Army Forces játékkészlet műanyag taktikai mellénnyel. A készlet tartalma: taktikai mellény, távcső, iránytű, dögcédula, lőszer. Anyagösszetétel: műanyag, gumi pánt
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Army üzlet 1062 Budapest Váci u. 1-3 Westend Bevásárlóközpont Millenium udvar 3 Az aluljáró szinten a McDonald's-el szemben a mozgólépcső mellett Nyitva tartás: Hétfőtől szombatig:10-20 óráig Vasárnap: 10-18 óráig Telefon: +36 30 421 92 90 E-mail:
Henry Kissinger elemzéseit érdemes két részre bontani-szerintem. Egyrészt Kissinger, mint történész, jellemzően kiválóan írja le és elemzi le egyes történelmi korszakok lényegét, s vonja le a következtetéseit. 1945i-ig rendszerint kiválóak ezek az elemzések. Az USA-val szemben viszont rendkívül elfogult, hiányoltam azt a kritikus hangot, amit pl Európával szemben megütött. Az amerikai elnökök teljesítményének sematikus elemzése során szinte csak pozitívumot lehetett olvasni. Kissingernek a kedvencei közé sorolható Wilson és a Roosevelt klán. Ez érthető, végül is ezek az elnökök voltak a leginkább sorsdöntő időkben Amerika "vezérlő elnökei". Világrend-Henry Kissinger-Könyv-Antall József Tudásközpont-Magyar Menedék Könyvesház. Ez a könyv véleményem szerint nem tartozik a legjobb Kissinger könyvek közé. Mondhatnám azt is, hogy leegyszerűsített változata a Diplomáciának, illetve annak folytatása. Szerintem nem mond különösebben semmit, a Világrend c. elemzés nem sikerült olyan ütősnek, mint ahogy bereklámozták és akár várhattuk is volna. Egyébként egy-két helyen érezni lehetett Oswald Spengler történelem filozófiájának hatását.
Főoldal Könyv Történelem Politika Henry Kissinger - Világrend. Hasonló elérhető termékek 3 490 Ft Termék ár: 3 490 Ft Alig másfél évvel a kínai nyitást elemző, már 2. kiadását élő Kínáról című könyve után, itt a 92 évesen is aktív politikai elemző legújabb műve! Henry Kissinger (1923-) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? Henry Kissinger: Világrend (Antall József Tudásközpont, 2016) - antikvarium.hu. A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS JEGYZETEK NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ ********** Könyves webshopunkhoz facebook oldal is tartozik. "Könyvek 300 Forinttól" facebook, klikk Személyes átvétel hétfőtől szombatig Budapesten a Corvin negyednél a könyvesboltban: IX. Budapest, Ferenc krt 43. (Könyvek 300 forinttól) H - P: 10:00-19:00 Szombat: 10:00-17:00 Vasárnap ZÁRVA Pont a Corvin negyed villamos/metro megállónál A webráuházba a könyvek feltöltése folyamatos. Legújabb "használt" könyveinket itt találod: aktuális újdonságok, klikk Amennyiben a termék "jelenleg nincs raktáron", úgy értesítésre lehet feliratkozni. "Értesítést kér, ha újra van raktáron". Tehát előjegyzést lehet leadni. A fejlesztés folyamatban van, de ilyenkor az ár az az "utoljára ismert ár". Ha újra van raktáron, akkor az ár módosulhat (árcsökkenés és áremelkedés egyaránt lehetséges) a könyv állapota és éppen aktuális piaci ára alapján. Köszönjük a megértést!
Nem véletlen, hogy egyesek Tajvan elárulásaként értékelték az utat. Nixon már egy 1967-es, a Foreign Affairsben megjelent cikkében azt írta, egyszerűen nem engedhetik meg, hogy Kínát örökké a nemzetek családján kívül tartsák, és ezen a kis bolygón nincs hely arra, hogy egymilliárd ember dühödt elszigeteltségben éljen. Sokan azzal vádolják a néhai amerikai elnököt, hogy a kommunista Kína kvázi elismerésével kiszabadította a szellemet a palackból, melyet már nem lehetett visszazárni, mások viszont azzal érvelnek, hogy Kína előbb-utóbb úgyis eljutott volna a világban őt megillető helyre. Az utóbbiak szerint az, hogy Kína két évszázadon keresztül alárendelt szerepet játszott a világpolitikában, történelmi kisiklás, hiszen a több ezer éves kínai birodalom, melynek uralkodója magát az Ég Fiának és a világ egyetlen urának, vagyis császárának tartotta, arra van predesztinálva, hogy valóban a világ egyik vezető hatalma legyen. Nixon útja kiszabadította Kínát a politikai és gazdasági elszigeteltségből, Mao halála után Teng Hsziao-ping révén megindult a belső gazdasági nyitás is, melynek révén pár évtized alatt Kína a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát, és a Szovjetunió helyébe lépve lényegében az Egyesült Államok melletti másik szuperhatalommá lett.
Tiltakozó diákok a párizsi Sorbonne egyetemen Mao Ce-tung képével 1968. május 22-én. Forrás: Getty Images Az idealista nyugati fiatalok persze félreismerték, vagy inkább azt mondhatni, egyáltalán nem ismerték a Mao vezette Kína, illetve a számukra jól hangzó "kulturális forradalom" valódi természetét. Nem voltak tisztában vele, hogy a kínai kommunizmus hasonló elnyomást hozott, mint a szovjet, hogy a "virágozzék minden virág" maói jelszava mögött valójában minden ellenvélemény elfojtása állt, a kulturális forradalom pedig lényegében a Kínai Kommunista Párt véres megtisztítását jelentette a pártvezér vélt vagy valós ellenfeleitől. A 68-as diáklázadók azonban a "Marx, Mao, Marcuse" hármas szlogennel vonultak fel – az első a sorban természetesen a kommunizmus filozófiai megalapozója, Karl Marx, a harmadik pedig a korszak kultfilozófusa, a német neomarxista Herbert Marcuse. A republikánus párti, konzervatív és antikommunista Nixon persze ilyen illúziókat nem táplált, sőt 1969-ben induló elnöksége alatt a rendőrség véresen leverte az amerikai egyetemi diáklázadásokat is.
Németh szerint Kissinger ehelyett egy középutat tartana a legjobbnak a két felfogás között. Németh szerint Kissinger az idealizmust elnökként Woodrow Wilsonnal kötötte össze, míg Theodore Rooseveltet teszi meg realista ellenpontjának. Úgy véli, hogy ha nem tudnak mindkettőnek, az idealizmusnak és a realizmusnak is megfelelni, akkor egyiknek sem fognak, vagyis ebben az esetben is a középút felé orientál. A volt amerikai külügyminiszter Németh szerint hangsúlyosan odaszól azonban Európának is: nagyon elmerült az EU a belső ügyeiben, ez pedig hosszú távon nem tartható, valamint hátradőlt az amerikai biztonsági védernyő tudatában, pedig szükség van a katonai erőre is. Felvázol, nem receptet ad Németh azt mondta, hogy Kissinger szerint az elmúlt években az egypólusú rendszer elindult a többpólusú felé, de még nem ért oda. A volt amerikai külügyminiszter szerint meg kell próbálni önmagukból megérteni ezeket a pólusokat, illetve a régiók közötti rend fontos előfeltétele, hogy ezeken belül is belső rend legyen.