Erdei kisvasút 2021. 05. 28. 10:45 "Hosszú és csendes pandémiás kényszerpihenőt követően" újra közlekedik a 139 éves Zsuzsi erdei vasút – jelentette be a debreceni polgármester a szezonnyitó ünnepségen csütörtökön. Papp László (Fidesz-KDNP) utalt rá, hogy a másfél éves üzemszünet idején kormányzati támogatással több mint 770 millió forintból több mozdonyt és kocsit, illetve hét kilométeres pályaszakaszt is felújítottak. A polgármester fontos értéknek nevezte, hogy az 1882-ben útjára indult kisvasút, Magyarország leghosszabb ideje, folyamatosan, megszakítás nélkül üzemelő kisvasútja a 21. században is zökkenőmentesen működjön. Kult: Esti járattal emlékeznek Debrecenben a régi Zsuzsi vonatra | hvg.hu. Papp László utalt rá, hogy Debrecent több mint 15 ezer hektár erdő veszi körül, és reményét fejezte ki, hogy újra sok helybéli keresi fel az Erdőspusztákat a Zsuzsi vonattal. Tasó László (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője fontosnak nevezte, hogy a jövő generációinak is megőrizzék a Zsuzsi vonatot, és a "páratlan kincset, az erdőket". A kormánypárti politikus szerint azt is meg kell vizsgálni, hogyan lehetne integrálni a Zsuzsi vonatot Debrecen közösségi közlekedésébe.
A műemléki védettség miatt, a megerősített pályaszerkezetre a meglévő síneket rakták vissza. A teljes rekonstrukció 771 millió forintos kormányzati támogatásból valósult meg. Nem része a beruházásnak, de a debreceni önkormányzat saját forrásából kisebb felújítási munkákat végeznek a Hármashegyaljai Természet Házán. A Ruyter utcai állomásról kedden, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap, valamint ünnepnapokon 08:30 órától, 11:15 órától és 14:15 órától indul vonat. Hármashegyaljáról visszafelé pedig 10:00 órától, 13:00 órától és 15:30 órától (hétvégén és ünnepnapokon 16:00 órától) közlekedik a Zsuzsi vonat. * * * Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Zsuzsi újraindult Debrecenben. Klikk, és like a Facebookon!
Ekkor mindössze egy gőzmozdonnyal és 45 kocsival indult meg a forgalom – a lokomotív a Zsuzsi nevet kapta, innen ered a vasút mai neve is. Természetesen a gördülőállomány egyre bővült, de Zsuzsi az 1961-es átépítésig szolgálta az erdei vasutat. A vasút említett gyenge felépítménye számos műszaki problémát okozott, mégis rendületlenül üzemelt a kisvasút, számos (ideiglenes) szárnyvonalat is kiszolgálva az éppen kitermelés alatt álló erdőrészletek felé. Zsuzsi vonat debrecen hotel. Az egyik, komolyabb forgalmat bonyolító mellékvonalon épült meg 1903-ban Magyarország első vasbeton, illetve vasbetétes beton szerkezetű hídja a Szatmárnémetibe vezető vasútvonal felett. A vasútvonalat az 1920-as évektől kezdve több ízben meghosszabbították, végül 1950-ben érte el legtávolabbi pontját, Nyírbélteket. 1923-ban indult a személyszállítás, ugyanis a megyeszékhely vezetése felismerte, hogy a kisvasút mentén elszórtan fekvő tanyák és az érintett községek lakói jelentős mértékben részt vállalhatnak Debrecen lakóinak mezőgazdasági terményekkel történő ellátásában.
Árak: Teljesárú menetjegy egy útra: 700 Ft (menettérti: 1400 Ft) Kedvezményes jegy egy útra: 500 Ft (menettérti: 1000 Ft); kedvezményes menetjegyet válthatnak gyermekek 14 éves korukig, 26 éves korukig a nappali tagozatos diákok érvényes diákigazolványuk felmutatásával, illetve nemzetközi diákigazolvánnyal rendelkezők, nyugdíjasok, 65 éven felüliek.
A lakossági tiltakozás ellenére 1977. augusztus 31-én közlekedett az utolsónak hitt vonat. Azonban a Zsuzsi Vasút úttörővasúttá alakult: a vágányokat ugyan felszedték Hármashegyalja és Nyírbéltek között, de így is maradt 16, 6 kilométernyi sínpár, három Mk48-as mozdony és 12 személykocsi, az üzemeltetést pedig átvette a Debreceni Közlekedési Vállalat. A mozdonyok és a személykocsik ma is üzemelnek (kettő közülük már a 950 mm-es korszakban is itt volt), mellettük egy gőzmozdony (394, 023), egy pályamesteri vágánygépkocsi, "Gebus", a kéttengelyes kismozdony és számos megmaradt teherkocsi szolgálja a kisvasutat. A Zsuzsi Vasút 2005 óta műemléki védettség alatt áll, a pálya felújítása 2020-ban fejeződött be, így remélhetőleg még sokáig zakatolnak rajta a szerelvények a kicsik és nagyok legnagyobb örömére. Zsuzsi vonat debrecen menetrend. Állomások: Debrecen-Fatelep Hétvezér * Ballatanya * Fancsika * Csereerdő * Erdészlak * Martinka * Sámsoni út * Haláperdő * Hármashegyi-tó * Hármashegyalja végállomás A *-gal jelölt megállóhelyek feltételes megállóhelyek, azaz a vonatok csak akkor állnak meg, ha a le- vagy felszállási szándékot jelzik az utasok.
Hazánk legöregebb, ma is üzemelő erdei vasútja a Debrecen város erdeiben kitermelt faanyag szállítására jött létre, majd amikor a teherszállítás megszűnt, úttörővasútként üzemelt tovább, végül erdei vasúttá lényegült át a rendszerváltás idején. Bár megszüntetése többször szóba került, az olajzöld szerelvények ma is vígan kanyarognak a megmaradt 16 kilométernyi sínpáron. Debrecen kisvasútja a város erdeinek köszönheti létét: egyre nehezebb volt az – egyébként a 13-14. század óta meglévő, folyamatosan növekvő területű – megyeszékhely körül fekvő erdőkből a kitermelt faanyag szállítása, így a város vezetése az 1880-es évek elején egy erdei vasút kiépítése mellett döntött. SONLINE - Újra zakatol a debreceni Zsuzsi vonat. A várostól keletre fekvő erdőségeket feltáró vasút az első tervek szerint párhuzamosan futott volna a Szatmárnémeti felé vezető nagyvasúti pályával, és Vámospércsen végződött volna. A pályát végül egy vállalkozó építette meg, és kezdte üzemeltetni 1882-ben. Ekkor a gúti erdőkig vezetett a 950 milliméteres nyomtávolságú vaspálya, mintegy 26 kilométer hosszban, homokos ágyazatra, közönséges gally- és gömbfára fektetett "kutyafejű" síneken.
A véres dinasztia - A Borgia család története (DVD) leírása A XV. század vége. Az európai hegemóniáért küzdő két nagyhatalom, Franciaország és Spanyolország küzdelmének célkeresztjében a reneszánsz itáliai városállamok feletti uralom kerül, amelyeket dúsgazdag, családi oligarchiák uralnak: Milánót a Sforzák, Firenzét a Mediciek, míg Róma legbefolyásosabb családjának az Orsiniek számítanak. Az egyházi és világi kinevezésekkel, házasságokkal fenntartott kényes politikai egyensúlyt minden idők leghírhedtebb dinasztiájának, a Borgiáknak az előretörése borítja fel, amikor is Rodrigo Borgiát VI. Sándor néven pápává választják. A pápai udvar a szentség álarca mögött a bűn fellegvárává vált: hamarosan méregkeverők, bérgyilkosok, zsaroló levelek, fenyegetések és lefizetések jutottak főszerephez. Jellemzők Cím: A véres dinasztia - A Borgia család története Eredeti cím: Los Borgia Műfaj: Történelmi Rendező: Antonio Hernández Színészek: Lluis Homar, Sergio Peris-Mencheta, María Valverde, Paz Vega, Ángela Molina Készítés éve: 2006 Képformátum: 16:9, 1.
Aki eddig még nem tette meg, és érdekli a szereplők további sorsa, nézzen utána a történelemkönyvekben. A készítők mindig igyekeztek hűek maradni a valós eseményekhez a fontosabb dolgokban, így a végkimenetelt illetően is valami hasonlót kaptunk volna. A The Borgias a maga nemében kiváló sorozat volt. Aki szereti a történelemnek ezt a korszakát, az intrikákat, annak biztosan tetszett a széria. Sajnos nem kaptunk lezárást, de egy igazi sorozatjunkie tudja: csak nagyon kevés sorozatnak adatik ez meg. ui: Neil Jordan, a kasza után írt egy tévéfilmes forgatókönyvet lezárásul, melyet végül nem rendelt be a Showtime anyagi okokra hivatkozva, de a készítő az egész szkriptet elérhetővé tette e-book formátumban.