Ahogy végig nézünk a rakparton, fel sem tűnhet mennyire régi is ez a ház. Egy lakóval folytatott beszélgetésből az derült ki, hogy valahol a millennium (1896) környékére tehető az építése. Mondanom sem kell, mindannyiunkat meglepett, amikor felfedeztük egy 1860-as rakparti képen, ahogy büszkén magasodik a szomszédos épületek fölé. Későbbi kutatás eredményeképp sikerült megtalálni, hogy 1847-ben épült Winkler Mihály megbízásából. Tervezője idősebb Wagner János volt, akinek nevéhez többek között a Vigadó, a Thonet-ház vagy a régi Tőzsde épülete (még a Szabadság téri Tőzsdepalota előtti épület) is fűződik, a Belgrád 23 alatt található épület egy romantikus stílusú alkotása. Sokáig műemlékként volt nyilvántartva, de igazából sohasem számították annak, így ezt egy 2012-es rendelettel eltöröltették. Tulajdonosai: Kezdetben Winkler Mihály és Geppert József. Majd 1899-ben a Gillming család tulajdonába került, ekkor még a mai Belgrád rakpart 22. Nándorfejérvár - Lexikon ::. helyén Gillming Ferenc bőrgyára állt. Gillming Ferenc és felesége Fischer Hermina nagy műgyűjtők és utazók voltak, még világ körüli utazást is tettek, amiről az asszony könyvet is írt.
A keresett kifejezésre nincs találat.. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre - Esetleg keress rá hasonló termékre.
A műemléki átalakítások és ráépítések korunk építőipari és ingatlanpiaci fellendülésében természetesen elkerülhetetlenek, a ráépítésekre vonatkozó szigorúbb szabályozás és konszenzus azonban ráférne a városképre, pláne, ha egy olyan épület esetében sem adottak szigorú előírások a továbbépítés arányaira, felépítésére, anyaghasználatára, mint az UNESCO Világörökség részét képező Duna-parti látkép egyik szecessziós emléke. Ez a látkép gazdagodhatott volna egy hajdan lecsupaszított, plasztikusan díszített homlokzat újraszületésével, és helyenként, frappánsan aszimmetrikus homlokzati megoldásaival. Ehelyett a régi épület silány újraidézését kaptuk egy fantáziátlan ráépítéssel. Reméljük, hogy az új belsőépítészet legalább valódi kortárs értékeket tud majd felmutatni, az elkészült projektnek a jövőben az Építészfórum is igyekszik cikket szentelni. Frissítés., 2020. 02. 10. : Cikkünk utolsó bekezdésére, azaz a teljes homlokzati rekonstrukció elhagyására kivitelezői oldalról az alábbi indoklásról értesült lapunk: "Az átépítési és felújítási munkák megkezdésekor a fsz+4 emeletes épület a 2. emeletig leázott, helyenként szétfagyott, szerkezeteiben is erősen roncsolódott állapotban volt.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma) Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Idén februárban igazán fontosnak nevezhető újítást vezettek be a szerb fővárosban. A BusPlusra keresztelt csipkártyás rendszert meglepően gyorsan, alig néhány hónap alatt hozták össze Belgrádban. Az első érintőképernyők még tavaly augusztusban tűntek föl néhány járaton, ezeket azonban még csak néhányan (a havibérletesek) használhatták. Nem sokkal korábban jelentek meg az új, rendkívül informatív megállójelző táblák városszerte – minderről a Serbia Insajd blog adott hírt. A Szerbiával foglalkozó magyar nyelvű oldal szerint idővel hiába bővült a tesztek köre, az utasok java része továbbra is a régi bérleteiket és lyukasztós jegyeket használta. Már ha egyáltalán érvényesítették azokat, hiszen az utóbbi években a belgrádi ellenőrök is jól megkülönböztethető láthatósági mellényt hordanak, így könnyű őket kiszúrni. A blog megjegyzi, hogy egyfajta helyi népszokás, hogy a muszájból érvényesített jegyet a gazdája a lyukasztóban "felejti", így segítve a később felszállókat. Ennek most vége, hiszen az új rendszer bevezetésével együtt az ellenőrök is átvedlettek civil ruhába, így maximum a hordozható BusPlus kártyavizsgálókról lehet őket felismerni.
Amelyik kenyér a búzakenyér kategória versenyét megnyeri, az lesz minden évben a Szent István-napi kenyér. Ez a kenyér durum liszt felhasználásával, hagyományos, vadkovászos eljárással, almás gyümölcskovásszal készült, árulta el róla Vajda Péter tulajdonos, a Sukorópátkán dolgozó családi vállalkozás, a Pedró Pékség névadója. Ez a kenyér sokáig friss és puha marad. Alakját a hunok tarsolyáról mintázták. Azok számára különösen kedves lesz, akik szeretik a serclit, más néven gyürkét, mert a sarkokon kívül a teteje is leszedhető, elropogtatható. A belseje szaftos, szinte csillog, a bélzete lyukacsos és ez már önmagában is jelzője a kiváló minőségnek. A tizenhat órán át tartó kovászolás során nagyon sok íz- és aromaanyag képződik a tésztában és ezt még háromórás érlelés is követi. Ezáltal lesz szinte ellenállhatatlan ízű! Egy dunaföldvári cukrászmester alkotása, a Boldogasszony csipkéje lett az idén Magyarország Tortája. Az elnevezés némi magyarázatra szorul. Valószínűleg kevesen tudják, hogy már az ókorban is gyógynövényként ismert, Magyarországon is őshonos növény termése kitűnő vértisztító, vérszegénység és még másnaposság ellen is hatásos.
Bemutatták a 2019. évi Szent István napi kenyeret az államalapításunk nemzeti ünnepének sajtótájékoztatóján a Parlamentben. Idén is meghirdette ugyanis augusztus 20-i termékversenyét a Magyar Pékszövetség. A kétkörös szakmai zsűri döntése alapján a fehérkenyér kategória nyertese, egyben a 2019-es év Szent István napi kenyere a "Szerencse Tarsoly" lett. A Pedró Pékség fejlesztése búzalisztből, durumliszttel készülő, különleges formájú, ropogós, kézműves búzakenyér. Mivel a durumbúzában lévő keményítő lassabban szívódik fel, lassabban emeli a vércukor szintet, igy alkalmas a cukorbeteg fogyasztók számára. Kiválóan illeszkedik a sportolok étrendjébe, mivel kiemelkedően magas a fehérjetartalma. A Magyar Pékszövetség – a hagyományokhoz híven – idén is egy igazi kovászos újbúza lisztjéből készült kenyeret kínál az ünneplő magyarok asztalára. A kenyér magyar pékségben, pékmester keze által készül, rendkívül nagy hozzáadott értékkel. A kenyér természetesen Magyar Pékség Védjegy címkével is el lesz látva, támogatva a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart.
Persze ismerni kell a hagyományokat, a fortélyokat, az ősi tudás titkait. A kenyér mindenhol az élet, az otthon szimbólumát hordozza. Az augusztus 20-i ünnepen, a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér pedig azt fejezi ki, hogy számunkra és élet az otthon és a haza összekapcsolódik! Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége. Ez az ünnep kiváló alkalom arra is, hogy a hazai pékek új szaktudással, ám hagyományos eljárással készült kiváló minőségű termékeiket bemutathassák. A Pékszövetség most már a nyolcadik alkalommal hirdette meg a kenyérversenyt, melynek legfontosabb eleme az államalapítás évfordulójára készülő Szent István-napi kenyér, míg a rozskenyér és az innovatív kenyér kategóriák nyertes termékei azoknak kínálnak alternatívát, akik nem fogyasztanak búzakenyeret. A fehér kenyér kategória nyertese a Pedró Pékség Szerencse Tarsoly kenyere, a rozskenyerek közül a Vela Kft. beregi rozskenyere lett a legjobb, míg az innovatív kategóriát ugyancsak a Pedró Pékség új, magyar nemesítésű királybúzás kenyere nyerte.
Mint azt a HelloVidék nemrég megírta, idén Tóth Norbert, dunaföldvári cukrászmester alkotása, a Boldogasszony csipkéje lett Magyarország tortája; míg a cukormentes versenyzők között Gyuris László szegedi cukrászmester győzött, Kicsi Gesztenye fantázianéven futó "édességével". Sokan azonban nem tudják, hogy a Parlamentben július 31-én tartott díjátadón nemcsak a desszerteket méltatták, hanem megválasztották az ország kenyerét is: a HelloVidék értesülése szerint a Magyar Pékszövetség 2019-es kenyérversenyét a Pedró Pékség nyerte. A kétkörös szakmai zsűri döntése alapján a fehérkenyér kategória nyertese, egyben a 2019-es év Szent István napi kenyere a "Szerencse Tarsoly" lett. A Pedró Pékség fejlesztése búzalisztből, durumliszttel készülő, különleges formájú, ropogós, kézműves búzakenyér. Mivel a durumbúzában lévő keményítő lassabban szívódik fel, lassabban emeli a vércukor szintet, így alkalmas a cukorbeteg fogyasztók számára. Kiválóan illeszkedik a sportolók étrendjébe, mivel kiemelkedően magas a fehérjetartalma.