Olyan ötleteket várunk, amelyek reagálnak a járvány utáni megváltozott személyes- és köztérhasználatra legyen szó parkokról, városi terekről vagy épp az lakóházatok előkertjéről. Ha az elmúlt hónapokban sokat gondolkodtál azon, hogy milyen eszközökkel lehetne betartani a 1, 5 méteres távolságot, hogyan lehetne jobban használni a közeli teret, hogyan kerüljük el a gyógyszertárak, boltok előtt tekergő sorokat vagy épp hogyan lehetne a kedvenc szórakozóhelyed teraszát bővíteni, akkor mindenképp oszd meg velünk és a legjobb ötleteket segítünk megvalósítani. A megvalósítás típusában szabadon gondolkodhatsz, de minden esetben egy térhasználati problémára kell, hogy reagáljon.
Kiknek szól a pályázat? A pályázók körében nincs megkötés, bármilyen személy vagy szervezet jelentkezhet, akinek van javasalata a megváltozott személyes és köztérhasználatra. 5 méteres áthidaló kifejezések. Hogyan jelentkezz? Egy lényegre törő koncepcióval mutatsd be a kihívást, problémát, amire reflektálni szeretnél és az erre, megoldásként javasolt ötletedet. A kiválasztott kezdeményezések részleteit a második szakaszban a KÉK szakmai csapatával közösen dolgozzuk ki. AZ ÖTLETEKET 2020. JÚNIUS 30-IG LEHET BENYÚJTANI AZ ALÁBBI ŰRLAP KITÖLTÉSÉVEL.
A pályázaton költséghatékony, röid idő alatt megvalósítható, jövőbe mutató és persze figyelemfelkeltő munkákat keresnek. A szervezők olyan ötleteket várnak, melyek reagálnak a járvány utáni megváltozott személyes- és köztérhasználatra, legyen szó parkokról, városi terekről, az épületek előtti kertekről vagy a lakóházak belső udvaráról. Felértékelődött a zöld, a zsúfoltság mentes tér, ugyanakkor mindannyian szembesültünk olyan nehezítésekkel, mint az idősáv vagy a boltok, gyógyszertárak előtt kígyózó sorok. De hogyan lehetne ezt máshogy? 5 méteres áthidaló beépítése. Mik azok az eszközök, amik megkönnyíthetik a járvány alatti térhasználatot? Sokunkban felmerültek ezek a kérdések, ahogy sokan különféle megoldásokon, kezdeményezéseken is elkezdetünk gondolkodni. A KÉK csapata ezeket a javaslatokat várja, és a legizgalmasabb ötletet meg is valósítják egyik rendezvényükön. A pályázók körében nincs megkötés, bárki jelentkezhet, akinek van javasalata a megváltozott személyes- és köztérhasználatra. A lényeg, hogy reflektáljon a jelenlegi helyzetre, a térhasználatra és rövid idő alatt, könnyen megvalósítható legyen.
A madárriasztó tüskét úgy kell elhelyezni, hogy a 2 cm szeles alap es a párkány széle között nem lehet több 3 centiméternél. Ha fal mellé helyezzük, a legbelül lévő csík alapja és a mögötte lévő függőeleges felület közötti távolság nem lehet több 5 centiméternél. 3 méteres gipszkarton. 3.0 x 1.25 méter. Óriási gipszkarton. Méret 3,75 m2. Ha szeretnénk, felhasználhatunk több csíkot is egymás mellett parhuzamosan elhelyezve, de ebben az esetben nem lehet nagyobb a távolság a csíkok között, mint 8 centiméter (például 18 cm széles áthidaló esetén megoldható két csíkból a vedelem). Miért olyan fontos a galambok elleni védekezés? A galambok azáltal, hogy az épületek homlokzatán tartózkodnak huzamosabb ideig, többféle kárt is okoznak a környezetükben. Többek között ürülékükkel szennyezik az épület vízszintes felületeit, valamint az alatta elhelyezkedő részeket is. Az ide kerülő, bomló ürülék amellett, hogy rendkívül kellemetlen szagot áraszt, károsítja bizonyos homlokzatok építészeti elemeit a madárürülék savtartalma miatt (jó példa erre a budapesti Parlament mészkő stukkói).
A másik megközelítés azt veti fel, mi a szerepe például a magyar filmtörténetben az adaptációnak. Ördögtől való-e a történetmesélés?. Ez azért izgalmas, mert körülbelül egyharmadát teszi ki a filmeknek, elég csak 1945 után átgondolni a legemlékezetesebbeket: a Sodrásban és a Szegénylegények ugyan szerzői filmek, ám a Szindbád, a Szerelem, és szinte az összes Fábri-film is adaptáció – kezdte lapunknak Gelencsér Gábor filmtörténész, habilitált egyetemi docens. Elmondta, a nagy szám mellett ráadásul erőteljes rendezői, szerzői látásmódokkal is találkozhatunk: korszakképző alkotásként említette Tarr Béla Sátántangó című filmjét vagy Szász János rendezéseit. S kiemelte Bódy Gábor feldolgozásait is: a Kutya éji dalát Csaplár Vilmos novellája inspirálta, míg az Amerikai anzix irodalmi hátterében megjelenik emlékirat, napló és fikció – erre is van példa, amikor a film eltérő szövegek mentén jön létre. Sokszor viszont azt látjuk, a történetet viszik filmre, ami Gelencsér Gábor szerint az egyszerűbb út lehet, noha egyes írások jobban kézre is állnak e téren, példaként Jókai Mór, vagy a leggyakrabban adaptált szerző, Móricz Zsigmond műveit hozta.
Példaként említette még A máltai sólyom című 1941-es filmet, amely szerinte filmként és irodalmi műként is megállja a helyét. – Ám ehhez kellett a regényíró Dashiell Hammett mellett John Huston, akinek ez volt az első rendezői munkája, és nem követte a történetet, hanem belenyúlt, elvett és hozzátett, s megcsinálta a saját önálló művét. És kellett hozzá Humphrey Bogart, Peter Lorre és jó pár színész, akik ezt élvezték és partnerek voltak benne. Egy film ugyanis mindig csapatmunka. TÚL A TÖRTÉNETEN Ahogy a film, úgy az irodalom esetében sem a történet az elsődleges, emelte ki Tarr Béla. – Az irodalom már régen szétfeszítette a közönséges történetmesélés kereteit. Ha például Shakespeare műveit vesszük alapul: ott emberi viszonyokról, helyzetekről van szó, a történet összevissza megy, ráadásul néha teljesen logikátlan is. Shakespeare-t nem a sztori, hanem a forma, a stílus és az ember mélységeiben való kutakodás érdekelte. Sem az irodalomnak, sem a filmnek nem lényege a történet. Tíz bemutatót tervez az új évadban a kolozsvári színház – kultúra.hu. Az irodalom lényege a szó, a film lényege a kép, a ritmus, az emberi helyzetek – részletezte.
Publisher Description Móricz 1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja – megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek – amint Móricz vallotta – " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". Maszol - Új Magyar Szó online. A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".
Tíz bemutatót tervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház a szeptember elején megkezdődött 229. évadjában. Az első bemutatót Csehov Cseresznyéskert jét szeptember 1-jén láthatta a közönség Jurij Kordonszkij rendezésében. Ezt követően Silviu Purcarete kezdte el próbálni Eugene Ionesco Macbett című drámáját, amelynek premierje október 13-án lesz a színház nagytermében. Tompa Gábor William Shakespeare Hamlet című tragédiáját állítja színpadra Vecsei H. Miklóssal a címszerepben, majd a tervek szerint az Ó, azok a szép napok! című Samuel Beckett-művet rendezi a színház stúdiótermében. A Hamlet tervezett bemutatójának időpontja december 3., amely egyben nyitó előadása is lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház december 3. és 10. között szervezett Showcase 2021 című miniévadjának. A miniévad alkalmával a legújabb bemutatóit és a pandémiás időszakban kevés alkalommal játszott előadásait tűzi műsorra a színház. Az évadnyitó sajtótájékoztatót a színház igazgatója, Tompa Gábor tartotta. Fotó: Biró István A 2022-es naptári év első bemutatója, a 2020–2021-es évadból a járványhelyzet miatt elmaradt Utas és holdvilág című Szerb Antal-adaptáció Botond Nagy rendezésben.
KÉT KÜLÖN NYELV Tarr Béla filmrendező szerint a kérdés egyszerű, abból lehet és kell filmet csinálni, amire az alkotó fogékony. – Személyes ügy, hogy az ember mihez nyúl hozzá. Az én esetemben ez mindig így működött – kezdte. Hangsúlyozta, az irodalom és a film két különböző nyelv, nincs átjárás közöttük. – Nincs olyan, hogy adaptáció, én ebben nem hiszek. Az viszont, hogy valamiféle azonosságot és közös látásmódot közvetítsen a két műfaj, létkérdés. Az irodalmi műnek mindig van valóságalapja, ha más nem, egy személy, vagy bármilyen apró részlet, és amikor az ember ezt megérzi, nem azt "adaptálja", hanem visszakeresi a valóságban ugyanazokat a helyzeteket, amelyeket már le lehet filmezni. Vegyünk egy saját példát: ha megnézi Krasznahorkai László Sátántangó című könyvének első mondatát, az jut eszébe, hogy ebből nem lehet filmet csinálni. És valóban, nem is a mondatot filmezi le az ember, hanem megkeresi, hogy mit is jelent a mondat, és megpróbálja megtalálni azt a filmnyelvet, amely ugyanazt fogja közölni a nézővel, mint az irodalom az olvasóval – részletezte.