Megválasztásom lehetőség, hogy hazánkat és városunkat, Debrecent szolgálhassam – írta Kósa Lajos a Facebookján. A politikus nem tudott részt venni a Kongresszuson, mert koronavírus-fertőzés miatt karanténban van. Sajnálom, hogy ma a karantén kötelezettségem miatt nem vehettem részt a Kongresszuson, de lélekben egész nap ott voltam... Posted by Kósa Lajos on Sunday, 14 November 2021
Kósa Lajos: a magyar választók nem akarnak háborút, a békére szavaztak Az országgyűlési képviselő-választáson a magyar választók azt mondták, nem akarnak háborút, arra szavaztak, akik a békét és a biztonságot jelentik – mondta Kósa Lajos, a Fidesz újra mandátumot szerző debreceni képviselője a párt helyi kampányértékelő rendezvényén. Fotó: Facebook/Kósa Lajos A Fidesz alelnöke, aki Hajdú-Bihar megye 1. választókerületében indult képviselőjelöltként úgy...
Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. A vers műfaja dal, hangulata gyötrődő, elégikus, ugyanakkor elragadtatott is. Korstílus: reneszánsz. Témája a féltékenység, amely a szerelem bizonyítéka. Újszerű a versben megjelenő szerelmi érzés ambivalenciája. A természethez való egyértelműen pozitív viszony hirtelen megváltozik, amikor a beszélő már a tájra is féltékeny. Kifejezőeszközök: megszemélyesítés, költői jelzők, felkiáltások A vers megszólítottja a természet: a beszélő a természethez fordul. Ez a megszólítás adja meg a mű alaphangját. A Ti szerencsés füvek, boldog virágok… valójában nem a szeretett nőről szól, hanem a szerelmes férfi érzéseiről és magáról a szerelemről. Valójában a beszélő személyisége, szenvedélye és önmegfigyelése áll a középpontban. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A 162. szonett Storyboard by aqjt0ny Storyboard Text BEVEZETÉS Íme a 162. szonett. Jó szórakozást kívánok! 1. VERSZAK Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, 2. VERSSZAK sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhána Nap tüzében, oly sudárra váltok, 3. VERSSZAK ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, 4. VERSSZAK irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se:lángoljatok, hisz lánggal égek én is. BEFEJEZÉS MIÉRT, ÓH MIÉRT AHHAAH A KÖZÖNSÉG NAGYON SZOMORÚ LETT A VÉGÉRE BRÜCÜHÜ NEEEE *HOMOKBAN SÉTÁLÁS HANGJA* Over 20 Million Storyboards Created
Mit mondtam? Hazudok: még most is szeretem, de mértékletesebben. Ismét hazudtam: szeretem, de szégyenlősebben. Szomorúbban. Most mondom meg az igazat: szeretem, de szeretném nem szeretni. Elepedek, hogy gyűlölni tudjam, de csak szeretem, akaratom ellenére, kényszerűségből, szomorúan, gyászolva…" Ti szerencsés füvek, boldog virágok… Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán, a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. (Sárközi György fordítása) -Laura egy elképzelt sétáját követi végig. -sorra veszi a természeti jelenségeket, amelyekkel Laura kapcsolatba kerül: füvek, virágok, erdő, táj, erecske Mindez nemcsak önmagáért szép, hanem Laura szépségét is tükrözi.
Rómában éppúgy, mint Párizsban a kor legnagyobb költőjét tisztelték benne. Még nem volt negyven éves, de Rómában már poeta lauratusnak, (kiejtés: poéta laurátusz) koszorús költőnek választották. Mégsem volt boldog: "azok közül vagyok, akiknek öröm a sírás" – –vallotta önmagáról. Miért? Laura (kiejtés: laura), életének nagy szerelme, s verseinek legfőbb ihletője sosem lehetett az övé. Másrészt hontalannak érezte magát: mindenhol otthon volt, és sehol sem volt otthon. Hogyan mutatkozik meg ez a boldogtalanság a költészetében? Témák és formák sokszínűsége jellemzi. Megfér egymás mellett az antik világ csodálata, a szerelem, a vágyódás, a természet és az ember csodáinak felfedezése, a csalódás… Felfedezi az emberi szenvedélyek viharos világát, az emberi lélek csodáit, és a saját lelkét. Ettől válik igazán reneszánsz költővé. Ennek a feszültséggel teli, szenvedélyes költészetnek a lenyomatát kapjuk az 1350-ből való, 366 költeményből álló Daloskönyvből. Többségében Laurához vagy Lauráról szólnak a művek.