Mások azt állítják, hogy az Easter az ősi germán eostarun, azaz hajnal szóból eredeztethető. Keresztény húsvét A keresztény vallás a húsvét ünnepén Jézus Krisztus feltámadására emlékezik. Nagyböjt alatt senki nem ehetett húst, csak vizet, zöldséget és gyümölcsöt. Húsvét vasárnappal befejeződik ez az időszak, amikor is a reggeli misén megszentelik a sonkát, kalácsot és tojást. Ételszentelés A húsvét megünnepléséről már a III. századból vannak írásos emlékeink, általánossá azonban csupán a VIII. századtól vált. A vallási eredettől, a húsvéti ételeken át, egészen a mentes húsvéti tortáig. Szertartásának a X. század óta szerves része az ételszentelés, amikor is sonkát, tojást, kalácsot és bort visznek az emberek a templomba. A szentelt ételek maradéka sem veszett kárba: a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották a bőséges termés érdekében, a kalács morzsáját pedig kiszórták a tyúkoknak, hogy sokat tojjanak. Gyermekfolklór része És hogy hogyan lett a tyúkból tojásrakó nyúl? A húsvéti nyúl a húsvét ünnepéhez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része.
Nem csak egy nyulat, hanem – a mikulás csomaghoz hasonlóan – cukorkákkal, csoki nyúllal, más édességgel töltött húsvéti csomagokat is vesznek a gyereknek. Apropó Mikulás! December 6-a, az az egy nap kevés ahhoz, hogy elfogyjon a kereskedelemben kapható összes csokimikulás. Ilyenkor aztán előfordult az is, hogy az eredeti, színes papírt leszedve új köntösbe bújtatják a figurát, és máris kész az átcsomagolt húsvéti csokinyuszi, ami nemrég még Mikulás volt… Húsvéti nyuszi és a húsvét igazi jelképei Kis nyuszi – sose adj ajándékba élő állatot! Természetesen a húsvéti nyúl is igazi jelképe az ünnepnek, ám a kereszténységben a húsvéti bárány a húsvét legnagyobb szimbóluma. HÚSVÉT – Húsvéti Szokások, Szimbólumok | Namasta. Jézus Krisztust szimbolizálja, aki meghalt az emberiség bűneiért. Fontos jelképek a színes húsvéti tojások és a napos csibék, mint a termékenység jelképei. (Bár a húsvéti tojás a keresztény kultúrában más szimbolikus jelentéssel is bír, erről a linkre kattintva többet is olvashatsz. ) Ha valaki elfelejtené ezeket a jelképeket, akkor húsvét környékén menjen be egy szupermarketbe és nézze meg a csoki figurákat: nyuszi, bárány, tojás és napos csibe lesz a sláger… A húsvéti dekoráció része a húsvéti kosár.
A nyúl és a tojás napja Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre szóhoz vezethető vissza (míg a magyar húsvét a hús ekkori elfogyasztását jelöli), mindezt pedig Bede Venerabilis angol középkori történetíró tudjuk. Bár Bede művében ez a történet szimpla kommentárként jelenik meg, ám azt mégis jó tudni, hogy a 19. század előtt sehol, semmilyen formában nem kötötték össze Eostre nevét a húsvéti nyuszival. Lehet tehát, hogy ez egy ekkortájt megszülető történet volt, melyet ügyes kezek illesztettek be a korábbi történetíró munkájába. De ki is volt ez az Eostre? Eostre istennőt, a tavasz és a termékenység úrnőjét Bede szerint a legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták, és így tulajdonképp ő a húsvéti nyúl igazi, pogány eredete. A húsvéti nyúl eredete. A nyúl a termékenység szimbóluma, így a tavaszünnep és a húsvét pogány eredete termékenységi rítusokra vezethető vissza. Bizáncban ráadásul a nyúl a kereszténység felvétele után egyenesen Krisztus szimbóluma lett. A termékenység másik ilyen legismertebb szimbóluma a tojás, mely a tisztaság, a termékenység és elsősorban az élet szimbóluma.
Valószínűleg senkinek sem okozunk meglepetést: a nyúl és a tojás jelképe a kereszténység előtti időkből gyökerezik. Kevés olyan keresztény kultúrkörben mozgó ember van, akinek a húsvétról ne jutna eszébe a nyúl és a tojás. Bár a húsvét a kereszténység ünnepe, mind időpontja, mind szimbólumrendszere pogány eredetű. Napjainkban is világszerte több vallásban tartanak ünnepet a tavaszi napéjegyenlőség környékén, és ez a távoli múltban sem volt másként. Ezen periódus a természet ébredése és a megnyúló napok miatt az emberek számára az újjászületés és a fény ünnepeinek időszakát jelenti. A kereszténység terjedését megelőzően Európában is éltek efféle pogány ünnepek, melyek utóbb, az új vallás térnyerésével sem tűntek el nyom nélkül. Mivel Jézus feltámadásának története egybeesett a pogány újjászületéssel kapcsolatos szokásokkal, a korábbi vallási elemek beépültek a keresztény ünnepbe. Az angol Easter és a német Ostern szavak is pogány eredetűek, és az ősi kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eostréra) utalnak.
A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. Tavaszvárás: A húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe, tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is egybeesik, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét szó eredete: az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (angol East, német Ost) úrnője, amelynek ünnepét a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartották. Ostra egyik szimbóluma a nyúl volt, mert az tavasszal nagyon szapora és termékeny. Az angolszász hagyomány szerint, Ostarának volt egy madara, amelyet egy csoport gyermek előtt nyúllá változtatott.
30042 áruház és üzlet aktuális adataival! Nyitólap | |