Kacsafarkú Szender Hernyó / Az Alvilág Mélyén

Sunday, 18-Aug-24 14:13:57 UTC

Igaz, ennek is köze van a repüléshez, a potrohvégi kitinlemezek szerepet játszanak a szenderre – és a kolibrikra – oly jellemző villámgyors irányváltoztatásban. További hasonlóságuk, hogy tudnak egy helyben lebegni, hátrafelé repülni, és nektárral táplálkoznak (a kolibri nemcsak azzal). Előfeltétel még, hogy ez a lepke nappal repül – erre utal a norvég dagsvermer név –, hiszen a szenderek zöme szürkületkor és éjszaka aktív. Végül mi tagadás, sokat nyom a latban, hogy egyszerűen "úgy néz ki" – ránézésre a kolibri jut az ember eszébe. Terített asztal A kacsafarkú szender legkedveltebb nektárnövényei közé tartozik a kígyószisz. Ezzel nem tud betelni, de válogat, újból és újból visszatér egyes, különösen nektárdús virágokhoz. Érkezése messziről hallható, másodpercenként 80-at csapó szárnya zümmögő hangot kelt Fotó: Vojnits András Az Eurázsiában az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig elterjedt faj jellemző vándorállat. Óriási távolságokat képes megtenni, Észak-Skandináviába éppúgy eljut, mint Délkelet-Ázsiába.

  1. Lepkék, Madarak honlapja: lepkefajok, madárfajok, madárhangok - Kacsafarkú szender
  2. Mit csinált az orosz Gömbcsikó a tenger mélyén? : HunNews
  3. Vezeklés, emelt fővel – Wikiforrás
  4. Orpheus az Alvilágban – Wikiforrás
  5. Ősz végén – Wikiforrás

Lepkék, Madarak Honlapja: Lepkefajok, Madárfajok, Madárhangok - Kacsafarkú Szender

Ám a bevándorlás egész tavasszal és nyáron folyamatos, ezért bármikor láthatunk kacsafarkú szendert. Az ősszel a szenderek egy része vissza vándorol délre, az itt maradók pedig telelő helyet keresnek, épületekbe vagy barlangokba húzódnak (a fagyot nem bírják). Hazánkban a kacsafarkú szender ugyan nem védett, ám a virágok beporzásában végzett szerepe miatt nagy jelentőséggel bír. Nemcsak különlegesek és szépek, hanem hasznosak is. írta és szerkesztette: Cseke Ibolya forrás: lobolygonk. afoldgomb.

A Magyar Rovartani Társaság nyílt szavazással a kacsafarkú szendert választotta 2021-ben az év rovarának, a fajról Dr. Tóth Balázs biológust, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének segédmuzeológusát kérdeztük. Boris Roessler / dpa / AFP Kacsafarkú szender A lepke és a hernyó is egyedi A lepkék rendszertani rendjébe mintegy 170 ezer fajt sorol a tudomány, és jó eséllyel még ugyanennyi vár felfedezésre. A szenderek a lepkéken belül alkotják a szenderfélék családját több mint 1600 ismert fajjal, ezekből hazánkban 20-szal találkozhatunk. Még ennél is kevesebb, 15 azon fajok száma, amelyeket "hazai lakosnak" tekinthetünk, magyarán nem csak vonulásuk során töltenek el itt több-kevesebb időt, hanem Magyarország területén szaporodnak, és alkalom adtán át is telelnek. Ilyen a kacsafarkú szender is. A szenderek vastag csápjai és nagy szemei, nagy és erős, mégis áramvonalas – a has és a hát oldaláról is enyhén lapított, mindkét végén elkeskenyedő – testük alapján könnyen azonosíthatók.

Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat /u/Foszlos_Kalacs felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 4 piros arany érkezett, és /u/Foszlos_Kalacs felhasználónak összesen 1570 darabja van. A videót innen töltheted le. Az alvilág mélyén. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.

Mit Csinált Az Orosz Gömbcsikó A Tenger Mélyén? : Hunnews

De a szelíd angyal gyakorta megjelen, S hű gonddal őrködik a gyenge emberen, Kinek mindennapon fohásza légyen így: Uram, bennünket a kisértetbe ne vígy!

Vezeklés, Emelt Fővel – Wikiforrás

Sötét kietlen éj, az ég csillagtalan, A holt világ felett vad vész üvölt, rohan; Mint egy őrült szellem, mely felriad s kinek Nincs teste, mégis oly borzalmas, oly hideg. A falvak házai megannyi sírhalom, Mely hóval fedve van s nincs a szomszédba nyom; Itt-ott fa áll, mint egy virasztó remete, Kinek az ég felé nyulik száraz keze. Üvölt, üvölt a vész a szörnyü éjjelen, Pusztít, ijeszt, ahol dühével elmegyen; A veres erdőnek tájéki rengenek, Mint egy elkárhozott, nyög, zug a rengeteg. Körűl a láthatár sötét, mint a korom; Fagy s álom vész erőt a fáradt vándoron, Kit a vihar s az éj utjában meglepett, Csupán a hit tart még szivénél meleget. Ősz végén – Wikiforrás. A veres erdőben két szomszéd sziklaszál, S egyiknek tetején magas feszűlet áll. E két orom felett találkozik vala A gonosz lélekkel az Urnak angyala. Egyik szelíd alak s mint a galamb fehér, Másik vad és sötét, minő a denevér; A jó angyal megállt az egyik tető felett, A rosz lélek szinte mellé ereszkedett. De mint az orvmadár, ha rejtett tőrbe csap, Vijjogva felriad egy percnél hamarabb; Kinek a szent kereszt nagy borzalmára van: A szomszéd kőszálon űl meg magánosan.

Orpheus Az Alvilágban – Wikiforrás

Ötven asszony, alabastrom testtel, ébenszínű hajjal érzőn, mégis öntudatlan öntögetve szakadatlan félig értett dalra kel, ötven kárhozott bús asszony felvilágból lehozott és lelkeikbe visszajáró félig értett félemléket fojtott hangon énekel: »Meggyilkoltuk férjeinket, ötven daliás nagy férfit és szerettünk, csak szerettünk, Isten tudja, kit szerettünk, vágykancsóból merítettünk, merítettünk, űrítettünk, fenn a zöldvilágu földön, az aranyos nap alatt - »Régi szavak járnak vissza elsötétült lelkeinkbe, mint sötétben nagy szobákba utcáról behullott fények; mit jelentenek? hiába próbálunk rá emlékezni; mit jelent az, hogy: szeretni? Az alvilag mélyén . mit: kívánni? és ölelni? a homályban mindhiába kérdezzük az árnyakat. »Csak daloljunk: Meggyilkoltuk - s emlékezzünk: férjeinket csak daloljunk, bár nem értjük, és merítsünk és ürítsünk; úgy sem tudjuk abbahagyni; és daloljunk, bár nem értjük, mert különben némaság van, és a némaság oly félős! néma, rengeteg sötétség: a sötétség nem beszél - « Igy dalolt az ötven asszony, ötven kárhozott bús asszony, egymáshoz mind oly hasonló ébenfürtü, alabastrom testü ötven testvérasszony így dalolt a Léthe-réten, lélekfák közt, mákvirág közt, óriási amphorák közt, Léthe mellett, hol a szél lenn a csöndes alvilágban, szellőtlen bús alvilágban alszik asphodelos-ágyban, mélyen alszik, nem beszél.

Ősz Végén – Wikiforrás

'S e szörnyű éjszakán nem nyugszik a pokol? Gonosz lélek, most is jársz és ólálkodol? S nem félsz megállani előttem vakmerőn...? ' - Az angyal így beszélt egyik halomtetőn. »A jámbor angyal is miért hogy nem pihen E szörnyű éjszakán s vészek küzdelmiben? Gyöngéded alkatát átfújták a szelek...! « Volt a másik tetőn a gúnyos felelet. 'Az emberek között, - az angyal mond neki, - Én Isten országát járok terjeszteni: Hogy a jótett s erény ösvényén járjanak: Segélem, biztatom, ki rajta ingatag. ' »S addig közöttök én a bűn magvát vetem, Az ember nagy ritkán kerüli el cselem; Kiben gyengűl a hit: virágos útakon A vétek és kárhozat örvényéhez csalom! Hah! mily áldott idő: mi nyájas éjjel ez...! Az ember megszorúl, küzd, csügged, sűlyedez... S midőn megtörni kezd lelkén hit és remény: Ott termek hirtelen... és ő enyém... enyém! « 'Átok szálljon reád s munkádra, oh gonosz! Orpheus az Alvilágban – Wikiforrás. De bár mondd meg, hogy az minő gyönyört okoz, Ha egy erőtelen halandó elesett? Gyilkos kárörömnél érzesz-e egyebet? Mint a kézív, amely ölő nyilat vete: Saját idegje is hosszan zug, reng bele, A megbántott keblét s azét is aki bánt, Marcongló fájdalom szorítja egyaránt.
Hatot vetett, vakot vetett Sorsom ez alvilági kockán - Sebaj, még bírja a lapockám! Nem gilt, ha az ördög kever! Testvér vedd el, keverd meg újra A zölden izzó vaspohárt: Énnékem a sátán nem árt, Az én sorsom isten lehet csak. Napisten, ordító Valóság, Új Ádám tántorog eléd, Mint visszakullogó cseléd, Ki méhedből szakadt el egykor. Ki elcsavargott Édenedből S Lillith sötét szemébe nézett És megvakult s most puszta kézzel Tapogatja a kék eget. Mutass fényt, mely nem pörkölő tűz, Hangot, mely nem halált okád. Mutasd meg éltető okát Az illatos barackvirágnak. Vezeklés, emelt fővel – Wikiforrás. Erdőben fát, erdőt a fában S erdő mélyén, kit elhagyott, A szép, csukottszemű, halott, Mosolygó, édes, édes Évát.