Viszont a megtűrt kártevők, akiket most saját léptékünkben akár hangyáknak, akár patkányoknak is tekinthetünk, elszaporodván kellemetlenséget okozhatnak, így valamilyen módon kordában kell tartani őket, nem megfeledkezve arról sem, hogy morálisan bizony helytelen egy ártatlan állat életének a kioltása. Az A Vad Bolygó ugyanakkor szembeállítja egymással a szélsőséges világnézeteket is. A vad bolygó teljes film. Bár a műben a Draagok egyfajta kábítószeres mámorban úsznak, elhagyják testüket, de azt könnyedén átfordíthatjuk arra is, hogy milyen az, ha valaki elhanyagolja a testét, mert kizárólag egy ideológiának szenteli a lelkét. Frappánsan szimbolizálja, hogy mennyire vakká válnak ezzel párhuzamosan a lények, mikor elmerülnek a vallási szokásaikban, és, hogy a túlélést csak az biztosíthatja, ha együttműködnek az Om-okkal. De természetesen ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ez utóbbi faj egyedei között is akadnak olyanok, akik a természet törvényeinek tekintenek olyan jelenségeket, melyek valójában mesterségesek és sok esetben nem is igazak.
1967 -ben René Laloux rendező megállapodott a prágai Jiří Trnka Stúdióval, ahol a film animációja készült. Csehszlovákiára azért esett a választás, mert ott több forrás állt rendelkezésre, mint Franciaországban, és a rajzfilm-készítés is elismertebb volt. A film látványvilágáért felelő Roland Topor művész, aki egyben társíró is volt, már a gyártás legelején letudta feladatait, ezért Laloux egyedüli franciaként dolgozott tovább a csehszlovák stábbal. A figurák papírkivágással készültek és stop-motion technikával mozgatták őket Josef Kábrt karaktertervező útmutatása szerint. A háttereket Josef Váňa tervezte. [2] [3] A karakterek mozgása és kifejezésvilága minimális, ami az alacsonyan tartott költségvetés [2] mellett összefügg azzal is, hogy a cseh animációs művek a szereplőikre általában nem élő karakterekként, hanem inkább szimbólumokként tekintenek. [4] 1968 -ban szüneteltették a munkákat, hogy pénzt gyűjtsenek Franciaországból. Vad bolygó - hu.wikitonghop.com. A Szovjetunió ugyanabban az évben szállta meg Csehszlovákiát, ezért félő volt, hogy a filmet betiltják szürreális hangulata és tartalma miatt.
A szürreális ábrázolásmód, a furcsa felszínű bolygó, a szokatlan kinézetű növény- és állatvilág, valamint a váltakozó perspektívából történő megjelenítés azért nem tud minket eléggé összezavarni ahhoz, hogy rájöjjünk, döntenünk kell, hogy ez csupán a fantázia szüleménye, egyfajta elképzelt fajok konfliktusa, vagy kritikai megfogalmazás az emberi fajjal szemben. Hiszen mind a Draag-ok, mind az Om-ok szemszögéből nézve a másik lényeg ellenségesnek tekinthetőek. De, ha mindettől elvonatkoztatunk és csupán a reakciókat, a viselkedésformákat tekintjük, akkor arra is ráeszmélhetünk, hogy nincs nagy különbség köztük. Ugyanazt teszi mindkét faj, amelyet az emberiség tenne adott szituációban. Bár az Om sokkal inkább hasonlít arra, amiben magunkra ismerhetünk, de a Draag sem cselekszik másként, mint ahogy azt tőlünk elvárnánk. Ez így lehet, hogy kicsit zavaros megfogalmazásnak tűnik, de ha belegondoltok, nem tudunk másképp gondolkodni egy idegen lényről, mint ahogy mi képesek vagyunk rá. Hiszen hogyan is képzelhetné el a negyedik dimenziót egy háromdimenziós lény?
Az emberiség történelmét végigkísérték a járványok, és sajnos még a modern orvostudomány korában is bármikor kialakulhat egy pusztító világjárvány. Eddig a négy legtöbb halálos áldozatot szedő fertőző betegség a pestis, a himlő, az influenza, az AIDS volt, bár a kolera és az ebola is szorosan ott van a nyomukban. A rettegett fekete halál, a pestis A pestist (dögvészt, fekete halált) a Yersinia pestis baktérium okozza. A fertőzés fő formái a bubópestis (mirigyláz), a tüdőpestis, valamint a szeptémiás pestis. A mirigyláz rendszerint a patkánybolha ( Xenopsylla cheopsis) csípése miatt következik be, amely a baktériumokat köztes gazdaként hordozza, a tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed, míg a betegség szeptémiás alakjánál a baktériumok kívülről, egy seben keresztül juthatnak a szervezetbe, és kifejlődhet a pestis más formáiból is. 10 tény a pestisről » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A pestis kórokozója, a Yersinia pestis baktérium mikroszkópos képe Forrás: Wikimedia Commons Európában az első nagy pestisjárvány (ez bubópestis volt) 540 után dúlt, amelyben I. Justinianus bizánci császár (525-565) is megfertőződött, ám túlélte a betegséget.
Helyi jelentőségű pusztítás, amikor 1409-ben Sopron csaknem teljesen elnéptelenedett, ezért Zsigmond 1410-ben kiváltságokat adott a város újbóli benépesítése céljából az új betelepülők részére. Külön nehezítette a helyzetet, ha egyszerre több fertőzés is terjedt. Ilyen esett a XV. század legvégén, amikor az 1490-es években a török elleni hadmozgásokban részt vevő hadak nemcsak a pestis, a szifilisz és a vérhas terjesztésében játszottak közre, hanem a lepráéban is. A járványok hatását tehát erősítette, ha háborúval kapcsolódott össze. A Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól hatalmas pestisjárvány pusztított. Egyes becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban pedig közel ötször ennyi, azaz négyszázezer ember. Tudtad? Még ma is fenyegetést jelent a pestis - Ezekben az országokban vigyázz | Femcafe. Ekkor tizedelődött meg a bányavárosok és a Szepesség népe, s költöztek a térségbe nagyobb arányban szlávok. Védekezés A járványos fertőzésekkel szemben a kor orvostudománya tehetetlen volt. A pestis elől legfeljebb elmenekülni, gyéren lakott vidékekre vonulni lehetett.
A történelem során három nagy pestisperiódust különböztetünk meg. Az első az Egyiptomból induló, de tetőpontját a Justinianus kori Bizáncban elérő járvány a VI. században. A második a XIV. századi, Európa lakosságának közel felét elpusztító "fekete halált". A harmadik pedig az 1896-ban Ázsiában kirobbant járvány. A nagy pusztítást okozó fellángolások közötti időszakban sem tűnt el a betegség, csak támadásai kevésbé voltak hevesek. A fertőzés A pestis súlyos fertőző betegség, melyet a Yersinia pestis nevű baktérium okoz. A kórokozó elsődlegesen vadon élő rágcsálókat, patkányokat, egereket fertőz meg, a betegséget a fertőzött állatokról rendszerint bolhák viszik át az emberekre. Pestis járvány a középkorban full. A fertőzés különböző formákban jelenhet meg. A leggyakrabb a bubópestis, aminek tünetei rendszerint a fertőzéstől számított 2-5 napon belül jelentkeznek. A lázzal egyidejűleg megnagyobbodott, érzékeny nyirokcsomók (bubók) jelennek meg a betegen, innen kapta a betegség a nevét. A megbetegedett személyek 40-60 százaléka a harmadik és ötödik nap között meghal.
A fekete halál nem csak a középkorban létezett! El sem tűnt! Az első járvány A pestis, vagy más néven a fekete halál, az emberi történelem talán legpusztítóbb betegsége volt, melynek következtében körül-belül 75–200 millió ember halt meg csupán négy év leforgása alatt. A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre és a bolha a vérbe juttatja a pestist. A bolhák a selyemúton, a kereskedők ruházatában és árujukban jutottak el nyugatra 1347-ben. Pestis járvány a középkorban. A hatalmas veszteséget körül-belül 150 év alatt heverte ki Európa. Hazánkat is érintette a betegség, ugyanis 1713-ban regisztrálták az utolsó járványt. Ám nem is olyan régen a 19. és 20. században afrikai és ázsiai országokban több millió áldozatot szedett a fekete halál. Lapozz a cikk folytatásáért! Fotó: Oldalak
Nem sikerült felszámolni Míg Európából a 19. századot követően eltűnt a pestis, addig a világ többi részén a mai napig újra és újra kitör egy-egy járvány: 2013-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egész világon 800 esetet jelentett, ebből 126 volt halálos. Kelet-Afrikában a mezőgazdasági terjeszkedés miatt amerikai kutatók szerint mára fokozódott a pestisjárvány kockázata: az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene szaklap 2015-ben megjelent tanulmánya szerint a mezőgazdasági területek növekedése kedvezett a rágcsálópopulációk növekedésének, ezzel pedig a pestis terjedésének is – írta korábban az Origo. Forrás: MTI/Kovács Attila Legutóbb Madagaszkárban pusztított Legutóbb, nagyobb esetszámot Madagaszkárban jelentettek: 2014 augusztusa és 2014 novembere közt 119 megbetegedés fordult elő, ebből 40 végződött halállal - mondta el Dr. Pestis járvány a középkorban son. Kienle Zsuzsa, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal orvosszakértője. Mindezt a járványtani szakemberek szerint a zsúfoltság, a nem megfelelő higiénés viszonyok, a gyenge színvonalú egészségügyi ellátás, a gyógyszerhiány és a szemétszállítás elégtelensége okozhatta.
Hullabegyűjtő kocsi a 17. századi Londonban duncan1890 / Getty Images Hungary Öltözködj megfelelően A fertőzés megelőzéséhez a "maszkviselés" és a "vegyvédelmi öltözék" viselése is bevett fogásnak számított a középkorban, bár inkább csak a fentebb említett hullabegyűjtők és az orvosok körében. A jellegzetes középkori pestisdoktorok madárcsőrre emlékeztető álarcot viseltek, amelybe gyógynövényeket és fűszereket tettek – úgy gondolták, ezek védik őket a pestistől –, testüket hosszú, fekete köpenybe borították, pácienseiket pedig hosszú bot segítségével vizsgálták meg, elkerülve a fizikai érintkezést a betegekkel. JÁRVÁNYOK A KÖZÉPKORBAN by rostáné horváth ida. Kerüld el a bűnbánókat A korabeli népek természetesen szívesen kerestek természetfeletti magyarázatot a járványra: a legtöbben isteni büntetésnek gondolták a pestist, amellyel vétkeikért, eltévelyedéseikért sújtja az Úr az emberiséget. Gyakran alakultak bűnbánó szekták, melyek tagjai feszületet hordozva, zsoltárokat szavalva ostorozták magukat, városról városra, faluról falura járva, hirdetve a nép körében a vezeklést.