik el a szertorna-bajnokságot ettől az évtől Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet pénteken. Száz évéből közel hatvanat Izraelben élt meg a magyar-zsidó sportolónő, aki tíz olimpiai érmet szerzett, s ebből öt aranyat. Tel-Avivban a torna-válogatott szövetségi kapitánya volt, és tanárképzéssel foglalkozott, részben ő teremtette meg ennek a sportágnak az alapjait az országban. – nyilatkozta a yneten a százéves legendás sportolóról Chaya Halperin, volt kollégája, aki a róla készült könyv egyik fejezetét írta. Keleti Ágnes az 1956-os melbourne-i olimpiai játékokon 35 évesen négy arany- és két ezüstérmet nyert Magyarországnak, majd Izraelben telepedett le. Megismerkedett Biró Róbert, szintén magyar származású testnevelő tanárral, összeházasodtak, majd két fiuk született, Daniel és Rafael. Izraelben Keleti Ágnes a helyi testnevelési főiskolán, a Wingate Intézetben tanított, ahol mintegy 30 éven át tornászok és testnevelő tanárok generációit képezte, és emellett népszerűsítette Izraelben a szertorna-sportot.
1981-től a Zsidó Sporthírességek Csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. 1995-ben MOB Olimpiai aranygyűrűt kapott, 2002-ben a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) beválasztotta a Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé, 2003-ban MOB Érdeméremmel tüntették ki, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2005-ben megörökítette kéznyomát és aláírását a Magyar Sportcsillagok Falán, 2008-ban bekerült a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé, 2011-ben Magyar Tornasportért Díjat, Elnöki Érdemérmet és MOB emlékplakettet, 2015-ben Prima Primissima díjat kapott. 1992-ben a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának alapító tagja volt. Mozgalmas életútjára a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című sikeres könyvében emlékezett vissza. 2020-ban jelent meg a Keleti 100 – Mert szeretek élni, a kötetet több mint száz fekete-fehér és harminc oldalnyi színes fotó teszi teljessé. Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornászról nevezi el közelmúltban felújított tornacsarnokát az Újpesti Torna Egylet.
Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen választotta a nyugdíjas életformát. Keleti Ágnes az utóbbi négy évben Budapesten élő Rafael nevű fia mellé költözött, ahol a koronavírus járványig igen aktívan élt, kirándulni és utazgatni járt, sportgyakorlatokat végzett A magyar sport történetében már korábban is akadt a századikat elérő, sőt túl is lépett olimpiai bajnok: T arics Sándor vízilabdázó, 1936 aranyérmese. "Amikor a hetvenhetedik születésnapomon nagyon egyedül éreztem magam és semmi olyan érdemesnek vagy érdekesnek mondható feladatot nem láttam, amiért érdemes lenne élni, elhatároztam, hogy az évek folyamán papírra vetett firkálásaimból megpróbálok egy "memoár"-t összeállítani. Igyekeztem őszintén írni a történésekről, bár lehet, hogy az évek múlásával az emlékek és az események megszépültek vagy eltorzultak, talán feledésbe merültek – de ami lényeges volt, az megmaradt. " (Keleti Ágnes: Egy olimpiai bajnok három élet) Több kitüntetésben is részesült. 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta.
De ez sem biztosított menedéket, és amikor 1944. március 19-én a német hadsereg bevonult Budapestre, Ágnes szerzett – nem kevés pénzért – egy Juhász Piroska névre szóló igazolványt, új identitást vett fel, és Varga szűcsmesterékkel együtt, akiktől az igazolványt megvásárolta, házicselédként leköltözött Szalkszentmártonba, hogy ott vészeljék át az ostrom hónapjait. Ágnes édesapja Auschwitzban halt meg, Sárkány is megjárta Mauthausent, de csonttá soványodva hazakeveredett. Kaptak a Dob utcában egy lakást, odavették a mamát, és újrakezdték az életüket. Éremeső a kommunizmusban Ágnes a Postásban folytatta a tornát, és be is került az 1946-ban megalakított olimpiai keretbe, amelynek – minő véletlen – az őt korábban beáruló Csillik Margit, azaz "Maca" volt a szövetségi kapitánya. Ágnes – hivatalosan Sárkányné – 1947-ben megnyerte az országos bajnokságot, s ugyanabban az évben négy számban győzött a Balkán-bajnokságon. (Ugyan mit keresett Magyarország ezen a viadalon? ) És 27 évesen – legalábbis úgy tűnt – mehetett élete első olimpiájára, Londonba!
1939-ben 18 évesen mutatkozott be a válogatottban, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot – papírokat vásárolva magának, Juhász Piroskaként – Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás versenyzője volt, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok – ezzel kivívta az örökös bajnoki címet -, hétszeres csapatbajnok lett. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.