Előnyök: 14 napos visszaküldési jog Termékgarancia: részletek Magánszemély: 36 hónap Lásd a kapcsolódó termékek alapján Mások a következőket is megnézték Részletek Általános jellemzők Terméktípus Ütvefúró Munka típusa Félprofesszionális Tápellátás típus Akkumulátor Ajánlott terület Fa Technikai tulajdonságok Maximális sebesség (rpm) 30 Akkumulátor típusa Li-Ion Akkumulátor kapacitása 2 Ah Gyártó: ParkSide törekszik a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak. A weboldalon található kedvezmények, a készlet erejéig érvényesek. Értékelések Legyél Te az első, aki értékelést ír! Kattints a csillagokra és értékeld a terméket Legutóbb hozzáadva a kedvencekhez Ügyfelek kérdései és válaszai Van kérdésed? Parkside akkus tűzőgép online. Tegyél fel egy kérdést és a felhasználók megválaszolják.
Új Parkside Pbha 12 A1 akkus fúrókalapács, ütvefúró, behajtó, akkuval Kínál Új Parkside Pbha 12 A1 akkus fúrókalapács, ütvefúró, behajtó, akkuval: Eladó Új Parkside Pbha 12 A1 akkus fúrókalapács, ütvefúró, behajtó, kofferben, 2Ah akkuval Teljesen új, hibátlan készülék. Személyesen átvehető: Budapest-Fót-Veresegyház útvonalon illetve környékén. Csomagküldés foxpost-al megoldható. Bármi kérdés van, nyugodtan írj üzenetet, vagy hívj telefonon! Parkside akkus tűzőgép + szegbelövő, 4V 2000 mAh lítium-ion akkuval+töltővel, új. Akku és töltő nélkül. A fúrókalapács alkalmazási területei: kalapácsfúrás téglában, betonban és kőzetben kőzet, fa és fém fúrása csavarozás 2 á... Fót február 06. 22:54 | 11 990 Ft
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
000 HUF plusz szállítási költség Mennyiség: Copyright MAXXmarketing GmbH JoomShopping Download & Support
Mert, mondanom sem kell, a sorozat természetesen tele van visszautalásokkal a régi Karate Kid-trilógiára (a szerencsétlen negyedik részt, illetve a nem rossz, de más szálon futó Jackie Chan-rebootot most tegyük félre), ismét elutazunk a korabeli helyszínekre, felvonulnak a régi szereplők, visszaköszönnek konkrét beállítások, és így tovább. A fentebb említett képregényszerűség alatt azt értem, hogy a Cobra Kai valahol persze olyan, mint a '80-as évek generációs akciómozijai. A fordulatok minimális rutinnal is könnyen kiszámíthatók, a bunyóknak nyilván közük sincs a valósághoz az egy-két hónap karateoktatás után bemutatott akrobatikus forgórúgásokkal, a második évad fináléja pedig még a sorozat meseszerű keretei között is minden szempontból durva túlzásokba esik. Viszont a dialógusok végig szórakoztatóak és többnyire szellemesek, a fiatalkori szerepeibe visszabújt William Zabka és Ralph Macchio pedig láthatóan lubickol ebben az egészben. Közös jeleneteikből különösen süt, mennyire imádta megírni, elpróbálni, beállítani és felvenni őket az összes résztvevő, ezek szinte mind különösen élvezetesek.
És ez így is van: rengeteg utalás található az eredeti filmre. Némelyik kifinomult, másik gúnyos, és van olyan is, ami szívbe markoló. De a fontos az, hogy ezek az utalások nem vetnek árnyékot a jelenkori eseményekre. A sorozat nem a gyenge történetet igyekszik feledtetni ezekkel a kikacsintásokkal, inkább valami pluszt akar adni már eleve jó jelenetekhez. Teszi mindezt úgy, hogy tiszteli az eredeti történetet. Soha nem éreztem úgy, hogy gúnyolódott volna az egykor elhangzottakon. Sőt, inkább arra építve, új kontextusba igyekezett helyezni az éppen történteket, sokszor teljesen új irányba víve egy-egy karaktert. Véleményem szerint így kell a nosztalgiára építve valami újat és jót létrehozni. Összességében azt mondhatom, hogy ha valaki – ahogyan én – már teljesen megcsömörlött az olyan műsoroktól, amiknek az alapja a tömeggyártott, lélektelen forgatókönyv, ami üres és kiszámítható, annak biztosan tetszeni fog a Cobra Kai. A show, ami tényleg mindent jól eltalált! Megosztás
Az utolsó, a fiókban porosodó klasszikusok egyikének, az 1984-es A karate kölyök kényszerű kizsigerelésének, amely már koncepciójában is mintha a modern, az Így jártam anyátokkal! -on nevelkedett fiatalságnak próbált volna kedvezni és Barney Stinson nedves vágyálmát váltotta volna valóra azzal, hogy John G. Avildsen mozijának sematikus rosszfiúját teszi meg főszereplőnek. (És nincsenek véletlenek! A sorozat kreátorai az a John Hurwitz és Hayden Schlossberg, akik az Amerikai Pite: A találkozóval pont jelesre vizsgáztak nosztalgiázásból, a Harold és Kumar -filmek pedig jelesül éppen tartalmaztak egy Neil Patrick Harrist. ) Azonban a Cobra Kai igen hamar bebizonyította azt, hogy lényegesen többről van itt szó, mint a múlt meglovagolása és kihasználása. Az eredeti trilógia egyre gyengébb filmjeit (több epizód pedig egyszerűen nem létezik! ), azok fekete-fehér polarizáltságát kiváló érzékkel mélyítették el és vitték le karaktereiket a morális szürke zónába. A William Zabka által játszott Johnny Lawrence hiába ragadt a múltban, próbál onnan kitörni, ráadásul pont úgy, hogy a múltja azon pontjába kapaszkodik, amikor minden egyértelmű volt - vagy legalábbis annak látszott.
Spoiler: nem jól. Az egykori gazdag gyerek Resedában tengeti életét, alkalmi szerelő munkákat vállal, hogy ki tudja fizetni a lakbérét. Azonban visszatér régi életéhez, amikor a szomszédjában lakó gyereket, Miguel Diazt (Xolo Maridueña) zaklatók megverik, ráadásul belebotlik Daniel LaRussoba is ( Ralph Macchio), akiről kiderül, hogy a Völgy egyik leggazdagabb embere lett. Hogy elejét vegye Miguel további bántalmazásának, felajánlja a fiúnak, hogy a mestere lesz, és megtanítja, hogyan védje meg magát. Újranyitja a Cobra Kai-t, és ezzel elkezdődnek a problémák, na meg a versengés Daniellel, aki "tönkretette" ígéretes életét… Innen indul a Cobra Kai sztorija, ami nem véletlenül ért el a kritikusok és a nézők körében is kimagasló (az első évad 100%-ot, a második évad 86%-ot kapott) értékeléseket. Ennek oka az, hogy az alkotók maximális tisztelettel és egyben hihetetlen lelkesedéssel nyúltak az alapanyaghoz, ami ebben az esetben az eredeti trilógiát jelenti, a rossz emlékű Az új karate kölyök említésre sem kerül.
A széria december 31-én tért vissza a negyedik évadával, és ha lehet, még több kíváncsi szem szegeződött a folytatásra, mint eddig. Az új részeket ugyanis már a Netflix készítette, amelyen ott volt a teher, hogy tartsa a YouTube által korábban diktált minőséget. A 10 rész megnézése után azt mondhatjuk, hogy sikerült a bravúr, és annak ellenére, hogy kicsit önismétlő lett a sztori, meg tudtak lepni. Kisebb-nagyobb hibái ellenére pedig megőrizte azt a tipikus C obra Kai- vagányságot a sorozat, ami eddig is jellemző volt rá. A harmadik szezon néhány hónappal ezelőtt azzal ért véget, hogy Daniel LaRusso és Johnny Lawrence kénytelenek voltak szövetséget kötni. A két férfi ugyanis vállalta, hogy a helyi karatetornán legyőzi az immár John Kreese (Martin Kove) által működtetett Cobra Kai dódzsót. A készítők remekül ütköztették a két karaktert, Ralph Macchio és William Zabka között pedig egy olyan visszavágóra is sort kerítettek, aminek láttán csak mosolyogva tudtunk bólogatni. Kettejük közt végig harapni lehetett a feszültséget.
Azt merték sugallni, hogy egyik sem tökéletes, mindkettőre szükség van, és hogy vannak dolgok, amit el lehet tanulni a másiktól… Drámahumor? Nem tudom meghatározni a látottak műfaját. Se nem dráma, se nem komédia, de mégis vannak olyan jelenetek, amiket egyik vagy másik teljesen dominál. A komolyság mellett valami megmagyarázhatatlanul jóleső könnyedséget adva át a nézőnek. A sorozat humora a valamiért a 80-as években ragadt Johhny körül forog, akinek a karaktere szöges ellentétben áll jelen toleráns, politikai korrektséggel átitatott korunkkal. Minden résznek sikerül megnevettetnie a nézőt, de nem úgy, hogy közben nevetségessé teszi a főszereplőt, sokkal inkább görbe tükröt állít mindenki elé. Azt pedzegetve, hogy talán az új generációnak is hasznára válna, ha valaki megfegyelmezné őket, és bátorságot, önbizalmat öntene beléjük. Frissítő és csodálatos ilyet átélni 2021-ben! Nosztalgia helyesen használva A néző egy ilyen sorozatnak nekiülve nagy mennyiségű '80-as évekbeli nosztalgiára számít.
Ez pedig nagyon meglátszik néha a 4. évad történetszövésében, fordulataiban is. Azt már a korábbi trailerek után is tudni lehetett, hogy a 4. évad egyik legnagyobb dobása majd a pszichopata Terry Silver beemelése lesz a történetbe, ám a Karate kölyök 3. része után ez első blikkre nem tűnt annyira izgalmas csavarnak, mivel az 1989-ben elkészült film már jóval fáradtabb volt az előző két résznél, a Karate kölyök mítoszához sem tudott hozzáadni érdemben, inkább elvett belőle. Még Arany Málna-jelöléseket is kapott az alkotás. Arról, hogy a Karate kölyök 1989-es része egy méltatlan lezárása volt Ralph Macchio szereplésének Daniel LaRusso szerepében, nem is mondhatna el többet az a tény, hogy 1995-ben maga a film rendezője, John. G. Avildsen is elismerte, hogy borzalmas lett a film. Pedig ebben az új évadban a 3. rész sosem létező mitológiájához nyúlnak a készítők, Terry Silver pedig úgy toppan elénk, mint egy korábban már megbukott film, egy megbukott narratív szál egyik túlfűtött szereplője, ám most kapott egy új esélyt, hogy kidomborítsa igazi énjét.