Nem hittem volna, hogy A holttest Ambróziában kötetnél képes jobb regényt letenni az olvasók elé, de nagyot tévedtem, és örülök neki. A Lowdeni boszorkányhajsza ugyanis számomra a 2021-es év eddigi legjobb olvasmányának bizonyult. A bejegyzés további része enyhe spoilert tartalmazhat!
Kamaszként engem is megragadott a sírfelirat egyszerű pátosza, és a hozzá kapcsolódó történet. A thermopülai csatát – a legenda szerint háromszázan voltak egy egész hadsereg ellen - szokás a Kelet és Nyugat, demokrácia és zsarnokság harcaként is értelmezni. S ezzel rögtön benne is vagyunk a jelenben, sokkal mélyebben is, mint szeretnénk. Mert aligha gondolta volna bárki is, hogy a következő ezer évben egyáltalán felmerülhet számunkra a kérdés: Kelet vagy Nyugat, zsarnokság vagy demokrácia? Itt fekszünk vándor. Egy biztos. 2004-ben hivatalosan is a Nyugathoz csatlakoztunk. Ezt akarta a magyarok nagy többsége, és minden felmérés szerint ezt akarja ma is. Katasztrófa, hogy épp a miniszterelnök nem akarja, állítólag mély meggyőződése, hogy Magyarország jobban jár a Kelettel, mint a Nyugattal. De akárhányszor tálalja is fel a régi mesét a Nyugat hanyatlásáról, semmi nem jogosította őt fel egy ennyire radikális irányváltásra. Száz kétharmad sem. Csakhogy a rombolásban közben olyan messzire jutott, hogy nem lehet túlzás vagy sértő azt mondani, egy nekem küldött e-mailből idézek: "Magyarország már nem Európa".
Az alapvető kérdés, amibe mindig újra és újra belebotlom, a "ki alkalmazkodjon a másikhoz" kérdése. Itt fekszünk vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit | Idézet.zin.hu. Számomra... Az ember hiába igyekszik rátalálni a pillanatra, amikor a katasztrófák sora kezdetét vette, rá kell döbbennie:... Piszkos nagy, pocsék háború lesz. A lángba boruló Balkán felperzseli Európát, az iszlám Ázsiát, és akkor a... A nyertes tudja, mi lesz a következő lépése, ha veszít, ám nem beszél erről; a vesztesnek fogalma sincs, mit tesz... A jó könyv arról ismerszik meg, hogy akárhányszor olvassuk, mindig más. Mindenki csalódást fog okozni: mindenki, akiben bízol, mindenki, akit megbízhatónak hiszel. Amikor a saját sorsukról... Ha hagyod, bármelyik szó nevetségessé válhat.
Az emlékérme szélén az oldalak mentén körben, az emlékérme bal oldali peremével párhuzamosan "A DINAMÓ-ELV LEÍRÓJA", a portré felett a "JEDLIK ÁNYOS", az emlékérme jobb oldali peremével párhuzamosan "1861", a portré alatt az "1800-1895" felirat olvasható. Az emlékérme jobb alsó sarkában Bitó Balázs tervezőművész mesterjegye található. A négyzet alakú emlékérme kupronikkelből készült, súlya 14 gramm, mérete 28, 43 mm×28, 43 mm, széle sima. Az emlékérméből 20 000 darab készíthető, amelyből 10 000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető. Az emlékérme megvásárolható 2011. Jedlik ányos dinamo zagreb. január 11-től a Magyar Pénzverő érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, V. ker. Budapest, Szabadság tér 8-9. ), illetve honlapján ().
Jedlik jellegzetesen búvárkodó szellem volt. Legnagyobb öröme a kísérletezés, és minden boldogsága a természet titokzatos erőinek egy-egy maga kigondolta kis készülékkel való megszólaltatása, s a megnyilvánuló törvényszerűségek kibogozása. Saját maga így vall a tudományos kutatásról: ".. természetvizsgáló kitűzött főczélja egyedül csak abban áll, miként minden előforduló tüneménynek... valódi okát felfedezhesse, mi kutatás nélkül vajmi ritkán sikerül". Egy nehéz korszakban fenntartott egy tudományos kutató szellemet, másokat is tudott lelkesíteni. Chyzer Kornél méltán írta róla: "míg bennünket előszeretettel a fénnyel és világossággal ismertetett meg, addig maga elsőrendű csillagként világított a magyar tudomány egén, itthon melegítő sugarainak fénye világítván az egész világnak". Részt vett a Természettudományi Társulat mozgalmaiban, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének kialakításában és az Ipartestületnek, mint ismeretterjesztő körnek a létrehozásában. Forrás: Jedlik Ányos emlékezete születésének 200. Híres magyar: Jedlik Ányos - dinamó (kép). évfordulóján.
Két város között kocsival közlekedett. De sokat gyalogolt is a szép vidékeken és a hegyekben. Vérbeli turista lett, akit elbűvöltek a hegyek, a vízesések, a barlangok. Nagy sikert aratott saját készítésű "szekerkéje", csomaghordója, amelyet a vidéki utakon használt, de a városokban szétszedett, és a táskájába rejtett. Útjain felkereste a neves gyógyfürdőket is. Idősebb korában bejárta a nagy német városokat és Svájcot. Pesten és Budán is gyakran kocsikázott, volt a Svábhegyen, a Margit-szigeten és bejárta az országot is. Szerette a zenét. Jedlik ányos dinamó. Amikor alkalom adódott, elment operába, színi előadásokra, de szívesen hallgatta útjain a népdalokat is. Zongorát is vásárolt Bécsben. Mint a zene kedvelőjét és művelőjét a pozsonyi dóm egyházi zeneegylete tiszteletbeli tagjává választotta. A salzburgi harangjáték nem nyerte meg a zeneértő tetszését, mondván, hogy a harangok hangja nem kellemes, nincs tiszta összhangzás és a játék nem pontos. Kedvelte a vidám társaságot, különösen a fiatalokét. Részt vett baráti ebédeken, tea- és kávé délutánokon, szüreteken.
Később megpályázza az egyetemi tanári állást, és 1840-től már a pesti királyi tudományegyetemen bölcsészeti karának fizikai tanszékvezetője. Lakása az egyetemen, a szertár mellett van, amelynek bővítését itt is a szívén viseli. Nagy hatással van rá Oersted, Ampére, Arago, és Faraday, ennek hatására tevékenységének középpontjába a villamosságot állította. 1845-től megkezdődik a magyar nyelvű oktatás az egyetemen, melyhez – Kazinczy Ferenc és Czuczor Gergely (aki egyébként Jedlik unokatestvére volt) unszolására – elkezdte megalkotni a magyar műszaki és természettudományos nyelvhez szükséges szakszavakat, tőle származik például a merőleges, az eredő erő, vagy a dugattyú szavaink. Később az 1858-ban megjelent Műszótárnak is egyik szerkesztője volt. Jedlik Ányos élete, fontosabb felfedezései és újításai. 1848-ban beállt nemzetőrnek. Őrséget állt, árkot ásott, ott segített, ahol tudott. Amikor Pest lövetése megkezdődött, a szertárat nehéz munkával biztonságos helyre mentette. A szabadságharc után nehéz idők következtek, Jedlik nehezen találta helyét.
Fiatal korára az általános érdeklődés volt jellemző, foglalkozott kémiával, elektrokémiával (elemekkel), később elektromosságtanban volt sok alkotása, és kiemelkedőek voltak az optikai kísérletei. 1826-ban, hogy rendtársait meglepje, szódavizet állított elő. Később tervei alapján épült fel az első szikvízüzem. Sajnos ez hamar csődbe ment, így a nagy találmány akkor még kiaknázatlan maradt. Az elektromos áram elektromágneses hatásának órai bemutatására építette meg a villámdelejes forgonyát, amely tulajdonképpen egy elektromotor volt. A készüléket tökéletesítve és modellt alkotva megmutatta, hogy az áram járművek hajtására is alkalmas, így megteremtette a későbbi elektromos mozdonyok, vagy a mai áram hajtotta autók nagyon korai ősét. 1852 és 1854 között alkotta meg az "egysarki villámindítóját", amelynek álló és forgó része is elektromágnes volt. Jedlik Ányos találmányai - Jedlik Ányos - Hobbielektronika.hu - online elektronikai magazin és fórum. Első írásos bizonyíték erről az 1861-ben készített leltár, amely egyik használati utasításában megtaláljuk a dinamó működési elvének szabatos leírását.
A szóda szó hallatán gyakran a bolti ásványvizes palackokra gondolunk, de tévesen. Az igazi szikvíz zárt rendszerben készül el, nagy nyomással palackozzák, és mindig széndioxiddal dúsított. Általában üvegben, vagy műanyag palackban van, de a rozsdamentes acélban is megvásárolható, amikor nagyobb mennyiségre van szükségünk. A közös bennük az, hogy szifon feje van, ami biztosítja a tökéletes zárást. Ezáltal különbözik a csavarható kupakokkal lezárt termékektől, mivel a zárt rendszer hozzájárul, hogy nagyon kevés szén-dioxid távozik csak az üvegből. Így a benne található víz szénsav tartalma állandó és savanykás íze megmarad. Ez az ital leginkább pár évtizede volt felkapott, mindenki napi szinten fogyasztotta a jó tulajdonságainak köszönhetően. Egyik ilyen, hogy a szénsav tartalma segíti az emésztést. Ráadásul nem hizlal! Tökéletesen keverhető borral és más gyümölcs italokkal, nyáron a legjobb szörpöt tudjuk vele elkészíteni. Azt azonban sokan nem tudják, hogy a szikvíz valódi hungarikum, és már hivatalosan is a magyarországi csodák és feltalálások listáján áll.