2021. augusztus 29. 12:59 MTI 480 éve, 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalta el a török Buda várát. A Magyar Királyság fővárosa majdnem másfél évszázadig maradt kezükön, a Szent Liga seregeinek csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk. A csel mozzanata: amíg Szulejmán magához hívatta a magyar elöljárókat, seregével elfoglalta Budát (1541) Az 1526. augusztus 29-én a török ellen vívott mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam. II. Lajos király menekülés közben vesztette életét, a csatamezőn holtan maradt hét főpap, a főispánok többsége és a magyar főnemesség színe-java. Nagy Szulejmán szultán szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába, és falai között ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a kurban bajramot (Áldozati ünnepet). Ezután kevéssé ünnepi napok következtek, Budát és Pestet is kifosztották, majd felgyújtották, a két város három napig égett. A törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak nagy meglepetésére helyőrséget nem hagytak hátra.
23 perc olvasás Miként Buda várának, az ország fővárosának elvesztését 1541. augusztus 29-én a török hódoltság kora kezdetének tekintjük, úgy visszavétele 1686. szeptember 2-án, 145 esztendei megszállás után bizonyos tekintetben a török uralom végét jelentette, mivel ezt követően az oszmánok magyarországi uralma viharos gyorsasággal omlott össze. Elfoglalásáig Buda az ország politikai, katonai és gazdasági-pénzügyi központja volt, e funkcióit azonban 1541 után más városok vették át, mint Pozsony vagy Bécs. Visszafoglalása ezért nem csupán stratégiai szempontból volt elsőrendű fontosságú, hanem az ország politikai-gazdasági egységének visszaállítása szempontjából is. A hatalmas katonai vállalkozás jelentős keresztény összefogás révén valósult meg. Az ostromló seregben a császári csapatok és a német birodalomból érkezett egységek mellett ott harcolt sok ezer magyar katona, és nem feledkezhetünk meg az Európa minden részéből ideérkező nagyszámú önkéntesről sem. A Buda alatt megfordult összesen mintegy százezer katona egyötöde áldozta életét a Magyar Királyság fővárosának visszavételéért, megteremtve ezzel a lehetőséget az ország teljes felszabadítására.
Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették. Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára. A kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába. A szultán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar küldöttséget, de Török Bálintot visszatartotta, a legenda szerint ekkor hangzottak el a híres szavak: "Ne siess uram, hátra van még a fekete leves" (mármint a kávé).
A szultán is, és a török főtisztek is bíztak ebben. A kegyetlen ostrom legvéresebb napja következett el, legalábbis a török támadók számára. A rohamot a janicsárok támadása az összelövöldözött s szinte rommá lett délnyugati várszögleten indult meg, majd a lovaikról leszállt szpáhik és az önkéntesek rohama indult meg a Hárserdő felől, s aztán a Bagotai-bástya irányából a délkeleti oldalon is. 1566. augusztus 29-én, Szigetvár alatt azonban megtört a sikersorozat: a szigeti védők a három irányból támadó janicsárok, szpáhik és önkéntesek tízezreit véres fejjel verik vissza a falakról, a törökök vesztesége csak ezen a napon 4000 halott volt. Feljegyezték azt is, hogy vitézül verekedett a védelemben maga Zrínyi is, s nem egy törököt ki elsőként hágott fel a falakra, saját kezűleg vágott le. S vele még mások. Egyre fogyatkozott a védők ereje. Az augusztusi forróságban a temetetlen halottak tömege hamarosan bomlásnak indult és elviselhetetlen bűzt árasztott. A török hadvezetés a sikertelenséget és hatalmas vérveszteségeit látva tanácstalan volt: egyesek arról szóltak, hogy a tél beállta előtt Szigetvárt nem tudják elfoglalni, mások szerint az időközben Gyula várát vívó Pertev pasának kell parancsot küldeni, hogy hagyjon fel az ostrommal, és egész hadával vonuljon a szultán táborához, hogy Szigetvárt egyesült erővel elfoglalhassák.
Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.
A Gellért hegy és a Duna közé szorult, a hídfőnél feltorlódott katonákat halomra ölték, 15-20 ezren maradtak a csatatéren. Erről a mészárlásról ritkán szól a fáma, általában annyit szokás említeni, hogy a császári sereg elvonult – jegyzi meg a történész. Kényszerű vendégség A "dögszag" és a járványveszély miatt Óbudán állították fel a szultán táborát, ahonnan 28-án érkezett a levél Izabellához: Szulejmán kegyeskedett őt és a magyarok új királyát másnapra saját sátrába meghívni. János Zsigmond hódolata Szulejmán előtt 1556-ban egy török miniatúrán. Forrás: Wikipedia Könnyű belátni, adott helyzetben az invitálás a lehető legszigorúbb paranccsal ért fel, így hát az özvegy királyné, János Zsigmond és a Szapolyai-párti főurak díszes küldöttsége meg is jelent Óbudán. Arról is kevés szó esik, hogy a számtalan magukkal vitt ajándék közt 6-800 hadifogoly is volt Roggendorf seregéből, akiket a köszönetnyilvánítás után még ott helyben, a magyar delegáció szeme láttára a törökök le is fejeztek. Amíg pedig a döntéshozók a kényszerű vendégségben töltötték idejüket, Budát janicsárok szállták meg.
Németh Erzsébet újbudai, Bősz Anett érdi, Jószai Teodóra Csepel-szigeti és Kálmán Olga II-III. kerületi képviselő alapvetően azt hangsúlyozta, mennyi kötelék fűzi őket az adott környékhez, valamint miért Dobrev Klára a legesélyesebb miniszterelnök-jelölt. Szűcsné posztovics ilona. A beszédek közül kiemelkedett Kálmán Olga szónoklata, aki négyszer sütött el különböző frappáns megjegyzéseket egykori tévéműsora, az Egyenes beszéd címének megemlítésével. Az eseményen felszólalt Szűcsné Posztovics Ilona tatabányai polgármester is, a beszédek során pedig rengetegszer felvetődött, hogy mennyi női jelöltet állít a párt, a legtöbbet az ellenzéken belül. A kongresszusra támogató videóüzenetet küldött Iratxe García Pérez, az Európai Parlamenti Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének elnöke is. A délutánt Dobrev Klára zárta, aki – mint az esemény végére kiderült – már több mint 60 ezer előválasztási ajánlásnál jár. Dobrev több borús képet is felvázolt szimpatizánsainak: már a legelején arról beszélt, szerinte kézzelfogható, ahogy a fideszes politikusok egyre konkrétabban beszélnek "Huxitről", azaz a magyar kilépés lehetőségéről az EU-ból.
Ezt követően kifejtette: azzal, hogy az egyetemi vagyont kiszervezte a kormány, az állami bizniszeket pedig oligarchák kezébe adta, gyakorlatilag elérte azt a célt, hogy egy párhuzamos vezetés jöjjön létre. Ezzel szerinte a Fidesz bárhol keresztbe tud tenni egy leendő ellenzéki kormánynak, a saját médiája pedig Dobrevék gyengeségeként tálalhatja ezt. Átviteti az önkormányzat váróterébe a fideszes elődje idején vásárolt drága bútorokat Tatabánya polgármestere. A miniszterelnök-jelölt szerint éppen ezért fontos, hogy minél erősebb legyen a koalíciós kormány, mert reális veszély, hogy Orbán Viktor egy éven belül visszatér, ha nem tudják jól vezetni az országot. Szerinte egy normális világban elég lenne egy választási győzelem a változáshoz, Magyarországon viszont nagyon hamar meg kell szilárdulnia egy új rendszernek, hogy a mindenhova elérő "Fidesz-polip" csápjait levágja. Úgy fogalmazott, ha mi nem számolunk le az Orbán-rendszerrel, akkor az Orbán-rendszer fog leszámolni velünk. " Dobrev négy pontba szedte az ellenzék feladatait. Először is, szerinte meg kell mutatni az előválasztás révén, hogy lehet tisztességesen is versenyezni, és igenis létezik Magyarországon politikai vitakultúra.
© Technológia: A keverőpultok mögött... Tatabányán Még tavaly számolt be a Hello Tatabánya elnevezésű Facebook-oldal az augusztus 20-i ünnepségekkel kapcsolatos szerződéskötésekről. Ebben az áll, a Gyurcsány-párti városvezető azért támadhatta az Agora Nonprofit Kft. -t, annak ügyvezetőjét, Sámuel Botondot, hogy a kultúra-, szabadidő-, közösségszervező, valamint a sportlétesítményeket üzemeltető szervezet mellett más cégek is kapjanak szeleteket a tortából: Nem a szakmai munkával volt a gond, de még csak nem is a pénzügyi gazdálkodással, hanem kellettek a nagyvonalú megbízási díjak a bizonyos cégeknek. " Az oldal kezelőjének adatigényléséből kiderült, hogy ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor még csupán az Agora szervezett rendezvényeket Tatabányán, tavaly két cég is bevonásra került 19 millió forintért az államalapítási ünnepség megszervezésébe. 13, 5 milliót egy esküvőszervezéssel foglalkozó vállalkozás, a WEDO Events Kft. zsebelt be. Szűcsné posztovics ilonaa. Ez lett a főszervező. A céget 2019. novemberében alapították.
Budapesten Karácsony Gergely, az ellenzék főpolgármestere megverte Tarlós Istvánt, aki nem lesz harmadik egymást követő választási ciklusban is a város vezetője. A huszonhárom kerületből tízben verték meg az eddigi fideszes polgármestert. Karácsony Gergely az új budapesti főpolgármester (Fotók és grafikonok: MTI) Kapcsolódó cikk: Budapestet elbukta a Fidesz, az ellenzék Karácsonyt ünnepli A Fidesz elveszítette az I. II., III., IV., VI., VII., VIII., IX., XI., XVIII. kerületeket, és csak két kerületben tudott úgy polgármesteri pozíciót szerezni, hogy eddig az nem az övék volt. Ám mindkettőben úgy, hogy egy független mögé beállt. A XXIII-ban az eddig az ellenzék által támogatott, de most már nem induló Geiger Ferenc által támogatott jelölt mögé, míg a XX-ban a korábbi MSZP-s Szabados Ákos mögé. Itthon: DK-kongresszus: Gyurcsány szerint alacsony a mérce a Fidesz után, Dobrev pontokba szedte az ellenzék feladatait | hvg.hu. Most ezzel a következőképp alakulnak a kerületek (forrás: Index) Ellenzéki polgármesterek: I., II., III., IV. VI., VII., VIII., IX., XI., XIII., XIV., XV., XVIII., XIX. Fideszes polgármesterek: V., X., XII., XVI., XVII., XXI., XXII.
Utóbbival Déri Tiborék 40, 8 millió forintos keresztszerződést is kötöttek. Azonban Soós érdekeltségei jelenleg adóhivatali végrehajtás alatt állnak – így a Voice ProdArt, a Voice ProdAction, a Voice ProdAct, és a Sound Stúdió 69 Kft. Utóbbi tagsági részesedésének kétharmadát lefoglalták, ennek egyharmadát egy társasházi követelés javára. Beszámlázni ezért most csakis egyéni vállalkozóként képes, de vélhetően "az általa" felügyelt cégeknek történnek a kifizetések. Újpalotán Soós maga utalt a XV. kerületi kapcsolataira, ahol úgyszintén DK-s a városvezetés: Cserdiné Németh Angélával az élen. Szétszakad a tatabányai ellenzéki összefogás. De a képviselő-testületben ott ül az a Vékás Sándor is, aki a Magyar Liberális Párt (MLP) budapesti elnöki tisztsége mellett az MMM operatív igazgatói posztját is betölti. Nem mellesleg az ő lakcímére jelentkezett be a baloldal első számú voksturistája: Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, kormányfőaspiráns. *** Mit lehet tudni a céges ügyein kívül? 2012-ben közúti önbíráskodás miatt volt ügye a bírósággal.