Ha érdekli a gyorsulás, alakítsa át az egyenletet a = F ÷ m értékre. Az erő egy vektormennyiség, ami azt jelenti, hogy figyelembe kell vennie az irányát, amelybe hat. Például, ha egy fadarabot lenyom egy asztalra, akkor megnő a normál erő, így növekszik a súrlódási erő. A súrlódásnak kitett tárgyra jutó teljes erő (F) egyenlő az alkalmazott erő (F app) és a súrlódási erő (F fr) összegével. Mivel azonban a súrlódó erő ellenzi a mozgást, negatív az előremenő erővel szemben, tehát F = F app - F fr. A súrlódási erő a súrlódási együttható szorzata, és a normál erő, amely további lefelé irányuló erő hiányában a tárgy súlya. A tömeg (w) egy tárgy tömege (m), a gravitációs erő szorzata (g): F N = w = mg. Most már készen áll arra, hogy kiszámítsa egy (m) tömegű objektum gyorsulását az alkalmazott F erő és egy súrlódási erő hatására. Mivel az objektum mozog, a csúszó súrlódási együtthatót használva kapja meg ezt az eredményt: a = (F alkalmazás - µ sl × mg) ÷ m
Csúszási súrlódási erő Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos hasáb alakú testet, és erőmérőnkkel húzzuk a hasábot egyenletesen! Az erőmérő jó közelítéssel egy zérustól különböző állandó értéket mutat. Tehát a hasábra a húzóerőn kívül egy másik - vele ellentétes irányú és egyenlő nagyságú - erő is hat rá. Ez a csúszási súrlódási erő, amely mindig akkor lép fel, amikor két test egymáshoz képest elmozdul. A csúszási súrlódási erő a felület síkjában hat, nagysága állandó, iránya pedig mindig ellentétes a felületek relatív sebességének irányával. Megállapítások a csúszási súrlódási erőre Végezzünk kísérleteket arra nézve, hogy mi befolyásolja a csúszási súrlódási erő nagyságát! Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos, hasáb alakú testet, és mérjük meg a csúszási súrlódási erőt! Ezután növeljük az asztalra ható nyomóerőt úgy, hogy két vagy három egyforma hasábot húzunk! Azt tapasztaljuk, hogy ehhez kétszer, háromszor akkora erőre van szükség. Tehát a csúszási súrlódási erő egyenesen arányos a nyomóerővel!
Disszipatív erőknél, mivel van veszteség, lásd: súrlódás, nem mindegy az útvonal. Ha kétszer megkerülöd a két pontot és úgy viszed be B-be, akkor sokkal több munkát végeztél, mintha direktbe, egyenes vonalmentén A-ból B-be vitted volna. (Elfolyik az energia a súrlódáson keresztül. ) Épp ezért nem is mindegy, elmozdulás vagy út. Az elmozdulás, közvetlenül A pontból B pontba mutató vektor. Az út pedig a pontszerű test mozgása során befutott pálya hossza. A fentiek alapján világosnak kéne lennie a kérded válaszának. Súrlódási erő Ő disszipatív, szóval úttól függ. Fs ~ súrlódási erő = Fn ~ normál erő * u ~ súrlódási együttható. Munkája: W= Fs * s ~ út =Fn * u * s Eredő erő Az ő munkáját többféleképpen is lehet számolni. Vagy az egyes erők munkáját számolod ki és adod össze vagy az erőket szuperponálod és az ő munkáját számolod. We= Fe * s Fe=F1+F2+F3 We=W1+W2+W3 Annyi még, hogy az út használatával nem lehet tévedni(elmozdulás helyett), mert konzervatív erő esetében édesmindegy az útvonal, de disszipatívnál úttól függ.
Figyelt kérdés Régebben kérdeztem csak a surlódást kifelejtettem:S ugye a surlódási együttható: u sebesség: v erő: F szóval ez kellene, hogy ezeket hogy kell kiszámolni: u= v= F= köszönöm előre is 1/1 anonim válasza: 95% F: a testre ható vízszintes erő, amivel mozdítani próbáljuk Fs: súrlódási erő: ellentétes irányú a testre ható vízszintes erővel. m: test tömege g: gravitációs gyorsulás: mindig 9, 81 az értéke Fe: eredő erő: F és Fs előjeles összege. (Fs az negatív) Fs = u*m*g Fe = F - Fs = F - u*m*g u = Fs / (m*g) általánosan: (itt nem nézem a korábbi jelöléseket) F = m*a = m * (v/t) v = (F * t) / m 2011. jan. 6. 23:35 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A Víz körforgása by Gergő Molnár
Szerintem is a töltés sikerült nagyon rosszul. Látszik, amikor mozog a szája és csücsörít, az csak néhány mp. Sajnos a szája áll így. Kár érte, pedig rengeteg pozitív példa van, amikor szinte nem is látszik, hogy töltve van.
Az ammónium-ionok másik részét a talajban élő nitrifikáló baktériumokoxidáljáknitritekké, majd nitrátokká. A nitrátok a növények számára legkedvezőbb nitrogénforrást jelentik. A Víz körforgása by Gergő Molnár. A termelőkből a nitrogéntartalmú szerves anyagok a táplálékláncon keresztül a fogyasztókba jutnak. A szerves maradványoknitrogéntartalmát egyes lebontó szervezetek ismét ammónium-ionná alakítják. A nitrogén a denitrifikáló baktériumok közreműködésével kerül vissza a légkörbe. Ezek a szervezetekanaerob körülmények között a nitrát-ionokat elemi nitrogénné alakítják át.
A termelőkből a szerves szénvegyületek a fogyasztók testébe jutnak. A táplálékláncok tagjai a szerves anyagokból sejtlégzésük során szén-dioxidot termelnek, amely a légkörbe kerül. A szerves hulladékokat, maradványokat a lebontók szén-dioxiddá, vízzé és ásványi anyagokká alakítják. A légköri szén-dioxid mennyiségét a tüzelőanyagok elégetése és a vulkáni tevékenység is növeli. A szénciklus anyagai hosszabb-rövidebb időre kikerülhetnek a körforgásból. A trópusi esőerdőkben a lebontási folyamatok nagyon gyorsak, ezért a talajban nem halmozódnak fel jelentős mennyiségben lebontásra váró vagy többé-kevésbé lebomlott anyagok. A mérsékelt övezeti ökoszisztémákban viszont a lebontási folyamatok főleg télen és a száraz időszakokban elég lassúak. A talajban a lebontó szervezetek közreműködésével a szerves anyagokbólhumuszvegyületek képződnek és halmozódnak fel. A víz körforgása ppt gratis. A humusz igen lassan bomlik, belőle csak nagyon kis sebességgel jut vissza a körforgásba a szén és a többi elem. Ha a lebontási folyamatok földtörténetileg mérhető hosszúságú időn át gátoltak, a szerves maradványokból kőszén és kőolaj keletkezhet.