Oktatás időtartama 3 nap Oktatás díja 48 900 Ft+ÁFA Oktatás helye 1149 Budapest, Mogyoródi út 55. Az oktatás magyar nyelvű. A gyakorlati feladatokhoz minden résztvevő számára biztosítjuk a gyakorló eszközöket. A képzésre saját laptopot hoznia kell a résztvevőnek. Informatika tanfolyamok Budapesten - RUANDER Oktatóközpont. A tanfolyam nem előfeltetéle a MikroTik és Ubiquiti képzéseknek. Jelentkezés: Tematika: Elmélet Hálózatok fogalmai, típusai Alapfogalmak Hálózati eszközök címzése Alhálózatok IP cím kialakítása Hálózati protokollok Hálózatok fizikai összetevői Hálózati topológiák Ethernet szabványok Hálózatok tervezése, szempontok Vezeték nélküli hálózatok és elemei, kialakítása és tervezés buktatói Számítógép csatlakoztatása a hálózathoz Gyakorlat Eszközök IP konfigurációs beállítása Hálózati, és alhálózati címek kiszámítása UTP patch kábel és készítése Vezeték nélküli hálózat kialakítása Vezeték nélküli router alapbeállítása Vezeték nélküli kliens csatlakoztatása
). A hálózati topológiák bemutatása. Hálózattípusok, funkciók és alapelemeik, beleértve az alkalmazott mediát és a felhasznált protokollokat (LAN - Ethenet, Fast and Gigabit Ethernet, WAN, dial-up, ISDN, xDSL etc. ), bérelt vonalak, és csomagkapcsolt hálózatok (Frame-Relay), MAN, SAN, CN és VPN Switchek alaptulajdonságai TCP/IP protokollok a hálózati szinten (IP, ICMP, ARP, RARP, DHCP) és a transzport szinten (TCP, UDP), beleértve a header-k leírását is. IP címzések (subnet-ek, VLSM) és routing (Distance-Vector és Link-State protokollok) Hálózatmenedzsment Szakirodalom A hallgatók a prezentáció másolatát kapják kézhez. Műszaki felszereltség Catalyst 2960, Cisco 1841-es router Köszönjük érdeklődését. Amint lehetséges, jelentkezünk egy új időpont opcióval. Hálózati alapismeretek tanfolyam eger. Tantermek "Ugorj a fedélzetre! ". LAND-SAND-ICE-ROCK-STEEL 2018 nyarán kibővítettük irodánkat, ennek köszönhetően már 5 interaktív és modern tanteremben fogadjuk a tanfolyamra jelentkezőket. Projektorok, oktatótábla, internetes hozzáférés, modern környezet minden tantermünkben.
Talán az eddigi karrierjének megkoronázásaként is tekinthetjük a Szárnyas fejvadász 2049 -et. A film ugyanis a Dunkirk után 2017 másik nagy mesterműve, újabb párhuzamot vonva Nolan-nel. A film történetét tárgyalni meglehetősen nagy hiba lenne, ugyanis nem véletlenül tartja mindenki a száját a sajtóvetítések óta: ezt a filmet nem pusztán megnézi az ember, hanem átéli. A nagy titkolózás végre értelmet kap, hiszen a film megtekintése után mi is érezzük, hogy bármilyen apró információ csak ronthatott volna az élményen. Legyen elég annyi, hogy megérte várni a mozira, mely történetében egy egészen ritka darab lett: igazi régivágású, tiszta sci-fi, melyből már csak nagyon keveset kapunk manapság. De a történet mellett ott van a többi erénye a filmnek is, mely, mint a klasszikus elődöt, kiemeli azt a nagy többségből, és a történeti élvezeteken túl is nyújt valamit. Itt érdemes megemlíteni Roger Deakins munkásságát, akit nemes egyszerűséggel nevezhetünk korának egyik legnagyobb művészének, hanem a legnagyobbnak.
Ez volt az első olyan film, amely a mesterséges lét értelmét pedzegette, és olyan végső kérdésekig vezetett, hogy mi teszi az embert emberré, mi végre vagyunk a Földön? Harrison Ford a Szárnyas fejvadász ban. Fotó: Warner Bros. Nehéz teher egy ilyen, minden ízében zseniális filmnek 35 évvel az elkészülte után sequelt készíteni, és akár lehetne is a héten elkészülő a világ legfeleslegesebb folytatásai -cikk alaptémája a Szárnyas fejvadász 2049. Ez azonban nem történik meg, mert olyan intelligensen görgeti tovább az eredeti film alapproblematikáját, hogy öröm nézni minden percét, még ha olykor embert próbáló is. Denis Villeneuve 164 perces opuszt forgatott, ami rengeteg mindenre elég. A filmidőbe számolatlan cselekményszálat beleerőltető és ezáltal maratonivá váló alkotás sok van (pl. a Batman Superman ellen 151 perce, amit rendezői változatban kiegészítettek 183 percesre), de komótos tempóban építkezni nem divat. Villeneuve pedig egy udvarias francia (kanadai) úrhoz hasonlatosan meginvitál futurisztikus vadászházába, ahol mindig esik az eső, ha kinézel az ablakon, és egy gőzölgő fekete mellett mesél valami grandiózusról.
Már a Ridley Scott-os eredeti is sok mindent a nézőre hagyott, viszont Villenuve nemcsak elgondolkodtatni akar, hanem meghagyja a felfedezés örömét is, hogy a közönség film revelációit egyedül fejtse meg. Nincs szájbarágott narráció, vagy mindenttudó szereplő, aki elmondja, hogy ez azért történik, mert…, hanem ügyes elemekkel éri el, hogy úgy érezzük, mi is a nyomozás részesei vagyunk. Ennélfogva a sztoriról legyen elég egy kurta mondat: 2049-ben van egy Deckardhoz ( Harrison Ford) hasonlatos fejvadász, K (Ryan Gosling), aki egy replikánsokat érintő kérdésben nyomoz. Ami ezután vagy inkább ebből következik, az tényleg maradjon meg néző örömének, s a vetítés előtt egy rendezői üzenetben Villeneuve is kérte, hogy senki ne spoilerezzen, a történet alakulásának egyetlen kis részletét se szivárogtassák ki. Fotó: Intercom A filmet javallott IMAX-ben nézni, a Szárnyas fejvadász 2049 esetében nem úri passió a szupernagyfelbontás, hanem elvárás, ha az operatőr Roger Deakins ezúttal sem kap Oscar-díjat, akkor soha, 13 jelölés (! )
Tényleg a replikánsoké a jövő? Az emberiségnek meszeltek? Hasonló kérdésekre keressük a választ a Szárnyas fejvadász 2049 -ben. Kritikánk teljesen spoiler mentes, így ha még nem láttad a Szárnyas fejvadász 2049 -et, akkor is nyugodtan elolvashatod, semmi olyat nem írtunk le, ami elrontaná az élményed. Minden idők egyik legnagyobb hatású filmjét folytatni nem kis vállalkozás. Sokan próbálkoztak már vele, és legtöbbjüknek mindig beletörik a bicskája: a végeredmény valahogy sohasem tud több lenni mint olcsó másolat, vagy gyenge próbálkozás egy megismételhetetlen legenda erőltetett újrateremtésére. A Szárnyas fejvadász esetében okkal aggódhattunk: az első filmet nem fogadták túlzottan nagy lelkesedéssel annak idején, legfőképpen azért, mert a stúdió majdnem tönkretette Ridley Scott alkotását. A bizalmatlan producerek igyekeztek mainstream-mozit faragni egy olyan filmből, amely a lehető legtávolabb állt a színtiszta szórakoztatástól. A Szárnyas fejvadász mindig is egy meditatív, vérbeli, frusztrálóan mély sci-fi volt, melynek megváltoztatására tett összes kísérlet csak valami szörnyűséget eredményezhetett (még mindannyian emlékszünk a balsorsú, unott narrációra Harrison Ford által).
A nagy ívű frencsájzok és hatalmas filmes brandek korszakát éljük, ez nem is vitás. A mindenféle folytatás, előzmény, spin-off, reboot, soft-reboot, remake és univerzumépítés világában egyáltalán nem lehet már csodálkozni azon, hogy egy régi klasszikusnak sok-sok év után új része készül. Az már inkább meglepő, hogy ez a mű jelen esetben annak a Szárnyas fejvadász nak a második epizódja, melyet jobb helyeken minden idők legzseniálisabb sci-fi mozijaként szokás emlegetni, és amelyről 1982-es bukásakor még senki sem gondolta volna, hogy hosszú esztendők kínkeserves munkájával végül akkora kultusz-státuszt vív majd ki magának, ami méltán ülteti fel őt a mozgóképes tudományos fantasztikumok trónjára, mi több, kihunyhatatlan fénnyel ragyog még ma is a filmművészet időtlen alkotásai között. Ridley Scott felejthetetlen művet alkotott, melynek minden pillanata aranyat ér, összes beállítása mesél valamiről, inspiráló hatásából pedig azóta sem veszített egy fabatkát sem – a Szárnyas fejvadász minden kezdeti rossz szájíz ellenére nem veszett el úgy az időben, mint könnyek az esőben.