"Nagyon pozitívan érkeztem Budaörsre, örülök neki, hogy egy új impulzust és egy jó lehetőséget kapok. A keresztszalag szakadásom után Dunaújvárosban sajnos kevesebb időt töltöttem a pályán, mint amennyit szerettem volna. A lábam ma már 100%-os, fizikálisan és pszichésen is erősebbnek érzem magamat, mint korábban. Dávid Kornélra rátalált a szerelem - kézis lány csavarta el a kosaras fejét. Jóban vagyok egy-két lánnyal a budaörsi keretből, tőlük sok jót hallottam a klubról. Szimpatikus csapat, ami szakmailag is teljesen rendben van. Bízom benne, hogy sikeres időszak előtt állunk. " – Kemény Dóra, Budaörs Handball átlövő #39 Kemény Dóra Poszt: átlövő Született: Pécs, 1997. április 2. Magasság/súly: 177 cm/75 kg Korábbi klubjai: DKKA Válogatottság: serdülő, ifi, junior válogatott
Azari Fruzsina: Az, hogy a ruhám Daalarna lesz, már akkor eldőlt, mikor még meg sem kérték a kezem. Így mikor aktuális lett a ruhakérdés, már nem kellett a szalonokat járnom. Az első Daalarna-próba során felpróbáltam másodiknak azt a ruhát, ami végül az esküvői ruhám lett, és közöltem, hogy nem vagyok hajlandó másik ruhát felvenni. 🙂 Szerelem volt első próbára. Persze anyukám próbált győzködni, hogy még gondolkozzunk egy kicsit, mielőtt döntünk, de én már akkor éreztem, hogy ezt a ruhát nekem teremtették. Galéria. 🙂 Mit szóltak a ruhához a vendégek és a férjed? Azari Fruzsina: A hagyományoknak megfelelően a férjem csak akkor látta a ruhámat, amikor megpillantott, ahogy apukám kíséretében felé tartok és mikor odaértem, a fülembe súgta, hogy: "Tökéletes választás ez a ruha, gyönyörű vagy". A vendégeknek is nagyon tetszett a ruhám, rengetegen jöttek oda, hogy megdicsérjék. Milyen pillanatokra emlékszel vissza a legszívesebben az esküvőről? Azari Fruzsina: Nagyon emlékezetes és megható pillanat volt apukám beszéde az esküvőn.
Akkor találkoztam vele először, amikor 1995-ben megkaptam a magyar állampolgárságot. Megfogta a kezem, megszorította, majd megölelt, rám mosolygott jóságos kék szemével, és azt mondta: Isten hozott itthon, kislány! Féltve őrzöm a merített papírt az aláírásával. Köszönöm, Árpi bácsi! (Kiemelt kép: Budapest, 2015. október 6. Életének 94. évében, családja körében 2015. október 5-én elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke. MTI Fotó: Cseke Csilla)
Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos és ORTT-elnök szerint a politikai osztály elvesztette a kapcsolatot a közjóval, amit "a Kubatov-listáktól a Zuschlag-jelenségig" sok minden jelez. Ugyanakkor még az is lehet, hogy nem veszett el semmi, mert a Fidesz rendszere "futóhomokra épült kártyavár", ami az első szeles napon össze fog dőlni - mondta Majtényi, aki szerint lesz még olyan magyar alkotmány, amely a jobb- és baloldal kiegyezésével jön létre. Az előadók egy része azért kitért Göncz érdemeire is: "Azon ritka emberek közé tartozik, akik fontos politikai tisztséget töltöttek be, de mégis megmaradtak az igazságot kereső írástudónak" - mondta Ferge Zsuzsa szociológus. A kíváncsisága tette zseniálissá - mondta Majtényi László. Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke pedig úgy fogalmazott: "Olyan emberekre lenne szükség ma is, mint Göncz Árpád. "
Véleményem szerint rossz időpontban és rossz felvezetéssel emelte a kormány az üzemanyagárakat, méghozzá nagy mértékben. Külön gondot okozott, hogy Antall József éppen kórházban volt. – Ki vette át tőle a stafétabotot? – Természetesen Horváth Balázs belügyminiszter. Utasította is a rendőrséget a beavatkozásra, de a rendőri vezetők megtagadták, Göncz Árpádra hivatkozva. Szó sem volt lövetésről, ahogy ezt akkor és azóta is felfújva tálalta, tálalja a balliberális média. Két terv forgott. Az egyik szerint vigyék el az útból a taxikat és a fuvarosok autóit a verpeléti honvéddandár harckocsiszállító trélerei, a másik pedig, hogy az utászok építsenek hadi hidat Budapest északi és déli részén, és ezen keresztül áramoltassuk át a Dunán az élelmiszert, az üzemanyagot és minden szükséges dolgot a város, de vehetjük úgy is, hogy az ország két része között. – Raffay Ernőnek mi volt az ötlete? – Bedobni a Dunába a hidakat lezáró taxikat… Egy kommandó vegye ki a sofőröket a kocsikból, aztán gyerünk!
Mérlege 1990. augusztus 3-án választották öt évre államfőnek, 1995. június 19-én újraválasztották. Kilencszer küldött törvénytervezetet az Alkotmánybírósághoz. 2000-ben az amerikai kormány díjat alapított a tiszteletére, olyan magyar személyek kapják, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. 1990-ben még Antall József miniszterelnök is támogatta /Fotó: Fortepan Szalay Zoltán Göncz Árpád Bill Clinton Blikk extra nevetés elnök
Ha a Fidesz elnöke kitölti a mostani ciklusát, akkor abszolút rekorder lesz, mivel megelőzi a 14 és fél évet hivatalban lévő Tisza Kálmánt. Felidézzük, hogy korábban milyen körülmények között választották meg Orbán Viktort. A miniszterelnök már négy éve is arról beszélt, hogy nem akar bevándorlást támogató politikát, pedig akkor még viszonylag távol voltunk a 2015-ös migránsválságtól. Gulyás Gergely Göncz Árpád felelősségéről beszélt Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke szerint Göncz Árpád akkori köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak "negatív értelemben vett súlyos történelmi felelőssége", hogy az 1989-90-es rendszerváltás után nem léphetett hatályba az igazságtételi törvény. Sétányt neveztek el Göncz Árpádról Szegeden A szegedi angol fordító- és tolmácsképzést alapító Göncz Árpád néhai köztársasági elnökről nevezték el a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) két épülete közötti sétányt pénteken. Szobrot állítanának Göncz Árpádnak Göncz Árpád barátai és tisztelői köztéri szobor állítását kezdeményezik a néhai köztársasági elnök emlékére és közadakozási felhívást tettek közzé.
Máig ható tanulsággal szolgál az elnöki szerepvállalásáról szóló hitvallása: "Azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket. "
Emellett rendre megjelent különféle balliberális rendezvényeken, ráadásul – lám, ezek mindig ugyanazok – a La Stampa című olasz lap 1993. november 20-i számában megjelent Európa, segíts! című cikkben az ellenzék elnémításáról, cenzúráról, a sajtószabadság megsemmisítéséről hazudozott. Külföldön rágalmazta Magyarországot – vagyis hazaárulást követett el. Ahogy hazaárulás volt, hogy örömmel töltötte el a trianoni békediktátum. Néhai Borbély Imre más, az elszakított országrészekből érkezett politikus társaságában RMDSZ-es parlamenti képviselőként találkozott vele 1991 őszén. Két világ megrázó ütközése volt ez. A nagy magyar nemzetstratéga így emlékezett a róla-vele készült Harc a nemzet érdekében című portrékötetben: "Szőcs Gézának mesélvén – ők pertuban voltak egymással –, de tulajdonképpen mindnyájunknak szólva, olyan felvezetéssel, hogy nem akar senkit se megsérteni közülünk, mondta el azt, amit akart. Konkrétan azt, hogy ottlétünk idején, a nála tett látogatásunk kapcsán mi jutott neki az eszébe.