A rangos eseményen minden évben több száz hazai felsőoktatási hálózati szakember vesz részt. A konferencia 1992-es első megrendezése óta minden alkalommal más városban találkoznak a szakterület kutatói, fejlesztői, a gyártók és maguk a felhasználók is. (tovább…) Címkék: digitális archiválás, digitális gyűjtemény, e-learning, IIPC, International Internet Preservation Consortium, Networkshop, OCS, open conference systems, Országos Széchényi Könyvtár, OSZK, Szegedi Tudományegyetem, SZTE, tartalomszolgáltatás, webarchiválás A digitális átállás hatása a Könyvtári Intézet továbbképzéseire, avagy miért foglalkozzunk az online tanulással? * A cikk tartalmát tekintve egy rövid kutatási anyag összefoglalása, amelyet a Könyvtári Intézet E-learning portál fejlesztése során készítettem Bánkeszi Katalinnal. View of Tanulásmódszertan kurzus az Eszterházy Károly Egyetemen, és a „Tanulásmódszertan és életvezetés” nyílt kurzus tapasztalatai | Opus et Educatio. Azokat a programokat, tényezőket és fejlesztéseket mutatom be röviden, amelyek az online tanulást, oktatást és az online oktatási tartalmak előállítását támogatják. (tovább…) Címkék: e-learning, könyvtáros továbbképzés MoodleMoot konferencia Debrecenben A Moodle 1 használóinak tábora az utóbbi tíz évben Magyarországon is jelentősen megnőtt.
View of Tanulásmódszertan kurzus az Eszterházy Károly Egyetemen, és a "Tanulásmódszertan és életvezetés" nyílt kurzus tapasztalatai | Opus et Educatio Return to Article Details Tanulásmódszertan kurzus az Eszterházy Károly Egyetemen, és a "Tanulásmódszertan és életvezetés" nyílt kurzus tapasztalatai
Pár éve szokásom, hogy az Oscar-díjak átadása előtt megnézem a legjobb film jelölést kapott mozikat, de a Kémek hídja ettől függetlenül is régóta a listán volt. A hidegháború idején játszódó, valós eseményeket bemutató dráma, Tom Hanks, Spielberg és a Coen-fivérek nevével fémjelezve egyáltalán nem tűnt rossz választásnak. És tulajdonképpen nem is volt az, nagyrészt teljesítette a saját elvárásaimat. Egyáltalán nem akciófilmről van szó, csihi-puhi jelenet talán egyet leszámítva nincsen, van cserébe rengeteg (nagyon jó) párbeszéd, kellően feszült történetvezetés, két, szinte tökéletes színész, lenyűgöző díszletek között, szépen fényképezve. Kémek hídja online. Ha van is akció, az legtöbbször a dialógusokban mutatkozik meg, ami egy egyáltalán nem rossz egy történetben, amelynek főszereplője egy kém és egy ügyvéd. A díszletet érdemes külön is megemlíteni: ez volt az egyik legjobb dolog, ami tetszett. Az éppen kettészakadó Berlinben játszódó jelenetek lebilincselőek voltak, és nagyon sokat dobott az atmoszférán, hogy ahol lehetett, ott valós helyszíneken forgattak, így például a Tempelhof repülőtéren vagy a címben is szereplő "Ügynök hídként" is ismert Glienicke-hídon.
A CIA emberei is előkerülnek, és nem hivatalosan felkérik az ügyvédet, bonyolítsa le a cserét Kelet-Berlinben, azaz szigorúan magánemberként szervezze meg Powers kiváltását Abelért cserébe. Az ügyvéd el is vállalja a roppant veszélyesnek ígérkező küldetést, ráadásul miután tudomására jut Pryor bebörtönzése, a saját szakállára úgy dönt, minden követ megmozgat, hogy Berlinből mind a két amerikait hazahozza. Hidegháború ide, fogolycsere oda, a Kémek hídja valójában James Donovan története, azé az emberé, aki életében többször is példát mutatott emberségből és igazságosságból. KRITIKA: Kémek hídja. A hétköznapi, ám jelleme és tettei nyomán nagy formátumúvá vált ember szerepére utólag nem is vitás, hogy Spielbergnek Hollywood egyik legkiválóbb színésze és személyes jó barátja, a kétszeres Oscar-díjas Tom Hanks jelentette a tökéletes választást, akivel mindig is híresen flottul tudtak együtt dolgozni, és aki már önmagában is fél sikert jelent. A filmben Hanks a rá jellemző finom eszközökkel, a karakter eredendő makacsságát kihasználva az alakításába kellő humort csempészve, elegáns játékkal kelti életre az ügyvédet, olyannyira szimpatikusan, hogy történjen bármi, ő képes mindvégig uralni a figyelmünket és a mozivásznat.
Hanks kalapban, kabátban a szomorú szemeivel egyáltalán nem látszik dörzsölt ügyvédnek, olyannak, akit azért utálunk, mert nem engedhetjük meg magunknak, csak az ellenfeleink. Ezzel a szerencsétlen ábrázattal, ezzel a csetlő-botló, majd magára találó figurával sokkal könnyebben azonosulunk, az ő sikere a mienk is. A szovjet kém szabadidejében festeget és Sosztakovicsot hallgat, kimért, intelligens és még humora is van, nehogy már Donovan egy gazembert védjen. A CIA-sok és társaik kifejezetten ellenszenvesek, de azért a mieink. Kémek hídja (Bridge of Spies) - Szinkronos előzetes (12) - YouTube. Az ellenség, a szovjetek és a kelet-németek szokás szerint mind idióták, ha valóban így működött volna akkoriban a világ, szüleink és nagyszüleink már régen atommáglyán végezték volna, de ez kit érdekel. És itt van a jellegzetes humor is, ami mindig a legjobbkor érkezik. Az egyik pillanatban Hanks elborzadva nézi, ahogy a berlini fal tövében halomra lövik a szökni próbálókat, de ezt azonnal egy vicces momentum követi, hiszen maga a történet összességében egy vidám valami, aminek örülnünk kell.
A film második felében két új szálat is kapunk, egy szerencsétlen amerikai közgázhallgatóét, aki német csaját igyekezne a berlini Fal építésekor a nyugati oldalra menekíteni, de rosszkor van rossz helyen, és kémkedés vádjával lesittelik, valamint az egyik U2-es kémrepülőgép pilótájának kálváriáját, akinek a gépét az oroszok lőttek le, miközben 20 000 méter magasan fényképeket készített a rakétaállásaikról. Mivel igaz történetről van szó, a sarokpontoknak, Powers pilóta és Abel ezredes sztorijának, stimmelnie kellett, legalábbis nagyjából, Spielberg és az írók ott engedhették el a fantáziájukat, ahol annyira nem számított a történeti hűség. A fogolycserét (mert alapvetően erről szól a film második órája, Abelért Powerst) elősegítő és összehozó, hivatalosan nem a kormány nevében tárgyaló Donovan néhol kafkai kalandokba keveredik a keletnémet bürokrácia útvesztőjében, és rém vicces jelenetben arról is kap egy bemutatót, hogy milyen mélységig képesek a szovjet aparatcsikok elmenni az átverésében, és a látszat fenntartásában, de ezt nem spoilerezem el, mert vétek lenne.
Az amerikai egyoldalú túlzások helyenként fellelhetőek voltak, de ezeken túl csak Abel szinkronhangjába tudtam belekötni. Serer Péter ezúttal nem jött be. Tetszett, de azt hiszem egyszer ezt is elég volt végig ülni. Egyszer viszont ajánlott. :) revelácifa 2016. Kémek hídja - Nemzeti.net. február 29., 15:22 Egy spontán belvárosi mozis filmnézés keretében, került sor a film megnézésére és megmondom őszintén csak azért ezt a filmet néztük, mert a másik választások, szervezési okok miatt meghiúsultak… szerencsére, ugyanis abszolút pozitívan csalódtam. A casting nagyon jól sikerült, Mark Rylance és Tom Hanks jó páros voltak a vásznon és előbbi teljes joggal megérdemelte a Oscart. Nagyon tetszett, hogy ahhoz képest, hogy egy hidegháborús filmről van szó, a film felében legalább, nagyon könnyed, hova tovább humoros volt a hangulat, de ugyanakkor a lehúzós részek is működtek. Nagyon jól szórakoztam, ugyanakkor volt egy két zavaró dolog is, amik szerintem megakadályozták azt, hogy a film bármilyen eséllyel induljon a legjobb filmért.
Minden olyan magyar filmben, ahol valakinek törnie kell a magyart, elsütik ezt a "réméssen cséngő óroszos kiéjtéset", amitől olyan érzésem van, mint amikor valaki fenkölten erőlteti a brit akcentust. A másik dolog szorosan a filmhez, sőt, talán leginkább Spielberghez köthető és nyelvfüggetlen élmény: a picit túltolt Hollywood-effekt, ami nélkül annyira, de annyira életszerűbb lett volna jónéhány képkocka. Hogy csak egy példát emeljek ki: van az a jelenet, amikor Tom Hanks éppen Berlinben villamosozik, és látja, hogy lelőnek néhány fiatalt, akik megpróbálnak átmászni a falon. Hideg színek, szakadó hó, gyér közvilágítás, drámai zene, miközben Hanks a fapados és szintén gyéren megvilágított villamos ablakán kinézve még talán egy könnycseppet is kienged. Kémek hídja. Kicsivel a finálé után, egy hasonló szögben fotózott jelenetben néhány gyerek átmászik egy kerítésen labdázás közben. Ugyanaz a jelenet, de ez persze Amerikában szikrázó napsütéssel, madárcsicsergéssel, gyönyörű szép metrókocsival, nevető emberekkel és úgy általában a boldogság sugárzó élményével kerül bemutatásra.
DreamWorks A cselekmény 1957-ben indul, amikor is az FBI Brooklynban letartóztatja Rudolf Abelt ( Mark Rylance), akit kémkedéssel vádolnak. A külföldi állampolgárt bíróság elé állítják, és az eljáráshoz az állam képviseletében néhány úriember megkeresi a biztosítási ügyekkel foglalkozó James B. Donovan ügyvédet (Hanks), hogy legyen Abel védője. Donovan ugyan átlát a szitán és tisztában van vele, hogy az ő szerepvállalása csupán formalitás, mégis némi vonakodást követően elvállalja az ügyet. Komolyan veszi a feladatát és mindent elkövet, hogy felmentsék kliensét, azonban Abelt végül elítélik, ám hála az ügyvéd erőfeszítéseinek, megússza a halálbüntetést. Mindeközben a Szovjetunió légterében lelövik Francis Gary Powers ( Austin Stowell) U-2-es kémrepülőjét, a pilóta pedig fogságba kerül, akárcsak az a Frederic Pryor (Will Rogers) nevű, Berlinben tanuló amerikai egyetemista, akit egy, a berlini falnál történt incidenst követően a németek sittre vágnak. A szovjetek eztán titkos üzenetet küldenek egyenesen Donovannek, melyben burkoltan fogolycserét javasolnak.