(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is. ) Magyarország második legolvasottabb közéleti hetilapját, a Magyar Hangot mondvacsinált okokra hivatkozva rendre nem hívja meg a központi sajtótájékoztatójára a magyar kormány. Egy nem idilli, csak egy átlagos demokráciában egy polgári értékekre hivatkozó kormány hány nap után bukna meg ezek után? De az is lehet, hogy mielőtt megbukna, észbe kapna, és inkább csak meghívná azt az újságot. Egy közös van az Orbán-kormány és Magyar Hang között, mindkettőt az adófizetők tartják el. Csak amíg az előbbit rengeteg olyan polgár is finanszírozza, aki nem akarná, addig az utóbbit önkéntesen, polgári elkötelezettségből tartják fenn. Sokat kritizálják újságíró berkeken belül az újságírói szolidaritás hiányát. Mint a tizedelésnél, úgy fogynak el a hatalomtól független sajtótermékek hazánkban, de a többi szerkesztőség egy kisebb vállrándítás után teszi a dolgát tovább – tartja a sztereotípia.
A lap birtokába került kutatás szerint a második hullámot okozó koronavírustörzs nem volt fertőzőképesebb, a hullám pedig azért lehetett annyira súlyos, mert nem voltak olyan intézkedések, amelyek megfékezték volna a terjedését. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Magyar kutatók megállapításai szerint a koronavírus-járvány első és második hulláma az eltérő epidemiológiai környezet miatt különbözött jelentősen egymástól, nem pedig azért, mert a második hullámban a vírus fertőzőképesebb volt – állítja a Magyar Hang egy a szerkesztőség birtokába került tudományos kézirat alapján. A lap ebből azt a következtetést vonta le, hogy a második hullám azért okozott akkora veszteségeket, mert a kormány elkésve és rossz döntéseket hozott. Ennél is súlyosabb állításuk, hogy a kutatást megpróbálják eltitkolni a nyilvánosság elől: visszavonták egy bárki által elérhető tanulmány-gyűjteményből.
Az RTL Klub sztárjai is videóban hívják fel a közvélemény figyelmét az országgyűlési választások jelentőségére, bár ők nem közlik preferenciájukat. A Transzparens Újságírásért Alapítvány számos szerkesztőségnek, köztük az Indexnek is levelet küldött, amelyben azt kérték, tegyék közzé, hogy melyik pártalakulat támogatását javasolják olvasóiknak. A 2022-es országgyűlési választások előtt ezeket a szerkesztőségeket kérte Vastagh Tamás, a szervezet médiatudatosság nagykövete állásfoglalásra: Internetes portálok: Index, Telex, 444,, Azonnali, HVG, Origo, 888, Pesti Srácok Hetilapok: Mandiner, Demokrata, HVG, Jelen, Magyar Hang, Magyar Narancs, Figyelő Napilapok: Népszava, Magyar Nemzet Televíziók: Hír TV, ATV, Pesti TV A TV2 nem szerepelt a felkértek között.
Március 28. és április 3. közötti időszakra nemzetközi médiadelegációt szervezünk, amelynek keretében a Választási Médiafigyelő Delegáció (Mediamonitoring Delegation – MMD) a magyar média helyzetét vizsgálja az országgyűlési választásokat megelőzően. Megkerestük a magyar szerkesztőségeket annak érdekében, hogy fogadják a Választási Médiafigyelő Delegáció tagjait, ezzel is támogatva a választások tisztaságát és átláthatóságát. Az MMD célja, hogy jelentés készülhessen a médiát esetlegesen befolyásoló politikai tényezőkről a 2022-es országgyűlési választás időszakában. A Választási Médiafigyelő Delegáció tagjai független, és szakmai alapon lettek delegáció részesei. Megkerestünk több magyar szerkesztőséget, hogy fogadják a delegációt a választások hetén. Fontos, hogy a delegáció minél több szerkesztőséggel találkozzon, mert ezzel tudjuk biztosítani a médiahelyzet átláthatóságát, és segíteni a delegáció tagjainak pontos véleményt alkotni a magyarországi sajtóról. Szeretnénk számukra átfogóbb képet nyújtani azzal, hogy találkoznak több hazai szerkesztőség véleményével, tapasztalataival, ezáltal bepillantást nyernek munkájukba is.
Podcast 11 Czeglédy: a társadalom megkötötte a maga alkuját az Orbán rendszerrel Czeglédy Csaba sokáig azt hitte, győzni fog, aztán Hende Csaba megverte a választásokon. Marad önkormányzati képviselő, és nem vonul vissza, még ha akkor könnyebb is lehetne az élete. Traumatikus és megdöbbentő - Vendégünk Justin Spike, aki a magyar-ukrán határról tudósított Justin azt mondja, minden nap újra kellett élednie, hogy másnap tovább tudja végezni a munkáját. 9 Aki a legreménytelenebb körzetben indul a Fidesz ellen, és aki egyedül vállalta a nyilvános vitát Bana Tibor egyedül jött el Vas megye 3-as választókerületéből, így mi tettük fel azokat a bizonyos kérdéseket. 2 A 15 milliós sárvári vécétől a savköpő menyétekig A Nyugat választási vitája a Vas megye 2-es választókerület jelöltjeivel. Podcast péntek: Pedagógus sztrájkoktól a választási csalásokig Vendégünk volt Salamon Júlia civil aktivista. Ha a világot nem is váltottuk meg, legalább elbeszélgettünk róla. 1 Podcast Péntek - Az MSZP megalakításától a szombathelyi nagyprojektekig Szücs Gáborral hetet elemeztünk, hogy aztán az elvont elméletek helyett a nagyon is konkrét szombathelyi épületekig jussunk el.
Az 59 éves amerikai születésű, már magyar állampolgárságú szakember évtizedek óta Magyarországon él. Itt építette fel karrierjét, tökéletesen beszéli a nyelvet és magyarnak tartja magát " – árulta el Zolnai Eliza, Mac Ruth egyike asszisztense. Mac Ruth egy korábbi Index-interjúban elmondta, hogy 1995-ben járt először Magyarországon forgatni, és annyira megszerette hazánkat, hogy visszatérve hazájába is elkezdett kint élő magyarokkal barátkozni, mint fogalmazott egyre gyakrabban fordult elő, hogy grillezés helyett bográcsoztak kaliforniai kertjében. 1997-ben tért vissza Magyarországra, azóta folyamatosan forgat, sosem költözött vissza Los Angelesbe. Arra a kérdésre, hogy nehéz volt-e megtanulnia magyarul, Mac Ruth azt felelte: " Nehéz, de egyáltalán nem annyira, mint amennyire mások felfújják ezt a dolgot. A magyar gyönyörű nyelv, imádom, és úgy érzem, sokkal szegényebb lennék, ha nem tanultam volna meg. 2002-ben már olyan jól tudtam magyarul, hogy a feleségemnek is így udvaroltam " – fogalmazott az immár Oscar-díjas szakember.
A kiskunság i Homokhátság természetvédelmi területén fekvő kis zsák falu, Pusztavacs 1968-tól hivatalosan is Magyarország földrajzi értelemben vett közepe. Bár története egészen időszámításunkig nyúlik vissza, a helyieken és a környező településeken élőkön kívül még mindig kevesen tudják, merre is található ez a kedves kis helység. Ha nem akarsz messzire menni a fővárostól, de ideális kirándulás i célpontot keresel, vedd célba a dabasi kistérséget és a Budapesttől mindössze 50 kilométerre található kis csodát! Pusztából az ország közepe A környék, egyben az ország egyik legrégebbi települését a 13. században még Vacs város néven említették, de a török hódoltság idején elnéptelenedett, pusztává változott, így kapta nevének előtagját is. Hol van magyarország közepe youtube. Századokig lakatlanul állt, de az 1800-as években a Coburg hercegi családnak köszönhetően új életre kelt, bár a puszta jelző a mai napig szerepel a település nevében. 1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia Pusztavacs külterületén jelölte meg Magyarország földrajzi középpontját, ami hozzájárult ismertségének növekedéséhez, különösen, mikor 1978-ban a falu központjától 500 méterre - északkeleti irányban - felállították az ország közepét jelző tornyot.
Az ugyanis a laktanya kerítésén belül, az egyik raktárépület közelében, egy erdős részen található. Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Általános nemzetközi gyakorlat, hogy az országok középpontját az erre illetékes szervek megjelölik. Magyarország földrajzi középpontjának megjelölésére az állami és társadalmi szervek részéről tapasztalható érdeklődés nyomán vállalkozott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Pusztavacs, hazánk földrajzi középpontja az utóbbi évtizedben egyre növekvő számú természetjárót vonzott. A középpont az Országos Környezet - és Természetvédelmi Hivatal által felállított jeltoronnyal vált igazán vonzó turisztikai célponttá. A jeltorony a pontszerű megjelölésen túl a természettudományi ismeretterjesztést is szolgálja, mint laikusok számára is használható csillagászati földrajzi megfigyelőhely. A középpont környezete felszínalaktani és tájképi szempontból egyaránt zavartalan, az országra elsődlegesen jellemző síkvidéki terület. Itt található Európa közepe. Magyarország földrajzi középpontja koordinátáinak megállapítását, valamint geodéziai kitűzését a Földmérési Intézet és a Kartográfiai Vállalat végezte el. A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a természetvédelmi előírásokkal egyetértettek.
A modern technika felhasználásával kiderült, Magyarország közepe kilométerekkel odébb van, mint amit eddig hivatalos középpontnak tekintettünk. A tévedésről a rántotta le a leplet, miután felkereste Dr. Telbisz Tamást, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének docensét. A portál a témával kapcsolatban szeretett volna interjút készíteni, ezt megelőzően azonban Dr. Telbisz Tamás a rendelkezésre álló adatok felhasználásával, igénybe véve a legmodernebb technikai lehetőségeket, újraszámolta Magyarország földrajzi középpontjának koordinátáit. A térinformatikai vizsgálat aztán óriási meglepetést hozott, kiderült ugyanis, hazánk földrajzi középpontja messze nem ott található, ahol eddig hittük. Magyarország (eddigi) földrajzi középpontját az 1960-as években számolták ki, az akkori eredmények alapján ez a pont Pusztavacs település határában helyezkedik el egy természetvédelmi területen. Mégsem ott van az ország közepe, ahol eddig hittük. Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában ennek tiszteletére épült egy nyolcszög alakú, 11 méter magas, impozáns jeltorony, mely azóta is kedvelt turistacélpont.
A hely, ahol minden egybeér. Az, hogy az egyes országoknak megjelölik a földrajzi középpontját nemzetközi gyakorlat, az összes országban komoly hagyománya van. Magyarország pedig ebből a szempontból is különleges helyzetben van, nálunk ugyanis több országközép is létezik, mivel korábban a trianoni békediktátum előtt már megjelölték a történelmi Magyarország földrajzi középpontját, méghozzá Szarvason. Hol van magyarország közepe 4. A helyet Mihályfi József, a szarvasi főgimnázium történelem és matematika tanára határozta meg. A helyszínen amúgy ma is áll az emlékmű a Holt-Körös partján. Nagy-Magyarország geometriai középpontját 1880-ban határozták meg, a ma is látható emlékmű pedig 1939-ben épült fel a városban. A mai Magyarország földrajzi középpontját a Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal határozta meg. Az ő számításaik szerint ez a pont egy kis, Pest megyei település, Pusztavacs határában található, méghozzá a az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában. A helyszínen felállítottak egy igazán impozáns jeltornyot is, amelyet Kerényi József tervezett, a napóra pedig Gáti Gábor szobrász munkája.