Lajos-féle olasz carbonara Lajos ezt is nagyon keni-vágja! Chili oil noodles, avagy a chilis-olajos ázsiai tészta Frissen az igaz:) Gombás-cukkinis tarte Szaladjatok piknikezni!
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Szaftos, sajtos zöldséges lasagne: a legfinomabb hús nélküli rakott tészta - Recept | Femina. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A bolognai port kikeverjük a 3 dl vízzel, 200 g paradicsomszósszal és összefőzzük a zöldséggel. A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, kinyújtjuk (én két adagban nyújtottam), felszeleteljük. (Nagyon jól kezelhető tészta, jó vékonyra lehet nyújtani. ) A tepsi alján eloszlatunk egy kevés tölteléket, letesszük az első adag tésztát. Majd erre jön a töltelék, újra tészta, újra töltelék, tészta és kb. egy evőkanálnyi töltelék a tetejére. Plusz én tettem reszelt sajtot is a tetejére. Előmelegített sütőben megsütjük. (180 fokon kb. 30-35 percig sütöttem, 24×16 cm-es tepsit használtam. ) Szénhidrát és kalória: (sajt nélkül számolva) A tészta kb. Mexikói zöldséges lasagne - FittKonyha. : 65 g ch és 343 kcal. A töltelék kb. : 177 g ch és 955 kcal. Összesen: 242 g ch és 1298 kcal. 6 szeletre vágva, 1 szelet: 40 g ch és 216 kcal. A Facebook-on itt találsz meg: Az Instagramon pedig ITT tudsz követni (Ott viszont nem csak étel/életmód posztok vannak, szóval csak erős idegzetűeknek:))
A tetejére tészta kerüljön! Egy lábasban megolvasztottam 1 ek. vajat, adtam hozzá 1 ek. lisztet és habverővel habzásig kevertem. felöntöttem 2 dl zöldséglével, elkevertem és 2 dl tejet is adtam hozzá. Állandó kevergetés mellett besűrítettem. Zöldséges lasagne | Alajuli receptje - Cookpad receptek. Só, színes bors és egy evőkanálnyi kékpenészes sajt került még bele, majd az egészet a tészta tetejére öntöttem. Az edényt lefedtem egy alufóliával és 180 fokra előmelegített sütőbe toltam. Kb. 1 órán át sült, az utolsó 10 percre levettem a fóliát a tetejéről. Jó étvágyat!
Kb. fél óra sütés következett, míg a sajt rápirult kicsit. Ha kihűlt szépen szeletelhető. Forrás: Pálmafa Project Blog, Zsuzsi blogja Kérdése van?
Ezt ismételjük addig, míg el nem fogynak az alapanyagok. A lasagne tetejét tésztával és paradicsomszósszal zárjuk, majd szórjuk meg bőségesen sajttal. Fedjük le a tálat fóliával, majd süssük a lasagne-t 30 percig. Ha letelt az idő, szedjük le a fóliát, majd anélkül is süssük további 15 percig. Hagyjuk picit hűlni, mielőtt szeletelnénk.
A kötet elé Forrás: Reisinger János: "A Biblia a magyar képzőművészetben" c. könyve (Bp., 2008. ) Ez úton is köszönetünket fejezzük ki a szerzői jogok tulajdonosainak, hogy hozzájárultak a oldalain történő közzétételhez. A képzőművészet nemcsak a valóságból, az irodalomból, hanem mint valami pelikán, önnönmagából is él. Ez persze a zenére, az irodalomra éppúgy érvényes. Művek műveket ihletnek, s olykor hatalmasabb befolyással, mint bármi más. Ha Michelangelo nem lett volna, modern szobrászat sem lenne, vagy nem úgy, ahogyan kifejlődött, ha a Sixtus-kápolna 240 alakos freskóját nem ismernénk. Szalay Lajos grafikáját sem illeszthettük volna gyűjteményünk legelejére. Michelangelo a festészet nyelvére fordította le a Bibliát, a teremtéstől az utolsó ítéletig, s ha van részlete, mely nem pontosan egyezik a Könyvek könyvével, az egész Sixtus-kápolnától mégsem vonhatjuk meg csodálatunkat, különösképp Ádám teremtésétől, Jónás, Jeremiás, Dániel, Jóel ábrázolásától. Michelangelo: A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (részlet), 1508–12 Szalay Lajos teremtő Istene is magán viseli Michelangelo ihletése nyomát, szoborszerűen súlyos megjelenése és a rajzosság könnyedsége különös ellentétet képez: egyszerre látjuk a Példabeszédek 8. fejezetéhez hasonlóan játékosnak, és egyszerre a Náhum könyve legelejéhez hasonlóan fenségesnek a Földet teremtő Istent.
Boros Miklós: Vízparti találkozás A Biblia az európai kultúrában mindig többet jelentett egy könyvnél: az európai művészet történetében közel kétezer éven át a Biblia eseményeinek, szereplőinek vagy a hozzájuk kapcsolódó morális tartalmaknak az ábrázolása állt a középpontban. Képzőművészeti interpretációiban a Biblia a közös kultúrkincs egyetemes forrása, ismert és mégis számtalan jelentésrétegben értelmezhető. Történeteit a művészek kezdettől fogva aktualizálták, jelenidejűvé tették. A 20. századi modern művészetben megőrződött a Biblia minden korábbi felhasználási módja, de a súlypont a közösségi szempontok felől az individuális megközelítések felé tolódott: a bibliai szereplők az alkotó szubjektív világának megfelelően sorskérdésekkel és drámai léthelyzetekkel szembenéző személyiségek. A képeken ritkán jelenik meg a művész, mivel az egész kép a művész önkifejezése. Ezzel összefüggésben felértékelődtek az olyan bibliai témák, amelyek egzisztenciális problémák felvetésére adtak lehetőséget: így például a Bűnbeesésben a tudás, Káin gyilkosságában az erkölcs, Jákob alakjában a hit, Jónás történetében a kötelesség, Krisztus passiójában az áldozat, az apostolok személyében a hűség dilemmái.
Ő csak azt tudatosította, hogy valamiféle király született az országában, így aztán az életére kell törni, nehogy az ifjú törjön majd az ő trónjára. Megveszekedett hatalomféltés! Félelmetes eltorzulás! Isten angyala azonban Józsefet álmában figyelmeztette, s ő feleségével és a gyermek Jézussal elindult Egyiptomba ( Mt 2:13–18). Szinyei Merse Pál nem a vérfürdő bemutatását választotta egyetlen bibliai festményének témájául, hanem jó érzékkel az anyai féltést és fájdalmat hangsúlyozta egy elbúvó asszony arckifejezésén és testtartásán. Érezzük, a következő lépés, hogy hozzá toppannak be a katonák. Gyárfás Endre azonban a középkortól Brueghelen, Poussinen átívelő hagyomány alapján a tömegmészárlást festette meg. Menekülés Egyiptomba <<< Fel >>> Keresztelő János < Előző Következő >
A betlehemi gyermekgyilkosság Szinyei Merse Pál: A betlehemi gyermekgyilkosság, 1866, olaj, vászon, 45x37, 5 cm, magántulajdon Heródesről, az edomita – félig zsidó, félig pogány – uralkodóról nem sok jót jegyzett föl a történelem. Josephus Flavius A zsidók története című könyv szerzője például így mutatja be végnapjait: "A halál küszöbén még a következő gyalázatosságot eszelte ki: megparancsolta, hogy a nép előkelői jelenjenek meg előtte; de ez igen nagy tömeg volt: az egész nép előkelői összegyűltek, mert mindenki engedelmeskedett a parancsnak, hiszen az ellenállókat halálbüntetéssel fenyegette meg. Ezt a rengeteg embert a király, aki egyformán kegyetlenkedett bűnösökkel és ártatlanokkal, bezáratta a cirkuszba, azután magához hívatta húgát, Salomét és annak férjét, Alexast, s közölte velük, hogy nemsokára meg kell halnia, mert irtózatos fájdalmakat szenved... Mihelyt észreveszik, hogy kiadta lelkét, vétessék körül a cirkuszt katonákkal, de ne mondják meg nekik, hogy ő már meghalt – csak majd azután, ha feladatukat elvégezték –, és nyilaztassák agyon a cirkuszba zárt zsidókat.