30 perc alatt szép világosra sütjük. Akkor jó, ha a tészta részbe belebökünk egy hústűt, vagy villát, és kihúzva már nincs ráragadva a tészta (ezért ne a pudingba böködjük 😀). Hagyjuk kicsit hűlni, majd ízlés szerint porcukorral megszórva kínáljuk. Nézd meg videón is:
Elkészítés: Klasszikus piskótatésztát készítünk, nagyméretű tepsibe öntjük, a tetejére szórjuk a meggyet, és előmelegített sütőbe téve 20 percig sütjük. A krémhez felforraljuk a tejet, és belefőzzük a pudingport. Kikeverjük a margarin t a cukorral, és amikor kihűlt a puding, összeelegyítjük. A meggylevet is felforraljuk, és belefőzzük a pudingport (nem kell hozzá cukor! Vanília pudingos piskóta recept. ). Ha mindez kész és kihűlt, akkor megkenjük a tészta tetejét a krémmel, végül rákanalazzuk a piros pudingos krémet. Néhány órát hagyjuk dermedni, majd szeletelve, felkockázva tálaljuk.
*Lehet helyette házi piskótát (kockákra vágva) vagy lekvárral megkent piskótatekercs-szeleteket is használni, de ezzel én ritkán foglalkozom, mert ebben a desszertben pont az a jó, hogy nem kell sütni és gyorsan megvan. :)
Gyerekkoromban bolti pudingporból készítettem és ez volt a rakott ~, pudingos ~ vagy épp krémes piskóta. Mikor melyik. Ma többnyire főzött krémmel készítem, de ha a lányaimat kérdezem, szerintük bolti pudinggal pont olyan jó, mint házival. Ha lusta vagyok vagy épp nincs itthon tojás, akkor szerintem is. ;) Most éppen eperrel rétegeztem, amíg még lehet szedni a kertből, aztán jöhet majd a váltás: meggy, málna, szeder, ribizli, mi, kinek mi. :) Nincs igazán pontos recept hozzá: főzök egy adag (sűrűbb) vaníliakrémet és rétegezem azzal, amivel szeretném vagy amire lehetőségem van. Általában 1 liter tejet használok el, ebből egy keveset (1-2 dl) kiveszek a piskóta locsolgatásához, a többséget pedig egy rúd vaníliával tűzre teszem. Forrásig melegítem, majd a tűzről levéve, fedővel lefedve, legalább fél órán keresztül pihenni hagyom. Vanília pudingos piskóta csokiöntettel. Lehet egy napig is, csak akkor kerüljön be a hűtőbe is. ;) A tojásokat a cukorral és a keményítővel kikeverem. A tejet felmelegítem (előtte vagy utána kiveszem belőle a vaníliarudat) és folyamatos kevergetés mellett hozzácsorgatom a tojásos keveréket.
Ezután a vizet és az olajat is hozzáöntjük. A lisztet elkeverjük a sütőporral, majd több adagban a tojássárgához adjuk és csomómentesre keverjük. Végül óvatosan egy keverőlapáttal beleforgatjuk a felvert tojásfehérjét is. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Túrókrémes-pudingos piskóta | Nosalty. Sütőpapírral bélelt tepsibe (mérete körülbelül 33 x 22 cm) öntjük a tésztát. A kihűlt vaníliapudingot egy kanállal foltokban a tésztára halmozzuk. A tészta tetejére sorakoztatjuk a félbevágott eperszemeket (a vágott felükkel lefelé), kicsit bele is nyomkodjuk őket a tésztába. Körülbelül 30 perc alatt készre sütjük a süteményt. Most is tűpróbával érdemes ellenőrizni! Langyosra hűtve, kockára vágva, porcukorral megszórva tálaljuk.
Pillekönnyű piskóta krémes pudinggal, meggyel és őszibarackkal…. A piskóta mindig egy jolly joker sütemény, bármilyen gyümölccsel elkészíthető, viszonylag kevés hozzávalót igényel és egyszerű, mint egy faék… 🙂 Az EPRES-PUDINGOS PISKÓTÁT imádta a család, úgyhogy most kaptak egy hasonlót, mégis mást…. 🙂 Hozzávalók 4 tojás csipet só 10 dkg cukor 2 tk vanília kivonat 1 dl víz 1 dl olaj 22, 5 dkg liszt 2, 5 dkg kakaópor 0, 5 csomag sütőpor 30-40 dkg magozott meggy 1-2 ek cukor (sárga-, vagy őszibarack – opcionális) 1 csomag vaníliás pudingpor (40 g) 3, 5 dl tej 3-5 ek cukor Puding készítése: A pudingot kevés tejjel és a cukorral csomómentesre keverjük. A maradék tejet elkezdjük melegíteni, majd hozzáöntjük a kikevert pudingport és addig kevergetjük, míg be nem sűrűsödik. Epres vaníliapudingos piskóta | Sylvia Gasztro Angyal. Félretesszük hűlni, de időnként keverjük át, hogy ne legyen bőrös. Piskóta készítése: A kimagozott meggyet 1-2 ek cukorral (ízlés szerint) elkeverjük, a kissé keményebb őszibarackot kockázzuk fel. A sütőt melegítsük elő 180 fokra.
Biatorbágyi merénylet A biatorbágyi merénylet utáni helyszíni szemle Ország Magyarország Helyszín Biatorbágy Célpont Biatorbágyi vasúti viadukton áthaladó vonat Időpont 1931. szeptember 13. Típus emberölési kísérlet Áldozatok 22 halott, 17 súlyos sérült Elkövetők Matuska Szilveszter Térkép Biatorbágyi viadukt Pozíció Pest megye térképén é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 18° 49′ 57″ Koordináták: é. 18° 49′ 57″ A Wikimédia Commons tartalmaz Biatorbágyi merénylet témájú médiaállományokat. Díszkivilágitást kapott a biatorbágyi vasúti viadukt - Infostart.hu. A biatorbágyi merénylet (korábban torbágyi merénylet) 1931. szeptember 13-án történt, amikor Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi vasúti viadukt vasúti pályájának egy részét. A robbantás 22 halálos áldozatot követelt, ezt követően pedig statáriumot vezettek be Magyarországon. A merénylet leírása [ szerkesztés] A tettes kb. 1, 5–2 kg tömegű robbanóanyagot használt, amit előre a helyszínre vitt. A robbanóanyag nem a vágányon áthaladó mozdony alatt robbant fel, mint azt korábban feltételezték, hanem a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon Bécs felé közlekedő nemzetközi gyorsvonat második és harmadik kocsijának áthaladása között, a sín terheletlen állapotában.
A merényletet követően, annak ürügyén kezdődött meg az 1930-as évek politikai leszámolása az illegális kommunistákkal. Felújítása a robbantás után [ szerkesztés] Szerencsés körülménye volt a merényletnek, hogy a hídszerkezet csak kisebb mértékben rongálódott meg, így a helyreállítás mindössze húsz napot vett igénybe, és 1931. október 3-án újra átadhatták a viaduktot a forgalomnak. [2] 1933-ban a korábbi hídszerekezetet kicserélték, az új áthidaláshoz a pályakorrekció során feleslegessé vált óbaroki völgyhíd felszerkezetét használták fel. Ez két, egyenként 40, 0 m támaszközű, párhuzamos övű, süllyesztett pályás folytacél anyagú hídszerkezet volt. A MÁVAG kivitelezésében készült műtárgyat 1934. Biatorbágyi vasúti viadukt • Emlékmű » outdooractive.com. május 14 -én helyezték forgalomba. [3] A vasútvonal villamosítása kapcsán megnőtt a vonatok menetsebessége, az ebből adódó terhelésnövekedés pedig az acélszerkezetek további megerősítését tette szükségessé. Ennek érdekében 1941-ben a korábbi, párhuzamos övű kéttámaszú rácsostartó acélszerkezetet egy harmadik, parabola alakú övvel egészítették ki.
2021-ben készült el a Budapest–Balaton kerékpárút (BUBA) Törökbálint és Biatorbágy közötti szakasza, mely közvetlenül felvezet a viaduktra. A kerékpárútra a Forrás utcán (például a Madár-forrásnál levő parkolótól) is fel lehet jutni, melynek másik oldala az Ybl Miklós sétányba csatlakozik. Biatorbágyi merénylet – Wikipédia. A viadukt filmekben, irodalomban [ szerkesztés] A viadukt, illetve a felrobbantását célzó merénylet több filmben is megjelenik. Ezek közé tartozik Várkonyi Zoltán Merénylet című, 1959-ben bemutatott filmje, Básti Lajos főszereplésével, valamint Simó Sándor 1982 -es, Viadukt című filmalkotása, melyben a robbantót Michael Sarrazin alakította. Ez utóbbi érdekessége volt, hogy az eredeti helyszínen, ténylegesen egy valódi (hetekkel korábban leselejtezett) vonat felhasználásával forgatták le, mivel az olcsóbbnak bizonyult, mint egy megfelelő makett építése. Az akkor már évek óta használaton kívül álló völgyhídon, a film kedvéért visszaépítették a síneket, oly módon, hogy a vágány egy kis ívet képezett, ezáltal a vonat detonáció nélkül is le tudott zuhanni.
[2] 1933-ban a korábbi hídszerekezetet kicserélték, az új áthidaláshoz a pályakorrekció során feleslegessé vált óbaroki völgyhíd felszerkezetét használták fel. Ez két, egyenként 40, 0 m támaszközű, párhuzamos övű, süllyesztett pályás folytacél anyagú hídszerkezet volt. A MÁVAG kivitelezésében készült műtárgyat 1934. május 14 -én helyezték forgalomba. [3] A vasútvonal villamosítása kapcsán megnőtt a vonatok menetsebessége, az ebből adódó terhelésnövekedés pedig az acélszerkezetek további megerősítését tette szükségessé. Ennek érdekében 1941-ben a korábbi, párhuzamos övű kéttámaszú rácsostartó acélszerkezetet egy harmadik, parabola alakú övvel egészítették ki. E harmadik öv aláfeszítése a rácsostartó erőjátékának megváltoztatásával, nem pedig a rácsrudak keresztmetszet-növelésével javította a szerkezet teherbírását; a megoldás előnyei közé tartozott az is, hogy elkészítéséhez nem volt szükség állványzatra. [1] Meghiúsult felrobbantása Szerkesztés 1944 végén a viaduktot újabb robbantás veszélye fenyegette, a második világháborúban visszavonuló német hadsereg ugyanis előkészítette robbantásra, de erre végül mégsem került sor.
Közvetlenül a viadukt alatt találkozik, egy ovális kiképzésű körforgalmi csomóponttal a település három főútja, az Ország út – amely az 1-es főúttal, illetve az M1-es autópályával köti össze Biatorbágyot –, a Felsőpátyi út – amelyen Páty, Budakeszi és Zsámbék felől érhetünk el ide –, illetve a Szabadság út, a biai településrész főútja, amely Sóskút, Etyek és Herceghalom felől biztosít megközelítési lehetőséget. Biatorbágy Budapest és a környező települések szinte mindegyike felől elérhető a Volánbusz buszjárataival, ezek pedig úgyszólván mind elhaladnak a viadukt alatt. Aki vasúttal érkezne, az 1970-es években a torbágyi városrész északi részén kialakított új biatorbágyi vasútállomástól szűk egy kilométeres, tíz-tizenöt perces sétával érheti el a viaduktot. A körforgalmi csomóponttól a két völgyhíd közötti szakaszon lépcső vezet fel az északi völgyhíd nyugati hídfőjéhez, onnan alig száz méterre, az Ybl Miklós sétányon szépen kiépített autóparkoló várja a gépkocsival érkező látogatókat, ahova a Viadukt utcáról (a Szabadság útnak a körforgalmat követő első, jobb kézre eső kiágazásától) lehet behajtani.
A kettős vasúti völgyhíd Biatorbágy messze földön – leginkább az 1931-es merényletről – ismert műemléke, de kilátóhelynek sem utolsó. Eredetileg egy viadukt hidalta át a Füzes-patak völgyét, amelyet 1883-1884-ben, a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal építésekor emeltek. A 2×40, 6 méteres támaszközű, többszörös rácsozatú, felsőpályás acélszerkezet mintegy 25 méteres magasságban ível át a patakvölgy felett. A második vágány – és ezzel a második völgyhíd – 1898-ban készült el, és a pályát egészen 1979-ig használták a vonatok. A két évvel korábban elkészült nyomvonalkorrekciót követően (északabbra, mai nyomvonalára helyezték át a vasútvonalat) hagyták fel a régi pályát, a viaduktokkal és az állomásépülettel együtt. Az állomásépület ma faluházként működik, ezen kívül a hidaktól nem messze egy elárvult felsővezetéktartó oszlop emlékeztet arra, hogy itt vonat járt. Az északi hídra ma fel lehet menni akár gyalog, akár biciklivel, a déli le van zárva. A kilátás pazar a völgyhídról a Füzes-patak völgyére és a körülötte elterülő településre.
A két műtárgy műszaki érdekességét elsősorban az adja, hogy a látható harmadik övvel való megerősítés – amit az 1940-es években alkalmaztak e hidak teherbírásának javítására – egy igen ritkán használt műszaki megoldás vasúti völgyhidak esetében. [1] Mivel a vasútvonal ma már elkerüli ezt a szakaszt, jelenleg így a viadukt csak látványosságként, sétányként és kilátóként funkcionál. Története [ szerkesztés] Építésének időszaka [ szerkesztés] A biatorbágyi viadukt megépítését azután kezdték meg, miután eldőlt, hogy a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalat a mai Biatorbágy lakott területén keresztül, az akkori Bia és Torbágy települések között vezetik el, és szükségessé vált a Füzes-patak völgyének áthidalása. Az első híd a vonal kiépítésével egy időben, 1883 - 1884 -ben létesült, a Budapest-Kelenföld – Újszőny (Komárom) vasútvonal szolgálatára, 2×40, 6 méteres támaszközű, hegeszvas anyagú, többszörös rácsozatú felsőpályás acélszerkezetként. Egyetlen középpillére és a két hídfő cölöpalapozással, beton felmenőfalakkal, terméskő burkolattal készült.