"Kecskemét legrégibb építészeti emléke, a XIII. Kempingek félpanzióval kerületben Kecskemét | OlcsoSzallas.net. század v... Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom - Kecskemét Eredetileg egy temető volt a templom helyén egy kis kápolnával, de 1778-tól a temetkezés megsz... Egykori Ókollégium épülete - Kecskemét 1830-1838. között épült Hofrichter József tervei alapján, klasszicizáló stílusban. A reform... Arborétum - Kecskemét A Kecskeméti Arborétum a város nyugati felében a csónakázó tó szomszédságában terül el.... Luther-palota - Kecskemét A Luther-palota az evangélikus egyház volt bérháza Kecskeméten a Szabadság téren.... Kecskeméti Kisvasút - Kecskemét A Kecskeméti Kisvasút ma a Kecskemét–Kiskőrös és a Kecskemét–Kiskunmajsa (máské...
Városháza - Kecskemét A szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula ter... Ferences templom - Kecskemét A város legrégebbi épülete, a városházával szemben, a 13. század vége, és a 15. század el... Katona József Színház - Kecskemét A Milleneum alkalmából épített színházépület a város híres szülöttéről, Katona József... Református templom - Kecskemét A Kéttemplomköz utcája vezet bennünket tovább a Református templomhoz, amely az 1680 - as éve... Újkollégium - Kecskemét A Református templommal szemben a Kálvin téren emelkedik az 1912-ben épült Újkollégium. Hotel Juniperus Kecskemét - olcsó szállás Kecskeméten. A sze... Cifrapalota - Kecskemét Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a szá... Cifra palota képtár - Kecskemét A képtár alapját az európai és a magyar képzőművészet legnagyobbjainak alkotásait tartalma... Zsinagóga - Kecskemét 1801-ben megalakult a hitközség, 1814-ben egy lakóházban zsinagógát rendeztek be. 1820-tól m... Nagytemplom - Kecskemét A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért... Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark - Kecskemét A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország egyik napfényben leggazdagabb része, mely termá... Katona József Múzeum - Kecskemét A múzeumot Kecskemét városa alapította 1894-ben a könyvtárral és levéltárral együtt.
Ui. : A kecskeméti élményfürdő is király hely. :-) Péter, 40-50 éves, párjával utazott Lejárt, nem foglalható 108 040 Ft 2 fő / 2 éj / félpanzió Egész nyáron szezon felár nélkül
550 Ft/fő/éj Superior főtéri egyágyas szobában 2 éjszaka esetén 23. 050 Ft/fő/éj Superior főtéri kétágyas szobában 3 vagy több éjszaka esetén 14 350 Ft/fő/éj Superior főtéri egyágyas szobában 3 vagy több éjszaka esetén 21 680 Ft/fő/éj Gyerekárak: Gyerekár 6-12 éves korig pótágyon és 0-6 éves korig egybenyitható szobában 2 vagy 3 gyermek, 2 éjszaka esetén 7 000 Ft/fő/éj Gyerekár 6-12 éves korig egybenyitható szobában 2 vagy 3 gyermek. 2 éjszaka esetén 9 000 Ft/fő/éj Gyerekár 6-12 éves korig pótágyon és 0-6 éves korig egybenyitható szobában 2 vagy 3 gyermek, 3 vagy több éjszaka esetén 6 500 Ft/fő/éj Gyerekár 6-12 éves korig egybenyitható szobában 2 vagy 3 gyermek, 3 vagy több éjszaka esetén 8 500 Ft/fő/éj Idegenforgalmi adó: 400 Ft/fő/éj (18 év felett fizetendő) Árváltozás jogát fenntartjuk! Tavaszi frissítő pihenés az Aranyhomok Hotelben (min. 2 éj) Felhasználható: 2022. 03. 01 - 2022. 31 Tavaszi frissítő pihenés az Aranyhomok Hotelben (min. 305 Ft / fő / éj ártól / félpanzió / üdvözlő bekészítés a szobába / wellness centrum használat / masszázskupon / ingyenes WiFi / Félpanzióval (reggeli vacsora) Húsvéti wellness akció Kecskeméten (min.
Augusztus 20-hoz közeledve a kenyér történetéről elmélkedünk. A Miatyánk egy sora, "A mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…" 2000 éves fohásza örökre belevéste a szívünkbe a kenyér tiszteletét. Nézzük, milyen múltja van mindennapi kenyerünknek! Pataki Edit: Áldott kenyér (részlet) legyen, ki szeg, legyen, ki szel, s mindig legyen mit osztani… legyen kenyér, legyen elég kenyér, legyen mindig elég kenyér, jusson mindenkinek mindig elég kenyér, A kenyér gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják. Összetevői: liszt, víz, kovász/élesztő(de van kovásztalan kenyér), só. A kenyér kialakulása A gyűjtögető életmódot folytató ősember a magvakat először természetes formájában, majd a tűz megismerésével megpörkölve rágcsálta el. Hamarosan rájött arra, hogy a rágás fáradságát megtakaríthatja, ha vízzel megfőzve kását készít. Egyszerűbbé vált a munkája, amikor felfedezte, hogy a sokáig puhuló magvakat meg is lehet őrölni, vízzel pedig lepény készíthető belőlük.
Az augusztus 20-i ünnepre és hosszú hétvégére egy remek kenyér receptet ajánlunk! Hozzávalók 500 g liszt 25 g friss élesztő 1 evőkanál só 1 diónyi vaj 1 nagy burgonya 300 ml langyos víz Így készül A burgonyát hámozzuk meg, kockákra vágva főzzük puhára, majd hűtsük le és törjük át. Az élesztőt egy kis langyos vízben futtassuk fel. A lisztbe szórjunk sót, morzsoljuk bele a vajat, és az áttört burgonyát is adjuk hozzá. Öntsük fel az élesztős vízzel, és kezdjük összegyúrni – ha kell, adhatunk még hozzá vizet, hogy lágyabb legyen a tészta. Miután jól átgyúrtuk, kidagasztottuk, langyos helyen hagyjuk pihenni egy órát, hogy jól megkeljen. Ezután gyúrjuk át újra, majd a sütés előtt sütő papírral bélelt sütőlemezen pihentessük húsz percet. Ezalatt melegítsük elő a sütőt 180 °C-ra, melyben pirosodásig süssük a kenyeret. Még melegen csavarjuk illatmentes, nedves konyharuhába, s így hagyjuk teljesen kihűlni.
2021-ben, egy év kihagyás után, újra lehetőségünk volt az államalapításunk ünnepén egy csodás és nemes hagyomány ápolására. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma ugyanis hosszú évek óta tartja azon szokását, hogy az új kenyér ünnepén, augusztus 20-án kenyérsütést szervez a Rákóczi-várban, Lorántffy Zsuzsanna Sütőházában. Tavaly nyáron sajnos, a járványhelyzet állapotára tekintettel, nem mertünk még meghirdetni ilyen volumenű programot, idén azonban már nem láttuk akadályát. És milyen jól tettük, hogy nem halasztottuk el, hiszen nagy érdeklődés övezte a foglalkozást, ráadásul minden korosztályban. Szerelmespárok, házaspárok, családok gyermekekkel, mind-mind örömmel ültek le megalkotni saját kis kenyérkéjüket, melyeket helyben a kemencében ki is sütöttünk. Idén tönkölybúzából készültek a pékáruk, így talán még a megszokottnál is autentikusabbra sikerült. Köszönjük a nagy érdeklődést, Reményik Sándor gondolataival zárjuk visszaemlékezésünket: "Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Nem cifraság a szűrön, Nem sujtás a magyarkán, Nem hívságos ünnepi lobogó, Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Nem pompázom, de szükséges vagyok. "
A történeti adatok viszont azt bizonyítják, hogy ez a vélekedés nem állja meg a helyét. A Szent István-napi új kenyér átadásának és megszegésének jól ismert toposza ugyanis nem szovjet minta alapján született. Aratóünneptől az új kenyér ünnepéig Augusztus 20-án nem csak államalapító István királyunkról, alkotmányunkról emlékezünk meg ezen a napon, hanem az aratás utáni új kenyérről is. Vajon mikor alakult ki ez az utóbbi ünnep? Az új kenyér ünnepe Augusztus 20-a igazán pozitív üzenetű nemzeti ünnepünk. Nem kapcsolódik hozzá elbukott forradalom, levert szabadságharc vagy mindaz a balsors, amely a történelmünket átszövi. Az államalapításra úgy lehetünk büszkék, hogy közben nem kell keserűséget éreznünk, nem kell vértanúkat gyászolnunk. Nagyszerű, hogy ekkor ér véget az aratás, és az új kenyeret is ekkor ünnepelhetjük. A kenyér a magyar ember számára mindig is az életet, a megélhetést, az otthont jelentette. Azzal, ahogyan nemzetiszín szalaggal átkötött kenyérrel ünnepelünk, kifejezzük, hogy a haza és az élet összekapcsolódik.
Karácsonykor még az asztalterítőt sem volt szabad lerázni, gyűjtögetni kellett a karácsonyi morzsát. A kenyeret régen mindig kovásszal készítették, kemencében sütötték. Azok, akiknek nem volt kemencéjük, összeállították a tésztát és elvitték a "bérsütödébe". A kovászt nem volt szabad kölcsönadni, a tésztát dicsérni. Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálták. A közösen elfogyasztott falatka azt szimbolizálta, hogy együtt osztoznak az élet örömeiben és bánataiban is. Az új házba vitt kenyér és só a háziak jólétét hivatott biztosítani. A szláv népeknél még ma is előfordul, hogy kenyérrel és sóval köszöntik a vendéget. Magyarországon a kenyér legfontosabb alapanyaga hagyományosan a búza, ebből készül a fehér kenyér. Rozskenyeret elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a Nyírségben készítettek. Székelyföldön igen kedvelt az árpából és kukoricából készített kenyér. De ne feledkezzünk meg az erdélyi pityókás (burgonyás) kenyérről sem. A durumbúzás kenyér napjaink nagy slágere.
Találatok száma: 20 Eperjes Étterem Éttermünk megújult környezetben várja régi és új vendégeit, magyaros, házias ízekkel, tájjellegű ételek kínálatával. Hetente változó napi menünket, kedvező áron, kínáljuk gyors és színvonalas kiszolgálással. Specialitásaink, közé tartozik az ízletes csülöktál, valamint hidegtálaink. Görömbei Cukrászda Legyen születésnap, névnap, ballagás, diplomaosztó, esküvő, keresztelő, elsőáldozás, nálunk minden alkalomra található dísztorta. Krúdy Vigadó Nyíregyháza A Krúdy Vigadó 2003-ban újonnan felújított szecessziós épülete Nyíregyháza-Sóstófürdő központjába, festői környezetbe, Sóstói tóra néző legszebb fekvésű, nemzetközileg is elismert Vendéglátó és Rendezvényközpontjában várjuk Önt és kedves vendégeit. A Krúdy Terasz 800 négyzetméteren 300 fő... Sziklakert Étterem Panzió Nyíregyháza Éttermünk 110 fő, a különtermünk 30 fő, a rönkfából épített fedett teraszunk 50 fő befogadására alkalmas. A panziónk 10 szobával áll vendégeink rendelkezésére. A gépkocsiknak zárt udvaros parkolót tudunk biztosítani.