Budapest-Kőbányai Szent György plébánia. Történetének leírásában szerepel a templom liturgikus terének ismertetése. Az ismertető kitér az altemplomban kialakított urnatemetőre is. A kolumbáriumban a központi folyosóról jobb és bal irányban is 3-3 fülke nyílik. A fülkéket 3-3 magyar női és férfi szentről nevezték el. A központi folyosón, a bejárattal szemben látjuk a "temetői" feszületet és jobbra, balra 3-3 falfülkében az urnafülkéknek nevet adó magyar szenteket. Úgymint: "Szent István, Szent László, Szent Gellért, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga – A Zádor Csaba alkotta férfi és női szentek hármas kerámia szoborcsoportjait ugyancsak kerámiából készült feszület fogja össze. " [1] A szentéletű királyleány díszes imazsámolyán kezeit imára emelve fohászkodik. Források: [1] Alkotó, ismertetés
A legenda 1510 -es változatának egyik oldala A Margit-legenda magyar nyelven írt legenda, amely IV. Béla magyar király lánya, Árpád-házi Szent Margit (1242–1270) Domonkos-rendi apáca kolostori életéről, csodatételeiről szól, valamint róla szóló vallomásokat tartalmaz. Ismeretlen időben keletkezett, ismeretlen szerzőtől származik és két latin nyelvű forrás nyomán készült. Az egyik forrás az ún. Legenda vetus, a Margitról szóló legendák közül a legrégebbi, amelyet vélhetően Marcellus, Margit gyóntatója és lelki vezetője, a magyar domonkosok rendfőnöke írt nem sokkal Margit halálát követően, feltehetően kanonizációs céllal. A másik forrás az a jegyzőkönyv, ami az 1276-ban Margit életéről tartott második szentségvizsgálat során tett tanúvallomásokat tartalmazza. A kutatók többsége szerint a legendát valószínűleg a 13. század végén írták meg eredetileg latin nyelven, s ennek magyarra fordításából alakulhatott ki – többszöri átdolgozást, stilisztikai javítást követően – a 14. század végére a jelenleg ismert szöveg.
Saját helyzetét vetíti bele a középkori szűz példájába, s jelképet formál belőle. Ahogy a királylány utasította el korának "hetyke magyarjait", úgy száll szembe ő is kulturálatlan, durva és parlagias honfitársaival. A királylány álmaiban megjelenő trubadúr a kora és környezete fölé emelkedő költő jelképe; magát Ady Endrét is jelképezi. Nyugat a művelt világra, Európára utal.
De különben is, mindenkor a második asztalnál evett, miképpen a szolgálólányok.... Történt egyszer, hogy a szent szűz a nővérek kézmosó vizét, amelyet közösen használtak, ki akarta vinni, de a nagy csebret egyedül nem bírta. Ezért magához szólított egy nővért, éppen Boboldi ispánnak lányát, a büszke Csengét. Azt mondta neki: - Szerető atyámfia, vigyük együtt a moslékos csebret! Csenge nővér semmit sem szólt, kivitte a csebret Margittal, de amikor az udvarra értek, letette a csebret, és a moslékos vízzel a szent szüzet arcul verte. Margit pedig ezt békességgel elszenvedte, elmosolyodott, és azt mondta: - Szerető atyámfia, mit művelsz.?. Ilyen szeretet és alázatosság élt a szent szűz szívében. De híre járt egyszerűségének és engedelmességének is. A közedényekkel megelégedett, az étel hitványát válogatta, s panaszát ember soha nem hallotta. Amit a főnökasszony parancsolt, elsőnek teljesítette. Ha a nővérek közül valamelyiknek atyja, anyja vagy rokona meghalt, a szent szűz mindjárt felkereste, vele sírt, és azt mondta: - Akarta volna az Úristen, szerető atyámfia, hogy inkább énnekem történt volna, hogy nem teneked.
Renáta és János - Dél-Alföldi oláhos és frisses - YouTube
A férfiak – különösen a vőfélyek – a menet élén s a banda előtt gyakran egyénileg is cifrázzák (a menetiránynak háttal). Kettenként vagy csoportosan, vonalban vagy körben, vállon, derékon összekapaszkodva is táncolják. A lányok frontális láncban vagy forgó-haladó körökben kéz- vagy derékfogással, az asszonyok pedig gyakran egyénileg, élénk kézgesztusokkal járják. Néhol páronként oszlopformában, szemben kézfogással vagy csillagalakzatban is marsolnak. A lakodalmi mars képe távolból rendezettebb, közelről azonban kötetlen, amorf kavargás képét mutatja, mely időnként meg-megállva lassan halad. A mars három táji altípusát különböztetjük meg: A Solt vidéki, Pest környéki tustoló csendesebb előadásmódjával különbözik. A legények és lányok a menetben külön körökbe kapaszkodva tustolnak, a mulatság közben olykor még párosan is táncolják (Martin–Pesovár E. 1964). Népzenetár - Videó - Zimber Ferenc - Vajdaszentiványi cimbalommuzsika. A rábaközi dus az ugrós táncok fejlett típusa. Férfiszóló, páros és csoportos menettáncformákban él. Többnyire újabb, németes indulózene (pl.
Észak felé a Kecskemét környéki tanyavilágban, sőt még a Jászságban is találkozunk vele. Ezt a táncfajtát bizonyos fokig maguk a táncnevek is jellemzik. Az oláhos elnevezés egyrészt a tánc jellegzetes dallamára (Az oláhok, az oláhok facipőbe járnak…, Sose láttam az oláhnak nagyobb virtusságát…) utal, másrészt az Alföld felé irányuló keleti, erdélyi hatásokra. Megjegyezzük, hogy az oláh, valah népnév a történelem folyamán a Kárpát-medencében nem csupán a román népet, hanem a pásztorkodásnak egy sajátos hegyi formáját, a vándorló pásztorkodást, illetőleg az ezzel foglalkozó juhászokat jelöli. Az alföldi ember számára az "oláh" név általában az "erdélyi" fogalmával is azonos. A kondástánc elnevezés a tánc réteghez kötöttségére, pásztorokhoz fűződő mivoltára utal. Az ugrós pedig – a dunántúli névadáshoz hasonlóan – a tánc uralkodó mozgásfajtájára céloz. Dél alföldi oláhos zone franche. Végül a mars elnevezés a tánc funkcióváltozását mutatja, miszerint az egyre inkább kikopó, divatját vesztett táncot néhol marsként alkalmazzák (pl.
A kondástánc elnevezés a tánc rétegéhez kötöttségére, pásztorokhoz fűződő mivoltára utal. Az ugrós pedig a tánc uralkodó mozgásfajtájára céloz. Végül a mars elnevezés a tánc funkcióváltozását mutatja, miszerint az egyre inkább kikopó, divatját vesztett táncot néhol marsként alkalmazzák. E táncfajta szóló, vegyes páros és csoportos formákban egyaránt előfordul, s eszközös változatai a botolók, pásztortáncok vonásait viselik. Dél-Alföld táncai – kultúra.hu. Motívumkincsük gazdagabb, sokrétűbb, szerkezetük fejlettebb, mint e táncfajta dunántúli változataié. Legszebb, legvirtuózabb változatai a férfi szólótáncformák. A vegyes páros formák szegényesebbek, és vagy összefogódzás nélkül, vagy kézfogással táncolják. Legegyszerűbbek az indulózenére járt menettáncok, de ezek között is akad figuragazdag, virtuóz forma. Külön figyelmet érdemel a köröstárkányi ugrós, amelyet párosan, két kézfogással vagy négyes körben járnak. A dél-alföldi ugrós motívumkincsére, hasonlóan az ugrós többi típusához, a cifra és ennek bővített formái jellemzőek.
Dél-alföldi táncmuzsika részletek A kegyelem szent forrásán Kóta Judit, Legeza Márton, Németh András, Szerényi Béla Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Lement a nap a maga járásán Legeza Márton, Németh András Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Padkaporos bál Bársony Mihály Népdalkör Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Mihály köszöntő Bársony Mihály, Kóta Judit, Legeza Márton, Németh András, Szerényi Béla Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Bokrosi vágatás Bartha Z. Ágoston, Berán István Padkaporos bál. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Tallabille csárdás Borbély Mihály, Szerényi Béla, Kóta Judit, Tárnoki Beatrix Padkaporos bál. Dél alföldi oláhos zend framework. Dél-alföldi táncmuzsika részletek Bál után Kóta Judit, Borbély Mihály, Lányi György, Havasréti Pál Padkaporos bál.