2021-03-12 2021. március 11-én 63 évesen, váratlanul elhunyt Révész László László Munkácsy-díjas festő, filmes, díszlettervező, performansz művész és a Képzőművészeti Egyetem tanára. Révész László László, forrás: Wikimedia Commons Révész László László 1977-től 1981-ig tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Angliában, Rómában, Portóban, New Yorkban, Bécsben és Budapesten dolgozott. 2009-től a festő tanszék osztályvezető mestere, docense volt. Révész a Pannónia Filmstúdióban is dolgozott anyagelőkészítőként, a nyolcvanas években pedig főleg performanszművészként volt aktív. Ebben az időszakban elvégezte az animáció szakot az akkor még Iparművészeti Főiskolán. Számos kísérleti filmet és videót forgatott, de forgatókönyvíróként Enyedi Ildikóval is dolgozott együtt a rendező világhírű elsőfilmje, az Én XX. századom forgatókönyvén. Mindeközben végig rajzolt és festett. Legutóbb pont egy évvel ezelőtt az Artmagazin is ellátogatott a Paksi Képtárban rendezett, Roskó Gáborral közös kiállítására, amelynek címe ez volt: A végzet hatalmas.
Egy száz évvel ezelőtti szélhámos, László László iránti tisztelete jeléül vette fel a művésznevét. 63 éves korában érte a halál. 63 évesen, váratlanul meghalt Révész László László Munkácsy-díjas festő, videós, performer, animátor, író, forgatókönyvíró, díszlettervező, a magyar neoavantgárd egyik legendás figurája, a Képzőművészeti Egyetem tanára – írja a. Révész már gimnazista korában festett, fotózott, animált és kollázsokat állított ki, illetve a barátaival utcai performanszokat csinált. A kezdetektől jellemző volt rá a félelmetes olvasottság, az irónia, és a dolgok intellektuális megközelítése. Egy 2014-es, a Balkonnak adott interjúban azt mesélte, hogy gimisként eredetileg művészettörténésznek készült, aztán egy osztálytársa elkezdett szappanból szobrokat faragni. "Egész jók voltak, de mondtam magamban, én ennél jobbat fogok csinálni. Elkezdtem faragcsálni ilyesmiket meg festegetni, és valahogy ez maradt" – idézi a lap. Érettségi után két évvel, 1977-ben vették fel a Képzőművészeti Főiskola festő szakára, ahol a mestere Kokas Ignác volt, a köztes időben a Pannónia Filmstúdióban dolgozott anyagelőkészítőként, közben még jobban megismerve az őt eleve érdeklő filmezést, ami később fontos szerepet játszott az életében.
Révész László László: Gulli Vera című kiállítása nyílik 2016. április 21-én, 18 órakor a Liget Galériában (Budapest XIV., Ajtósi Dürer sor 5. ). Révész László László: Gulli Vera "Ki lehet Gulli Vera, Révész László László sorozatának főszereplője? Egy életunt díva, egy felfedező, egy férfigyűlölő prosti vagy csak egy magányos képzelgő? A kiállított rajzok apránként mutatnak meg egy-egy részletet a lehetséges válaszokból, hogy átadva magunkat az alapvető kezdeti izgalmaknak, felismerjük léthiányunk cinikus életuntságát, a mindennapok által kondicionált, nehezen megrengethető ingerküszöbünket, és ugyanúgy elvágyódjunk, ahogy végre- vagy félresikerült dimenzióközti hiperugrásaival maga Gulli Vera is. A legvalószínűbb válasz szerint persze csak a horoszkópját szerette volna kiolvasni a mikrójában olvasztott enyhén sós vaj habzó zsírfoltjaiból (ahogy a oldalon olvasta), de aztán az egzisztencializmus szívdobogása őt magát is beleolvasztotta a válaszba, és azóta csak csapódik igenek és nemvilágok közt, a hol vagyok izgalmai, és a már jól ismert ki vagyok én kérdések monotonitásában, és egyre csak unja az üres képzeletet, ugyanúgy, mint a szigorúan egyszínű életmentes valóságot.
Március 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Révész László László – közölte Facebook-oldalán a Magyar Képzőművészeti Egyetem. Révész László László Munkácsy-díjas festőművész 1977-től 1981-ig tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Angliában, Rómában, Portóban, New Yorkban, Bécsben és Budapesten dolgozott. 2009-től a festő tanszék osztályvezető mestere, docense volt. Révész László László világpolgár volt, akinek végtelenül kifinomult, szofisztikáltan humoros karneváli képeiben találkoztak környezetünk alakjai különböző, valós emberi realitásokként, miközben megdöbbentették, és egzisztenciálisan átalakították egymást. Révész László László művészete és individuális oktatói programja meghatározta az egyetem szellemi és alkotói profilját. Igazi mesterként alkotott és tanított, kiváló művészek kerültek ki az osztályáról az elmúlt években. Az elmúlás és a végtelen paradoxonja, hogy több rajzot, festményt, videót, performansz-t és installációt már nem fog többé készíteni, és tanítani sem fog többé, de a ránk hagyott művészeti és oktatási programja elpusztíthatatlan, mert a hatása örökké megmarad – írták.
Művek közgyűjteményekben: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest, Lentos Museum, Linz, Austria, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.
A Salamon Kis Kulcsai 72 démon nevét és képességeit sorolja fel, és elemzi azok funkcióját. Salomon kis kulcsai. Ezen démonok közül a legtöbben különböző művészetekkel rendelkeznek, és ez a felsorolás a mágikus erők alkalmazási lehetőségeinek érdekes képét közvetíti felénk. A Lemegeton-ban elsősorban arról van szó, hogy a mágia és a Goetia területén tudásra tegyünk szert és arról, hogy az ember hogyan tudja szolgálatába állítani a 72 démont, valamint azok alattvalóit. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 15 Ft
A családom már kijelentette, hogy minden körülmények között beleegyezik a választásomba, a társaság pedig mindenképen elfogadja az én feleségemet. - Szép tőle, hanem ha biztosítani tudna erről. Ha megnyugtatna és pedig mielőtt ellenségemmé válnék. Mert hát a vége az lesz a dolognak. Még meg se ismer és máris meggyülöl engem. A tiszt rábámult az öreg emberre. - Nem értem. - Ha méltóságod... - Hagyjuk kérem a méltóságot... - Dehogy hagyjuk. Ez a házasság nem hoz közelebb bennünket egymáshoz, hanem - ha lehet - még inkább elidegeníti egymástól ezt a két idegen embert: önt, meg engem. Növények/Magyar-Latin-Népies/O – Wikikönyvek. Ha ön nem verte volna el vagyonát, meg se ismerkedett volna a leányommal. Ön, a kamarás, aki, mint mondani szokták, az egészen jó Kapornayak közül való, el se járt volna a társaságokba, amelyekben megismerkedett vele. Ne nehezteljen, hogy ezt mondom. Ez a tény. Méltóságodnak a rangja, a jövője érdekében van szüksége erre a házasságra, sőt ha nem csalódom, e nélkül a hadseregben se maradhatna meg. Ezt ön tudja, s magában le is számolt a körülményeivel, de hogy velem is beszélnie kell erről, azt nem bocsátja meg nekem.
Ezen, ugy látszik, át kell esni. A pénzeszsák csak némi türelem árán nyilik meg. S a pénzeszsák szomoruan bólogatva szólalt meg ujra. - Hát lássa, kérem, megboszulja magát a sok pénz. Elvesztettem a leánykámat s szereztem egy elkeseredett ellenséget magamnak. Ne mondja, hogy: nem. Önt bántja az, hogy valaki másnak a pénzén lesz ujra ur s ha rám gondol, hát a legszivesebben megfojtani szeretne, hogy eltüntesse a föld szinéről a terhelő tanut. S egészen elhódítja tőlem majd a leányomat is. Erre szüksége lesz önnek, mert a feleségének abban a hitben kell élni, hogy voltaképen ön tett nekem szivességet, a mikor eljött hozzám leánykérőbe. Az asszonynak még az apját se szabad a férje rovására becsülni. S én tolakodó parvenü leszek már egy esztendő múlva is, ha önök közé megyek. A vén zsidó, a kit el kell dugni valami udvari szobába, ha véletlenül látogatóba érkezik a gentry. Ezek a kilátásaim a jövendőre nézve, hanem az mindegy, kérem. A fődolog az, hogy a leánykám boldog legyen. Hogy ő vele sohase éreztesse az ura azt, hogy micsoda rongyos famíliából való.