Emeld ki termékeidet a többi közül!
Egy olyan közösség vagyunk, ahol vásárolhatsz, eladhatsz vagy cserélhetsz ruhákat Vétel - eladás
Elfelejtett jelszó Add meg az e-mail címed és küldünk neked egy linket, amelynek segítségével beállíthatsz egy új jelszót!
A várpalotai Thury vár közvetlen környezete is erődített hely lehetett a Vár-völgy torkolatában. Valahol itt volt Fehérvár és Veszprém között, pont a középen, a Savaria és Aquincum között kiépített hadiút mentén a rómaiak őrtornya, 22 km-re a két város között. A vár történetét a helytörténeti, illetve helyismereti irodalom 1440-nel kezdi. Ennek forrása az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye. Eszerint az Albert király uralkodása (1437—1439) óta eltelt zavaros években épült várakat gazdáiknak azonnal le kell rombolniok. Aki nem tesz eleget az országgyűlés határozatának, hűtlenség vádját vonja magára. Kivételt tesz azonban az országgyűlés a szlavóniai várakon kívül még öt új várral. Ezek sorában szerepel Verőce, Sajóvámos, Kisnána és Pelsőe mellett Újlaki Miklós palotai vára is. Thury-vár Várpalota | CsodalatosMagyarorszag.hu. Kívül a négyszögű várfal déli oldalához még a XVI. században bejárati szárny épült. Ez egyemeletes, lekontyolt oromzatos barokk-kori formájában maradt ránk, s a déli homlokzat közepén helyezkedik el. Az északi várfal külső oldalához csak jóval később építettek egy boltozott földszintes istállószárnyat.
Ezt a legutóbbi években lebontották. A négyszögű várat körülvevő, Giulio Turco felvételi rajzán ábrázolt külső védmüvek az idők folyamán lepusztultak, s ma már csak régészeti feltárás hozhatná napvilágra őket. A négyszöges területet körülfogó vaskos falak belső oldalaihoz épültek hozzá a tornyok és a lakószárnyak. Tornyot — az alaprajzi rendszernek megfelelően — négyet találunk, tehát valamennyi sarokban egyet. Ezek közül a délkeleti és a délnyugati, amelyeket a XVIII. században jelentősen megmagasítottak, jelenleg is hangsúlyosak. Ezzel szemben az északkeleti és északnyugati torony ma nem emelkedik a négyszöges várfal fölé. A tornyokat épületszárnyak kötik össze. Ezek — jelenlegi formájukban — különböző korokból származnak, s nem egyforma méretűek. Leghangsúlyosabb tömege a déli (fő-) szárnynak van. Ez mai alakját a korabarokk építési korszakban nyerte. A kétemeletes szárny magas tetőzete volt az a tényező, amely a két déli saroktorony magasságának növelését is szükségessé tette. A keleti és a nyugati szárny későbarokk stílusban átalakított formájában maradt ránk.
Hosszas hányatott időszak után az akkor Palotaként is emlegetett erődítmény a 16. században került királyi tulajdonba, és parancsnoka a törökverő Thury György lett. Legkevesebb hat török támadást állt ki sikeresen, közöttük a budai pasa ostromát is, de mégis többször török kézre került. A több stílusjegyet viselő várkastélyt a 18. században a Zichy család rengeteg fejlesztéssel barokk kastéllyá alakíttatta, de a 20. század közepére romossá vált.