Remek példa erre a bérlők felé kiszámlázott energia mérőóra leolvasás alapján, amelyhez az energia értékesítést nem kell felvenni a tevékenységi körhöz, és a közvetítés gyakorisága is a bérlővel kötött szerződés szerint tudok egyet érteni azzal a mondatoddal, hogy" a közvetített szolgáltatásnál a szolgáltatásközvetítés egyetlen polgájogí szolgáltatást valósít meg.... " De nem állítom, hogy nincsen igazad, ha erre egy jogszabályi háttérrel hivatkoznál, én is szívesen tanulmányoznám, mert érint a dolog. Köszi: Éva Szerző: stamasi » vas. 19, 2007 5:04 pm Szia Éva! A tevékenységgel kapcsolatban, a "hagyományos" közvetített szolgáltatásnál (közüzemi díjak) a költségtérítés egy adott tevékenység következménye, tehát nyilván nem kell felvenni a tevékenységi körbe az energia szolgáltatását. Másik fajta közvetített szolgáltatások lehetnek azon alvállalkozói teljesítmények, amelyek tárgya szolgáltatás. Itt azt kell figyelembe venni, hogy: a megrendelő a vállalkozóval, a vállalkozó az alvállalkozóval szerződik, az alvállalkozó a vállalkozónak szolgáltatás jellegű tevékenységet végez, a vállalkozó az alvállalkozó által számlázott szolgáltatást változatlan formában, esetlegesen saját teljesítményével együtt számlázza tovább a megrendelőnek.
Fogalomként a törvény ugyan nem említi ezt a kifejezést, de rendelkezik róla a 15. § -ban, miszerint közvetített szolgáltatás során két külön gazdasági esemény valósul meg, az első, amikor megvásároljuk a szolgáltatást, majd a második, amikor azt változatlan formában továbbértékesítjük. Mindkét gazdasági eseménynek az áfa kezelését önállóan kell vizsgálni, hiába egyezik meg a két ügylet tárgya. Sokszor felmerül kérdésként, hogy a vásárolt szolgáltatást milyen áron lehet továbbszámlázni, erre vonatkozóan a törvény nem ír elő szabályokat. Az eladási és a vételi ár a felek megállapodása szerint eltérhet egymástól. Az Áfa tv. tehát nem tartalmaz semmilyen sajátos szabályozást a közvetített szolgáltatásokra forgalmi adó tekintetében. Mivel a két gazdasági esemény tárgya azonos, így általánosságban elmondható, hogy számlázásuk során sincs eltérés, azonban több olyan eset is előfordulhat, amikor mégsem egyeznek meg (például eltérő Áfa kulcs alkalmazása szükséges). Ilyen eltérések lehetnek például az alábbi ügyletek során: Ha a szolgáltatást a közvetítő egy alanyi adómentes személytől veszi igénybe, aki nyilván egy alanyi mentes számlát fog kiállítani, de ha a közvetítő már nem mentes státuszban van, abban az esetben a szolgáltatásra jellemző adómértékkel kell azt tovább számláznia.
Ezek alapján a teljesítést követően a Tanácsadó 27 százalékos áfatartalommal állítja ki számláját a Közvetítő felé, a Tanácsadó befizeti az áfát, a Közvetítő pedig – az erre vonatkozó szabályok betartásával – levonásba helyezheti azt. A második ügyletben a Közvetítő értékesíti az ingatlanszakértői tevékenységet a Megrendelőnek. Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, köztük az ingatlanszakértői szolgáltatás nyújtásakor a teljesítés helye az ingatlan helyszíne, azaz ebben az esetben Magyarország. A Közvetítőnek a 27 százalékos magyar áfa áthárításával kell számláját kibocsátania. A Közvetítő köteles lesz az adót bevallani és befizetni. A német Megrendelő a rá áthárított áfát különleges eljárásban igényelheti vissza. Jelen esetben tehát mindkét ügyletet a magyar áfa felszámításával számlázták. A másik eset Mi történne akkor, ha a közvetített szolgáltatás nem ingatlanhoz kapcsolódna? Ha a német Megrendelő piackutatást rendel a magyar Közvetítőtől, akinek a tényleges szolgáltatást egy magyar Tanácsadó nyújtja, akkor csak az első ügylet számlázásakor szükséges a magyar áfát felszámítani.
Érdekesnek érezném, ha a bizonyos ráírandó mondat miatt nem lehetne azt igénybe venni. Egyébként, ha valamely munka ellátásához egyéb szolgáltatást kell igénybe venni, de az nem közvetlenül közvetített szolgáltatás, akkor az nem IPA csökkentő? Pl: munkaruha készítés? Válaszaitokat előre is köszönöm! Üdv: István Szerző: vargapal » vas. 23, 2008 8:28 pm Nálam a közvetített szolgáltatások külön főkönyvi számlán futnak. Fene nagy jelentősége nincs a dolognak, de mint ahogy Éva is említette, a közv. szolg. ipa csökkentő, tehát már csak ezért is megérné külön számlára tenni, saját munkát könnyítendő. Jogszabállyal alátámasztva indokolni nem tudom, de szerintem bontani kell, erre értettem az elszámolás rendjének átnézését. Írod, hogy érdekes lenne, ha egy ráírandó mondat miatt nem lehetne figyelembe venni... Márpedig ha megnézed a jogszabályt amit hivatkoztam, akkor rájössz, hogy bizony nagyon is azon az egy mondaton múlik minden. Miután a törvény feltételéül szabja, hogy rá legyen írva a bizonylatra, ha te nem írod rá, akkor az nem is közvetített szolgáltatás.
§ (3) bekezdése alapján az előzetesen felszámított adó teljes összegének 30 százaléka nem vonható le. Bérbe adott ingatlanhoz kapcsolódó költségek számlázása a bérlő részére A bérbeadó a bérleti díjon felül olyan költségeket is továbbhárít a bérlőre, amelyek őt terhelik, de a bérleti szerződés szerint azokat a bérleti díjon felül a bérlő köteles viselni (közüzemi díjak, biztosítási díj, telefonköltség stb. ). A közüzemi költségek továbbszámlázása tárgyában az adóhatóság az alábbi tájékoztatást adta ki, amely az adóhatóság honlapján jelenleg is megtalálható. Ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi díjak áfa-rendszerbeli kezelése [az Áfa törvény 15. §-ához, valamint 70. § (1) bekezdés c) pontjához] Az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) rendelkezései értelmében az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi költségek "továbbszámlázása" során az alábbiak szerint kell eljárni: Az Áfa törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja úgy …
(3) Az alkusznak fizetendő közvetítői díj kizárólag szerzési jutalékból áll. 2. § Pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel kötött megbízási szerződés esetén a szerzési jutalék akkor válik esedékessé, ha a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és az ügyfél között a szerződés létrejött, érvényes, és a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény megkezdi a szerződésből eredő, ügyféllel szembeni pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségeinek teljesítését. 2. A közvetítői szerződés alakja és kötelező minimális tartalmi elemei 3. § (1) A pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és a közvetítő közötti szerződést írásban kell megkötni. (2) A pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és a közvetítő közötti szerződésnek tartalmaznia kell legalább a közvetítő részére fizetendő közvetítői díj a) formáját, b) mértékét, c) kifizetésének feltételeit, különös tekintettel a fenntartási jutalék kifizetésének alapját képező minőségi követelményekre és d) esedékességének időpontját, ütemezését.
A legjobb vásarlási lehetőség Találj kényelmet a vásarlásnal sárlásnál. Fizetési lehetőség ajanlatai szükség szerint készpénzben. Olcsón szeretnék vásárolni
shopping_cart Nagy választék Bútorok széles választékát kínáljuk Önnek, verhetetlen áron a piacon. home Vásárlás otthona kényelmében Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében. account_balance_wallet Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
home Intézzen el mindent gyorsan és egyszerűen Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében. A fizetési módot Ön választhatja ki Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. account_balance_wallet Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.