Biztosak vagyunk abban, hogy nincs olyan központi szándék, amely a Miskolci Egyetem bármely karának megszüntetését irányozná elő. A minisztérium jogászai tudják – amit tudnia kellene minden szakértőnek –, hogy a kar megszüntetése a szenátus hatáskörébe tartozik. A Miskolci Egyetem szenátusának nincs ilyen szándéka. A teljes képzési körben szeretettel várjuk a pótfelvételire jelentkezőket. " - ÉM-SZB - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Kiemeljük továbbá, hogy gazdálkodási kényszerek miatt szakokat nem szüntettünk meg, működésüket nem függesztettük fel, sőt újabb képzésekkel bővítettük kínálatunkat. " Az Index által megszólaltott Polónyi István oktatáskutató álláspontja szerint "a »gazdaságilag helytálló« rektori pályázatot várják Miskolcról, vagyis egy olyan vezetőt, aki »kinyírja majd a jogász-, a közgazdász- és a bölcsészkart«. A saját emberüket akarják odatenni, »nem is értem, hogy áll még ott a képzés« – jegyezte meg a szakértő. " Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a Miskolci Egyetemnek augusztus 15-től jogász rektora lesz, Prof. Torma András személyében (ezt lapunkban is olvashatták – a szerk:). Így nem feltételezhetjük, hogy a kormányzat szándékai a fentiekkel egyezőek lennének – fogalmaz a megbízott rektor. Prof. Stipta István leszögezi írása végén: "Határozottan visszautasítunk minden olyan szándékos, vagy ismerethiányból fakadó negatív hangulatkeltést, amely a jelenleg is zajló pótfelvételi időszakban kárunkra lehet.
Barkai Lászlónak 2012 december 9-én a Miskolci Egyetem (ME) rektori pozíciójára beadott pályázata több helyen tartalmaz olyan elemeket, melyek már Bódis József 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetemre beadott rektori pályázatában is megjelentek. Konkrétan átemelt mondatok mellett számos kissé átfogalmazott bekezdés is van a Miskolci Egyetemre beadott pályázatban. Barkai jelenleg a ME Egészségügyi Karának dékánja, a Magyar Diabetesz Társaság elnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Bódist pályázata nyomán rektorrá is választották Pécsen, a dokumentum jelenleg is megtekinthető az egyetem honlapján. Barkai pályázata jelenleg csak a Miskolci Egyetem campusán működő számítógépekről olvasható. Ugyancsak A két pályázatban egymásra meglehetősen hasonlító bekezdések szerepelnek az egyetem szerepéről, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a hallgatóság, a gazdálkodás, az egyetem vezetése, a külső kapcsolati rendszerek témáját taglaló fejezetekben. Bár párszor konkrétan átemelt mondatokat is lehet találni, leggyakrabban apróbb átfogalmazáson estek át Bódis pályázatának mondatai.
Miskolc - "Az egyetem universitas-jellege nélkül a térség lecsúszása tovább folytatódna" – érvel Prof. Dr. Stipta István. Az utóbbi hónapokban több fórumot kaptak nyilvánoságot valósnak vélt, a hazai felőoktatás rendszerét alapjaiban megváltoztató elképzelések. A "megszellőztetett " átalakítási tervek vélelmezik, hogí a Miskolci Egyetem struktúrájában is nagyarányú változások lesznek. A témával pró és kontra több ízuben foglalkoztunk lapunk hasábjain, megszólaltatva – érintettként – megyénk oktatási, politikai, gazdasági vezetőit, meghatározó személyiségeit. Legtutóbb az Index hírportál augusztus 1-jei keltezésű, "Kisvárosban ne legyen már agysebészképzés! " című terjedelemes cikke foglalkozott az átalakítási tervekkel, nagy helyet szentelve a Miskolci Egyetem jövőjével kapcsolatos vált elképzeléseknek. A cikk nyomán fogalmazott meg tételes cáfolatot Prof. Stipta István, a Miskolci Egyetem megbízott rektora (mint lapunkból is tudhatják, miniszteri döntés nyomán augusztus 15-től Prof. Torma András az intézmény kinevezett vezetője – a szerk.
Spiró György: A közép-kelet-európai dráma (Magvető Könyvkiadó, 1986) - A felvilágosodástól Wyspianski szintéziséig Szerkesztő Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1986 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 395 oldal Sorozatcím: Elvek és utak Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-140-629-6 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Bevezetés 9 Színházi gyakorlat Közép-Kelet-Európában a XIX.
Akinek a kezén most ebből tényleg egy több részes Shakespeare-királydráma született, olyan, mint a II. Richárd, folytatásaként a kétrészes IV. Henrikkel, az V. Henrik kel, majd a háromrészes VI. Henrik kel. No meg a III. Irodalom ∙ Spiró György: Csirkefej. Richárd! Amely nem véletlenül volt olyan népszerű a magyar színpadokon a mondott Kádár-érában is. " Abban a rendszerben, amelyben Spiró György már gimnáziumi évei alatt elhatározta, hogy drámaíró lesz, aztán mégis az újságírás, a tanítás és a tudományos munkák felé fordult. Persze, a színházhoz is szorosan kötődött, 1986-tól hat évig volt a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992 és 1995 között pedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. Az ELTE-vel egy időben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is elkezdett oktatni, 1990-től 1997-ig tanár, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között pedig Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott mint művészeti főtanácsadó. Závada Pál az Egy piaci nap olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Miklós Színház) "Ha alaposabban betekintenénk Spiró műhelytitkaiba, és kutatni kezdenénk azokban a dokumentumokban, amelyekkel ő dolgozott, megpróbálhatnánk lépésről lépésre rekonstruálni, mely jelenetek alapulnak egy-egy értekezletnek (pl.
A Kádár-trilógiáról pedig úgy fogalmazott, hogy az majd az előadás során nyeri el végső formáját, ahogyan a Csirkefej se létezne a nyolcvanas évek előadása nélkül (Katona József Színház). Szerinte az autentikus előadást olyasvalaki viszi majd színre, akinek fogalma sincs Kádár Jánosról. Spiró György arról beszélt, hogy azért választott vegyes formát drámájához, mert úgy látta, hogy Kádárt és a kor szereplőit sokkal jobban jellemzik saját szövegeik, mint az, amit ő bármelyikőjük szájába tudna adni. Spiró György: Csirkefej. Spirónak muszáj, hogy lássa a szereplőket maga előtt, a színpadot, az erőtereket, amelyek előadás közben kialakulnak. Lelkileg azonosulnia kell azzal a szöveggel, amivel mélységesen nem ért egyet. Márton László író laudációjában elmondta, hogy Garaczi László nemcsak pálya-, de nemzedéktársa is, negyven éve ismeri. A nyolcvanas évektől látni színpadi és dramaturgiai érzékét, s ami a leginkább sajátja: a groteszk szemlélet nyelvi alakzatokba rendezése. Ezzel együtt Garaczinak nem volt óriási mozgástere a magyar színpadokon, ezért a Veszteg című drámája igazi előrelépés drámaírói életművében.
Nem csak azt, hogy a középosztály elsiratása folyik, hanem azt, hogy van egy nagyon súlyos, alapvető probléma, ami nem feltétlenül csak orosz. Ha csak orosz drámákat ír valaki Oroszországban, egy-két évtizedig számíthat sikerre a világban, utána azonban nem fogják játszani. Csehovot viszont a mai napig lehet, mert az emberiség egyik alapvető problémáját fogalmazta meg. Az 1984-es munka óta a Meggyeskert pedig Spirónak is tartogatott újdonságot. Például jobban elcsodálkozott azon a hihetetlen tudatosságon, ahogy a darab meg van írva. Úgy értékelte, a Meggyeskert az a dráma, amelyikben abszolút hibátlanul működik a dramaturgia. Az író ezt azzal a példával támasztotta alá, miszerint a Három nővérben jön egy agresszív nő, Natasa, és kitúrja a három nővért a házukból, tulajdonukból. Az összes szereplő már ott is nyomorult, szerencsétlen, nem tudja megoldani az életét, de van Natasa, aki eléri a célját. Nagyszerű szerep a Natasáé, de nem illik bele abba a rendszerbe, amelyik azt mutatja be, hogy senkinek nem sikerülhet, mert az egész van eltörve, a részek sem tudnak a maguk módján érvényesülni.
Ha ezt olyan színészek játsszák, akik éltek a Kádár-korban, fennáll a veszély, hogy elkezdik utánozni őket, ezért sokkal jobb, ha semmi közük nincs Kádárhoz. Szerintem ez a két darab van olyan jó, hogy jó szerepet biztosítson színészeknek, bár a párom fia azt mondta, hogy egyes szereplőket inkább rajzfilmfiguraként tudna elképzelni. Azt se értem, miért nem írták még meg Horthy Miklóst vagy Ferenc Józsefet. De esetükben se lenne jó, ha azt a maszkot vagy azt az oldalszakállt kapnák meg, amit hordtak. III. Richárdot Shakespeare nyomoréknak írta meg, pedig nem tudták, valójában hogy nézett ki. Ugyanaz a színész játszotta, mint Rómeót vagy Hamletet. Ha olyannak írták volna meg, amilyen valójában volt, zavaróbb lett volna. Spiró arra a kérdésre, hogy mindezt miért nem regényben írta meg, így válaszolt. Mert nem tudtam volna. Magam előtt láttam a szereplőket a színpadon. Regényben el sem tudtam őket képzelni, ez engem is meglep, de így van. Závada laudációjában azt is elmondta, hogy az ő nemzedéke arról ábrándozott, hogy mindazt, amit a Kádár-korszak jelent, idővel drámára, színpadra alkalmazza valaki, és ez Spiró drámáival most végre megvalósult.