Megjelent: 2007. január 08. hétfő Telefon: 62-641-937 mobil: 70-313-4683 Rendelési idõ: Hétfõ:12. 00-16. 00, Csütörtök, Péntek:7. 30-10. 30. Csecsemõtanácsadás: Csütörtök:11. 00-tól elõjegyzés alapján A rendelés utolsó órájában a betegellátás elöjegyzés alapján. Ügyeletek - Dr. Rósa Ágnes. Támogatók További hírek... Ezúttal a fogorvosi rendelõkben ellátható betegek számát... Read more Az elhízás kezelése a 21. században már nem esztétikai vagy... A Magyar Rezidens Szövetség és... Read more
A legtöbb, amit ilyenkor tehetünk, ha megpróbáljuk a baba bőrét minél szárazabban tartani. Kerüljük a túlöltöztetést és a szűk ruházatot, amely nem szellőzik megfelelően. Utazáskor minél többször vegyük ki a gyermeket a babakocsiból vagy a hordozóból és körültekintően használjuk a légkondicionálót! Dr. Rósa Ágnes - gyermek háziorvos - gyermekháziorvos - Cégregiszter. Alváskor pedig tegyünk a gyermek feje alá nedvszívó textilpelenkát, és nap közben - ha átizzadta a ruháját - gyakrabban öltöztessük. Ha hőkiütés jelentkezik csak a felülfetőződés tünetei (vakarózás, a duzzanat fokozódása) esetén lehet szüksége speciális készítményre (pl. antibiotikumos krémre) a gyermeknek. 3. Pelenkakiütés A pelenkával fedett babapopsi a nyári melegben hajlamos a befülledésre, és mivel ilyenkor a vizelet és széklet is gyorsabban lép reakcióba egymással, a pelenkakiütéssel is gyakrabban kell számolnunk. Ilyenkor érdemes még gyakrabban cserélni a pelenkát, és figyeljünk arra, hogy minél többször biztosítsunk pelenkamentes időszakot is a gyermek számára, hogy bőre szellőzhessen.
Jelenlegi hely 2015. 04. 16. Cím: 6725 Szeged, Korda u. 6. (12. körzet) Telefon: 62/641-937 Képesítési adat: csecsemő- gyermekgyógyászat Rendelési idő: H: 12. 00-16. 00 K: 07. 30-10. 30 Sz: 07. 30 Cs: 07. 30 P: 07. 30 Tanácsadás: Cs: 11. 00-15. 00 Helyettes: Dr. Szabó Ida Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken! Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk! Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet! Neked ajánljuk! Fűszernövények tavasztól őszig A fűszernövények használata a konyhában reneszánszát éli. Régen – és sok helyen ma is – megtalálhatók a kiskertekben vagy cserepekben az erkélyeken, teraszokon. Készüljünk március 15-re! 2 év után először lesznek nyilvános ünnepségek március 15-én. Készüljünk hát együtt, ünnepeljünk együtt! Ugrás az oldal tetejére
A számolás joga című film három afroamerikai nő történetét mutatja be, akik a NASA berkein belül dolgozva hozzájárultak ahhoz, hogy John Glenn feljutott az űrbe. Sem a nemük, sem a bőrszínük nem volt elfogadott, megalázó helyzeteken emelkedtek felül annak érdekében, hogy mindannyian kicsit közelebb kerüljünk az éghez. Katherine G. Johnson. Dorothy Vaughan. Mary Jackson. A dátum 1960, a helyszín Hampton, Virginia. Amerika és a Szovjetunió között soha nem látott űrverseny tombol, a cél embert küldeni az űrbe és a Holdra. A három matematikusnőnek már csupán a létezése zavart keltett: sokan azt sem értették, a NASA miért alkalmazza őket, amikor fehér férfiak is meg tudják oldani a problémákat. Hát nem tudták – a nők nélkül nem. Mit kerestek nők a NASA-nál? Már a második világháború előtt is óriási hiány jelentkezett matematikusokból, fizikusokból, a háborút pedig egyre egyértelműbben a levegőben lehetett megnyerni. Felvették hát azokat is, akiket másképp eszükbe se jutott volna: a nőket. A repülésfejlesztésben először a NACA (National Advisory Committee for Aeronautics, azaz Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület) elnevezésű szervezet kezdett bele, ebből alakult ki 1957-ben az űrutazással foglalkozó Special Committee on Space Technology bizottság, majd egy évre rá maga a NASA.
A filmben ezeket a diszkriminatív lépéseket érzékletesen be is mutatják, annak ellenére, hogy a valóságban a hatvanas évekre a NASA már előrébb járt – a megalázó történések nagy része az ötvenes években történt meg, de a moziban a hatás kedvéért átemelték őket a hatvanas évek elejére is. Margot Lee Shetterly írónő A számolás joga plakátja előtt pózol Santiago Felipe / Getty Images Hungary Mary Jackson soha nem adta fel Ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről a történet három főszereplőjével! Mary Jackson lett a NASA első afroamerikai női mérnöke, miután az űrkapszula hővédő csoportjában elkezdett dolgozni az első ember űrbe juttatásán. A filmmel ellentétben nem kellett külön bírósági engedélyt szereznie ahhoz, hogy továbbtanulhasson és lediplomázhasson, Hampton városa csupán a kérésére megadta neki a lehetőséget. Mary mérnökként dolgozhatott a NACA, illetve a NASA falain belül. A hetvenes években mégis csalódott volt, hiszen még mindig nem jött létre az igazi esélyegyenlőség. Mary ezen kezdett dolgozni.
Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.