Siklósi Örs, az AWS frontembere fél éve nincs köztünk, de a hangjával most visszatér. Az AWS legújabb számát Örs még életében felénekelte, és most hallhatja először a közönség. A dallal debütál a Road Movie tizennegyedik videóklipje is: az Emlékszem videójában Örs hazatalál, ha csak jelképesen is a Zsámbéki-medencébe, ahova életében is visszavágyott. Debütál az AWS - Emlékszem, a Road Movie országjáró videóklip-sorozat tizennegyedik klipje. A Road Movie 2019-ben kérte fel az AWS-t, hogy sok más hazai együtteshez hasonlóan ők is írjanak dalt a szívükhöz legközelebb álló magyar tájról. Még szó sem volt Örs betegségéről – a most debütáló dal ekkor született meg. Az együttes a Zsámbéki-medencét, gyerekkoruk közös helyszínét választotta a dal és a klip témájául. Örs úgy tervezte, hogy élete későbbi szakaszában vissza is térhet majd ide. A felhőtlen gyerekkor elvesztéséről szóló dalnak Örs nem csak a szövegét írta és énekelte fel, de a zenei koncepciót is ő találta ki hozzá. A szám elkészült, de a forgatást elsöpörte 2020, a leukémia pedig 2021 februárjában örökre elvitte azt a szív-lélek srácot, aki mezítláb ment fel a színpadra.
2021. feb 8. 6:13 #AWS #Siklósi Örs #gyász #halál A karizmatikus énekes, Siklósi Örs hónapokig küzdött súlyos betegségével / Fotó: MTI Andres Putting; Budapest - Döbbenet, fájdalom és értetlenség – a rajongók és a zenésztársak nem ocsódnak a letaglózó hír után: elhunyt Siklósi Örs (†29), az AWS frontembere. A kedves és közvetlen, fiatal énekes tragikusan hamar bekövetkező halálát leukémia okozta. Pedig az elmúlt hónapokban úgy tűnt, van visszaút a súlyos betegségből. Örs tavaly nyáron kapta meg a szörnyű diagnózist, utána be is jelentette, hogy egy időre visszavonul, koncertjeiket lemondták. A Dal 2018 megnyerése után az Eurovíziót is megjáró zenekar közösségi oldalán igyekezett megnyugtatni a rajongókat, kezelése jól halad, novemberben pedig a gyógyulásában mindvégig bízó Örs jelezte, készül a visszatérésre. Az AWS tagjai tegnap afővárosi Akvárium előtt gyújtottak gyertyát Örsért, ide várják a rajongókat is / Fotó: Fuszek Gábor "Nyugi, egyre jobban vagyok, s hamarosan elmesélem, hogy mi történt velem" – üzente a zenész, aki karácsonykor haza is tért a 2019 májusában feleségül vett szerelméhez, Ninához, akivel tavaly februárban egy kiskutyát is örökbe fogadtak.
Nem mindennapi lánykérésnek lehettek tanúi azok, akik pénteken ellátogattak a Budapest Parkba a 2018-as Eurovíziós Dalfesztivál magyar indulójának, az AWS együttesnek a koncertjére. Az énekes, Siklósi Örs ugyanis a színpadon, a koncert végén kérte meg szerelme kezét - adta hírül a Blikk. - Te vagy a legjobb barátom. Komolyan mondom, még senkit nem szerettem így. Tudom, azt hazudtam neked, hogy majd egy év múlva fogom ezt megtenni, de… leszel a feleségem? - kérdezte végül térdre borulva az énekes, aki természetesen nem kapott kosarat. Siklósi Örs az Instagram-oldalára a lánykérés után egy szerelmével közös fotót is közzétett. Fotókon a hazai sztárok, akik 2017-ben házasodtak össze Képes összeállításunkban megnézheted annak a tíz magyar sztárnak az esküvői fotóit, aki 2017-ben mondta ki a boldogító igent. Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében.
Először állt színpadra az Aws Siklósi Örs halála óta, az énekesről pedig egy monumentális, maratoni hosszúságú, több mint harminc vendégelőadót felsorakoztató koncerttel emlékeztek meg. Bár a szomorú apropó elkerülhetetlenül melankolikussá tette az estét, igencsak felemelő képet festett a modern magyar rockzenei színtérről. Jogosan érezhetjük azt, hogy az ezredforduló óta lényegében semmi érdekes nem történt a magyar rockzenében, egyetlen hazai együttes sem vált akkora szupersztárrá, mint korábban a nyolcvanas-kilencvenes években az Edda, a Beatrice vagy a Tankcsapda. Ugyanakkor, mint vasárnap este kiderült, kár lenne temetni a műfajt, hiszen, ha nem is irányul rájuk hatalmas reflektorfény, nem kell félteni a fiatal generációt sem: az olyan bandák, mint a Road, a Fish! vagy a Subscribe lehet, hogy soha nem fogják megtölteni az Arénát, miként valószínűleg nem válnak majd a nagyobb fesztiválok főfellépőivé sem, de igencsak masszív és elhivatott rajongóbázist alakítottak ki. Siklósi Örs emlékére rendezett AWS koncert a Budapest Parkban 2021. szeptember 26-án Fotó: Szabó Gábor - Origo Különösen igaz ez az Awsre és tegnap vált igazán nyilvánvalóvá, miért nevezi az együttes a rajongóikat a családtagjaiknak: a háromórás koncert első felében alig-alig játszottak slágereket, a fókusz a kevésbé ismert korai számokon volt, de a közönség nem bánta.
Itt idén augusztus 20-ától eredeti formájában tekinthető meg a homlokzat és a belső térszerkezet, így a legendás történelmi helyiség is. A munka folyamán olyan értékes tapasztalatokra tettünk szert, amelyeket az épületegyüttes többi részénél is hasznosítani tudunk. Mára végeztünk a palota teljes műszaki, építészeti, művészettörténeti és funkcionális felmérésével. Ez hosszú évtizedek óta váratott magára. Most már pontosan ismerjük a háború utáni átalakításokat, a közművek állapotát és elhelyezkedését. Múltba néző: A budai királyi palota alaprajzai. A felmérés végeztével elkezdődhetett az épület rekonstrukciójának és jövőbeli hasznosításának tervezése. Az épületegyüttes helyreállításának tervezését Gutowski Robert vezeti. (... )" 3/4 Mint ahogyan azt a tegnapi, Honvéd Főparancsnokság épületéről szóló cikkben írtuk, egy I. kerületi, zárt körű eseményen elhangzott Fodor Gergely kormánybiztostól, hogy a Program következő ütemében a Budavári Palota A és B szárnyának rehabilitációját kezdik meg, mindeközben a Nemzeti Galéria a C és a D épületben tud majd zavartalanul működni.
Mint az a Nemzeti Hauszmann Program hivatalos közösségi oldalán olvasható: "Befejeztük a Budavári Palota részletes felmérését és megkezdtük az épületegyüttes teljes helyreállításának tervezését! Elkészültek az első látványtervek! " A századfordulón az egymásból nyíló terekkel összesen 250 méteres térsor jött létre az épületben a dunai oldalon, ami a krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott, összesen mintegy 350 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második legnagyobb volt Európában. Budavari palota alaprajz. A palota méltó rekonstruálása hatalmas feladat, hiszen a második világháborúban megsérült épületegyüttest a kommunista rendszerben jelentősen átalakították. Sok helyen megváltoztatták a termek és az emeletek kiosztását, az értékes és igényes belső díszítést megsemmisítették vagy elfedték. Megszüntették azt a nyitottságot, amelyet az egymáshoz csatlakozó térsor biztosított a főemeleten, és amely látványban összekapcsolta a palotát a Dunával. 2/4 Forrás: Nemzeti Hauszmann Program hivatalos Facebook oldala A palota teljes helyreállításának próbafeladataként tekintettünk a Szent István-termet is magába foglaló déli összekötő szárny rekonstrukciójára.
Valahogy nem szerették: inkább Gödöllőre jártak aludni. A Palotában a Nemzeti Galéria mostani helye viszont ideális, szinte úgy, ahogy van: kitüntetett helyen, de – hála többek között a Várbazár felújításának – könnyen megközelíthetően helyezkedik el. Épülete – az ablakok rossz minőségétől, túlzott méretétől és számától eltekintve – múzeumnak ideális, tele van levegős, jól csoportosítható, csöndes termekkel. Budavári Palota: a Robert Gutowski Architects felel ezentúl a rekonstrukcióért. (Megjegyzem, hogy Galéria ablakainak száma még mindig kevesebb, mint pl. a Louvre-é... ) A Nemzeti Galéria, amely mindössze 39 évvel ezelőtt került oda, elhelyezkedésével ünneppé, kivételes alkalommá emeli a kiállítások megtekintését. A Nemzeti Galéria helyére kormányzati központot álmodó megalománia következő áldozati területe a Szent György tér. Ezen az idestova hetven éve formátlan területen, amelynek beépítésére már a kora hatvanas évektől kezdve számtalan tervpályázat született, mindenki valami bombasztikusat akar építeni. (A helyszínt ebben a felfogásban a legjobban kezelő pályázat talán Gulyás Zoltán 1962-es nyertes műve, amely legalább kettéosztotta volna a volt Hadügyminisztérium nagy tömbjét).
Mária Terézia, József nádor, majd Ferenc József és végül a 20. század politikusai elevenednek meg frappáns idézetek, portrék és díszes használati tárgyak segítségével. A kiállításon a műtárgyak mellett több 3D-s animáció is segíti a palota építési fázisainak megismerését, érintőképernyőkön virtuálisan bejárhatók a palota elpusztult termei, továbbá digitális képkereteken bemutatott korabeli fotók és tervek, illetve múzeumpedagógiai állomások is várják a látogatókat. A kiállítás két egyedülálló falrekonstrukciót is bemutat. Fájl:Floor plans of Buda Castle hu.svg – Wikipédia. Az egyik a Mária Terézia-korabeli, fehér-arany festésű, gazdagon díszített keretben karmazsinvörös selyemdamaszt bevonatú falrészlet, amelynek textilborítása a bécsi Hofburgban őrzött eredeti pontos másolata. A másik a neoreneszánsz Hunyadi-terem faragott tölgyfa falburkolatának apró részletekig hű rekonstrukciója, amelyet Benczúr Gyula Mátyás királyt bemutató monumentális festménye tesz teljessé. A kurátori munka alaposságát dicséri, hogy a krisztinavárosi szárny egykori díszlépcsőházának aranyozott bronzkandelábere alá abból a felső-ausztriai márványból készült az eredeti tervek alapján posztamens, amely az eredeti költségvetési kiírásban is szerepel, így Hauszmann Alajos-korabeli elképzeléseit is hitelesen megismerhetjük.
Ezt akarjuk? És mindezt méregdrágán, soha meg nem térülően? Mindeközben kevéssé tudott, pedig képek és térképek bizonyítják, miszerint a mai Szent György tér és környéke már a török uralom előtti időktől, hagyományosan lakóterület, tehát a várbéli Polgárváros része volt. A XIII-XIV. században még itt helyezkedett el a kicsiny zsidó negyed a pénzverdével. Az első Palotaépületek megépítése után, tehát a XIV. század elejétől is polgárházak álltak itt, a XIV. és a XV. században pedig – ahogyan Magyar Károly vagy Nagy Lajos műveiben, de akár a mai Köztársasági Elnöki Hivatal falán is olvashatóan – előkelő nemes urak és főpapok budai házai. Nem is gondolnánk, hogy a Szent György tér közvetlen vonzáskörébe tartozó utolsó polgárházakat a XIX. század végén bontották el. forrás: Nos, ha a Szent György téren, illetve környékén 1490-től a XVIII. század végéig minden ábrázolás alapvetően lakóházas betelepülést mutat, akkor miért is nem ez a példaadó a mai Vár-rekonstrukció számára? Miért ne a Polgárváros részeként, lakóházakkal építsük újjá ezt a területet?
Először vegyük sorra az itt állt "illusztris" középületeket: a valamikori Hadügyminisztérium és a néhai Honvéd Főparancsnokság ormótlan, 1890-ben épült, ma csonka épülettömbje semmire sem kötelezi az utókort, pláne, ha belegondolunk, hogy ebből a tömbből irányították Magyarország két utolsó, vesztes háborúját. Erre akarunk emlékezni, büszkék lenni? Az 1790 körül épült, hatalmas Teleki Palota sajnos építészetileg eleve felejthető volt, végső állapotában, Giergl Kálmán és Korb Flóris XX. század elején befejezett átalakítása után pedig – bár színvonalas eklektikus épületté lett – éppen mint ilyen, kifejezetten nem illett a Várba. Itt jegyzem meg, hogy a mai, közintézményeket és az eklektikát favorizáló rekonstrukciós roham nem előzmények nélküli, hiszen a XIX. század végén és a XX. század elején számos túlméretes és egyáltalán nem odaillő épület épült a Várban. Ilyen volt a Levéltár tornyos épülete, a Hess András téri Pénzügyminisztérium, a Dísz téri Külügy, a Honvédelmi minisztérium, a Dísz tér északi oldalán épült és Farkasdy Zoltán házával lecserélt hajdani négyemeletes bérház.
Ami kulturális és egyéb érték megmaradt, azt a fosztogatók hamar széthordták. A háborút követően csupán állagmegóvó helyreállításon esett át, vagyis az eredeti állapot helyett praktikussági szempontok alapján kerültek helyreállításra vagy átépítésre bizonyos részek, így többek között új tetőszerkezetet kapott a palota, illetve a Duna felé néző oldalról elbontották a teraszt. Az épületben az 1959-es tervek szerint az 1957-ben alapított Legújabbkori Történeti Múzeum kiállításának egy része kapott volna helyet, erre azonban nem került sor, csupán a múzeum raktáraként funkcionált. Később, 1978 és a '80-as évek második fele között többször is az Építészeti Múzeum készült beköltözni, erre azonban sohasem került sor. 1989-ben turisztikai szempontok alapján kívülről tatarozták, hogy a Budavári Siklón érkező turisták ne egy második világháborús nyomokat viselő rommal szembesüljenek, mikor kilépnek a járműből. Felújítására, az 1806-os állapotokat lehető legalaposabban tükröző teljes helyreállítására 2000 ősze és 2002 között került sor a Pallavicini család levéltárában, illetve egyéb helyeken talált leírások, feljegyzések, rajzok alapján.